Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-440

452 A nemzetgyűlés 440. illése 1925. évi Julius hó 3-án, péntekért. ütközünk, mint amilyen akadályt a választójogi törvény kapcsán itt ismét elénk állitanak, ki kell jelentenem, hogy ilyen akadályok ellenére is megyünk tovább a magunk utján. Bebel annakidején, amikor Németországban a szociáldemokrata munkásság ellen a kivételes törvényeket hozták, azt mondotta : Hol lesznek azok az urak, akik ezeket a törvényeket alkották, amikor munkásmozgalom még mindig lesz ! Én is azt mondom, hogy mi, akik ezt a törvényt megalkotni segítettünk, talán már régen nem leszünk a világon akkor, amikor kapitalizmus is lesz és munkásmozgalom is lesz ; régen elfelejtettek már bennünket, amikor a munkásmozgalom a maga teljes egészében, talán erősebben, mint ma, még élni és virágozni fog. Azt hiszem, semmi különösebb célja nem lehet ennek a törvényjavaslatnak, ha komolyan vesszük, mint az, hogy a szociáldemokrata képviselőket, a munkásság képviselőit sarokba állítsák, megfélemlítsék, ismét függő helyzetet teremtsenek, amelynél fogva a munkás képviselőket hangtalanná, némává lehet tenni. Épen azért, mert én ezt igy fogom fel és többi képviselőtársaim is hasonló meggyőződésben vannak, ezt a tervezetet mi a magunk részéről a legteljesebb mértékben elutasítjuk. Kérjük önöket, gondolják meg az utolsó pillanatban a dolgot és ne tegyék lehetetlenné, hogy a munkásság ebben a törvényhozásban keresse akaratának és kívánságainak érvényesülését, ne mutassák ki és ne árulják el azt, hogy a törvényhozáson keresztül a munkások kívánságai nem juthatnak orvosláshoz, nem juthatnak érvényesüléshez. Ha azonban ez igy megy, akkor önök elősegítik azt, amitől talán a legjobban félnek, amitől a legjobban szeretnének szabadulni, elősegítik azt, hogy a munkásság megundorodik ettől a munkától és ott keresi érdekeinek érvényesülését, ahol épen tudja, de akkor ám ne tegyék őket felelősekké azért, hogy nem ugy cselekedtek, mint ahogyan azt a lovagiasság szabályai megkivánták ; ne vonják őket felelősségre, hogy nem keztyüs kézzel bántak azokkal az érdekekkel, amelyek talán mindannyiunknak nagyok ; ne vonják felelősségre és ne átkozzák őket azért, ha elkeseredésükben nem találván más orvoslást, állati ösztönüknek engedelmeskedve, kétségbeesésükben talán meggondolatlanságokat is követnek el. Kérem az előadó ur módosításának elutasítását. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik : Perlaki György jegyző : Nagy Vince ! § Nagy Vince : T. Nemzetgyűlés ! Noha éri ezt a szakaszt a kormány, illetőleg a többségi párt részéről jövő ujabb agreszivitásnak tekintem az ellenzék egyik része, még pedig a szociáldemokrata párt ellen, — amely agreszivitást azonban nemcsak a szociáldemokratáknak kell saját sérelmüknek tekinteni, hanem annak tekintik azt méltán a legitimisták is és mindazok az ellenzéki és egyetemes szempontokat tekintő politikusok, akik Magyarország érdekében a nemzetközi kapcsolatokat minél inkább kiépitendőknek tartják, mégis e néhány perc alatt lehetőleg minden szenvedelem nélkül sine ira et studio, akarok objektiv érveket szolgáltatni ahhoz az egyedül helyes állásponthoz, amelyet előttem szólott t. képviselőtársaim kifejtettek, és amelynek egyetlen helyes konzekvenciája csak az lehet, hogy Farkas Tibor t. képviselőtársam indítványa szerint ezt a szakaszt teljes egészében töröljük. (Esztergályos János : Hiába való fáradság 1) T. Nemzetgyűlés ! Ez az előadói pótlás az esküszakaszt akarja helyettesíteni. Apponyi Albert t. képviselőtársunknak felszólalására" az ő lelkiismereti aggodalmait honorálta a kormány, amikor elejtette a 132. §-ban kontemplált esküszöveget. Ha összehasonlítjuk ennek a pótlásnak a szövegét a 132. §-ban tervezett esküszöveggel, akkor, úgyszólván, szórói-szóra megtaláljuk, hogy mindazoknak a cselekedeteknek elkerülésére kellett volna esküt tenniök a 132. § szerint az országgyűlési képviselőknek, mint amely cselekedeteknek elkövetése esetén utólag azt a brutális megtorlást alkalmazza a törvény, hogy megfosztja az illető képviselőt mandátumától. " Végtelenül sajnálom, hogy az elsősorban személyileg érdekelt Apponyi Albert gróf nincs jelen. Mit szólna ő ahhoz, hogy a legitimisták elvi álláspontjának honorálása akképen történik, hogy nem helyezik őket előzetes lelkiismereti kényszer alá, — mert a megválasztás után nem kell az esküt letenniök arra, hogy ezeket és ezeket a cselekményeket nem követik el, — ha azonban mégis elkövetik, megtörténik az utólagos retorzió olyan formában, hogy egy pártemberekből álló testület, — mert hiszen ez összeférhetlenségi bizottság mégis a többségi párt tagjaiból kerül ki, tehát egy nem elfogulatlan bírói testület őket megfosztja mandátumuktól. Ezt csak azért említem fel, hogy mennyire nem volt nyílt és őszinte a belügyminister ur felszólalása akkor, amikor egy elegáns gesztussal az esküszakaszt elejtette. Apponyi Albert gróf közben elment Karisbadba üdülni és íme, most távollétében megtörténik az ilyen módon való pótlás. Szeretném látni azokat a lelkiismereti aggodalmakat, amelyeket Apponjd Albert egy elvi magaslatról világított csak meg és nem mondotta ki nyíltan és olyan szavakkal, amelyek konkretizálták volna az ő aggodalmait, hogy milyen elkövetkezendő eshetőségekre gondol, amely elkövetkezendő eshetőségek elgondolása miatt nem hajlandó letenni az esküt. íme, most már nem kel/ az esküt letennie, mert elejtették az esküszakaszt, azonban, ha mégis lelkiismereti aggodalmai folytán kényszerhelyzet elé kerül, előáll a guillotine, az összeférhetlenségi bizottság és Apponyi Albertet is meg fogja fosztani mandátumától, bár abban a hitben volt, hogy már nem köti az esküszakasz. Vannak különböző internacionalék. Sajnosnak keli mondanom, hogy Magyarország még ma is igen elmaradt a különböző internacionalék kiépítésében. A Balkán-országokig és az ázsiai országokig menően a nemzeteknek, az országoknak érdeke kívánja azt, hogy a különbözőbb nemzetközi kapcsolatokat kiépítsék. Kiépültek nemcsak a munkások internacionaléi, hanem kiépültek a gazdáknak, az agrárérdekeltségeknek az. internacionaléi is. Fennállanak a különböző felekezeteknek s az egyes foglalkozási ágaknak internacionaléi, az egyes politikai irányzatok, a demokrácia és konzervatív irányzatok internacionaléi, az egyes gazdasági irányzatok internacionaléi. Méltóztassanak meggondolni, hogy ha nem volnának internacionalék, amelyekbe Magyarország és Magyarország különböző rétegei és irányzatai belekapcsolódhatnak, a trianoni békével sújtott Magyarországon nem mesterséges utón, törvényhozási segitséggel, kormányzati segítséggel kellene-e kiépíteni a különböző internacionálékat, hogy Magyarország minden rétegének, Magyarország minden politikai irányának meg legyenek a kapcsolatai a külföldön, hogy ezeket az internacionális kapcsolatokat felhasználva, békés utón lehessen egyszer már kiemelni azt a mindannyiunk által igazságtalannak tartott trianoni békét helyéből ? ! (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Ennek a szakasznak egyes szavaiba kapaszkodnak bele a t. túloldal közbeszólói, mert hiszen felszólalást nem hallottunk onnan. Belekapaszkodnak abba, hogy itt szociáldemokrata képviselőtársaink kiélezték, hogy utasitás elfogadását tiltja ez a szakasz, már pedig