Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-441

446 A nemzetgyűlés 441. ülése 1925. évi július hó 4-én, szombaton. a tisztviselő akkor, amikor képviselő lesz, még külön jutalomban részesittessék ; nem is dolgozik, hanem másokra hagyja tisztviselői munkájának végzését, a bürószolgálatot, tehát erkölcstelen volna, hogy amikor idejön, a képviselői fizetése mellett még az aktiv hivataloskodásért járó illet­ményeket is felvegye ; ez igazságtalan, erkölcstelen és lehetetlen álláspont, mert kétszeres ellátást jelent az állam részéről. (Putnoky Sándor : A nyug­díjra joga van ! Értse már meg !) Az a tisztviselő, amikor megszűnt köztisztviselő lenni és idejön képviselőnek, megkezdi a sine curat, mert nem dolgozik. (Putnoky Sándor : Az ügyvédek sem dol­goznak ! — Zaj.) Az más kérdés, az ügyvédeket ne tessék belekeverni a dologba, mert akkor bele­keverheti a képviselő ur a földbirtokost is. Az ma­gánfoglalkozás, az ügyvédnek az állam nem ad fizetést. (Urbanics Kálmán : A legösszeférhet­lenebb foglalkozás I) Sőt az ügyvéd ingyenmunkát végez s ön énhelyettem azt a munkát, amit én ingyen elvégzek, nem végzi el, mert ha ezt önnek kellene elvégeznie, akkor önből már folt se volna. (Esztergályos János : A szolgabírói állás az össze­férhetlen ! — Nngy zaj a jobboldalon.) Tessék a földbirtokostól elvenni a földet, a patikustól a patikát, a gyárostól a gyárat, de ne tessék Össze­keverni a közjavadalmazást a magánfoglalkozással. (Putnoky Sándor : A képviselő ur keveri össze !) Én nem mehetek az államhoz azért, amiért nem dolgozom, én a képviselői fizetésemet is meg­szolgálom, és velem szemben a legkevésbé lehet követelőzni és a képviselői fizetést felhánytor­gatni, mert a magam részéről azt is megszolgálom végzem érte törvényhozói kötelességemet. De ezt a kettős javadalmazást ebben az országban nem lehet megengedni, és a tisztviselőknek is érdekük, hogy ez az ellenszenves megoldás rájuk nézve megszűnjék, hogy amikor megszűnt a szolgálatuk, amikor nem dolgoznak, fizetést se kapjanak. (Mok­csay Zoltán : Nem igy van ! Csak nyugdíjat kap­nak !) T. képviselőtársam ön nem ért meg, mert én Tamássy t. képviselőtársam indítványával foglal­kozom. (Mokesay Zoltán : Tamássy is azt mondja !), Épen azt mondom, hogy nyugdíj járhat csak neki, mert Tamássy az egész fizetést javasolja. (Fel­kiáltások a jobboldalon : Hallatlan ! Nem áll 1 Nyug­díjról van szó a javaslatában !) Elnök : Csendet leérek képviselő urak ! (Zsit­vay Tibor : Senki sem akar fizetést ! A Tamássy javaslatában is nyugdíjról, van szó ! •— Tamássy József : Szó sincs fizetésről, csak nyugdíjról !) Rupert Rezső : Ez látszik belőle, mert szemben­áll Farkas Tibor indítványával. (Zsilvay Tibor: Nem is járulnánk hozzá ! -— Tamássy József : Senki se akar fizetést !) Akkor a dolognak ez a része tárgytalan, s csak az ellen kell még kifogást előterjesztenem az ő javaslatával szemben, hogy mikor vége a képviselőségnek, akkor Tamássy képviselőtársam az államra nézve kényszerűség­ként akarja megállapítani, hogy az illető tiszt­viselőt visszavegye a státusba. Ezt sem lehet meg­csinálni, különösen ma, amikor tisztviselői túl­tengés van s amikor száz- és ezerszámra kell tiszt­viselőket elbocsátani. Amikor el kell bocsátani a szegény, a la csőn y rangú szolgálatban levő család­apákat, a kenyérkeresőket, akkor nem értem meg és nem tartom megengedhetőnek azt a luxust, hogy duplán fizessük'azt a tisztviselőt, aki azáltal, hogy képviselő is lehetett, kitűnő helyzetet tudott magának biztositarii, mert emellett folytathatja a hivatásának megfelelő foglalkozást, mondjuk, az ügyvédséget, vagy a mérnökséget is. (Tamássy József : Miből éljen meg, ha fizetést nem kap?) Miből él az, akit elbocsátanak, B-listára tesznek? Egy köztisztviselő képviselő kapja a fizetését, a nyugdíját — végeredményben Farkas Tibor t. képviselőtársam javaslata szerint is megkapja, nyugdíját — ezenkívül futhat a maga dolgai után ügyvédeskedhetík, orvos lehet, stb. Nem értem tehát, hogy amikor tízezer számra kell elbocsátani a tisztviselőket, akkor az Isten segítségével jó helyzetben jutott ember minden­képen visszajuthasson állásába. Ez nem biztosítja függetlenségét, mert igaz, hogy azt mondja a bel­ügyminister ur, hogy nincs a kormány tetszésére bizva, hogy visszajöjjön-e az a tisztviselő-képviselő, tehát független marad, ez azonban nem áll, mert a kormány megsúghatja neki, hogy visszajössz és majd elő fogsz lépni. (Tamássy József : Nem lehet ! Az én javaslatom szerint nem léphet elő !) Amikor visszament a szolgálatba, elő lehet lépnie. Valaki visszamegy a hivatalába, ott van egy félesztendeig s hogy akkor a kormány milyen galoppban viszi őt előre, az tisztára csak a kormánytól függ. Ha érdemeket szerzett képviselősége alatt, ha a kor­mánnyal szemben nagyon jól viselkedett, akkor ez meg is fog történni. Elnök : A képviselő ur beszédidejéből még egy perc van hátra, kérem tehát, szíveskedjék beszédét befejezni ! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Mindezek­nél fogva én Farkas Tibor képviselőtársam indít­ványához járulok hozzá, mert azt tartom erköl­csileg is és az igazság szempontjából is helyesnek és igazságosnak. (Helyeslés balfelől.) Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyz : Senki sincs feljegyezve. Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A belügy­minister ur óhajt nyilatkozni ! Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzet­gyűlés ! A magam részéről őszintén bevallom, hogy ideális állapot az én felfogásom szerint az volna, hogyha egy tisztviselőt képviselőnek választanak, akkor az szakitana a maga tisztviselői mivoltával és nyugdíjba vonulna. Ez volna az ideális állapot. (Ugy van !) Sajnos azonban, hogy az élet minden­napi követelményével kerülünk szembe, ha ezt az ideális célt mereven meg akarjuk valósítani. Ta­gadhatatlan, hogy Magyarország középosztályá­nak legfontosabb és a közügyekben legjáratosabb rétege mégis csak a köztisztviselői osztály (Ugy van ! Ugy van ! jobbjelöl.) s amikor egy állam, mint jelenleg Magyarország is, nincs abban a helyzetben, hogy képviselőit megfelelő díjazásba részesítse, hogy köztisztviselőit ugy lássa el, hogy azok meg legyenek elégedve, akkor egy ilyen ország­ban nagyon óvatosan kell bánni az efféle rigorózus rendszabályokkal, mert azok esetleg azzal az ered­ménnyel járhatnának, hogy köztisztviselő pedig képviselő nem lehetne. (Ugy van ! jobbfelől.) T. Nemzetgyűlés ! Igaza van Rupert Rezső t. képviselőtársamnak, hogy elvégre a többi kategóriához tartozó képviselők nem az államtól kapják fizetésüket. Mindenesetre azonban a más kategóriához tartozó képviselő akkor, amidőn megválasztották, nem volt kénytelen a maga régi foglalkozásával szakítani, nem volt kényteJen le­mondani régi foglalkozásáról és azért ő is, a nor­mális jövedelme mellett a képviselői élettel együtt­járó kiadásainak fedezésére az államtól képviselői tiszteletdíjat kap. Tehát, ha az állam nem vonja is meg a tisztviselőtől azt. a lehetőséget, hogy visszatérhessen és tovább boldogulhasson a maga hivatalában, (Rupert Rezső : A függetlenség szempontjából fontos ez !) ezzel még nem áll be az a helyzet, amit az igen t. képviselő ur dupla ellátásnak nevez. Én a magam részéről helytelen­nek tartom a választójogi rendeletnek azt az intézkedését, amely szerint a tisztviselők fizetést kaphatnak képviselői minőségük tartama alatt, mert ha nem dolgozik az a tisztviselő, fizetni sem lehet. Viszont azonban az a tisztviselő, aki hiva­talában bizonyos számú esztendőt már eltöltött

Next

/
Thumbnails
Contents