Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-431

A nemzetgyűlés 431. ülése 1925. évi június hé 22-énj. hétfőn. 35 leadni a szavazatát. De titkos szavazás mellett ez az önök szempontjából veszedelmes jelenség megszűnik, mert titkos szavazás mellett a szakszervezeti tagok is oda szavazhatnak, ahova nekik jól esik. A legutóbbi választásokból tudok két eseteí, amikor az ellenzéki demokratikus és liberális jelölt bizonyos választási körzetekben kevesebb szavazatot kapott mint ahány szakszervezeti tag ott összeírva volt, egészen világos tehát, hogy szakszervezeti tagok is szavaztak az ellenpárt jelöltjére. Miért ? Â törvényhatóságokban azért volt ez lehetséges, mert a szavazás titkos volt. Ha nyilvánosan gyakoroltatott volna a szavazás, akkor bizonyos, hogy egyetlenegy szakszervezeti tág sem mert volna másra szavazni, mint arra, akit a szakszervezet kijelölt. Ez oknál fogva a lelkiismereti szabadság biztosítását ebben a tekintetben is várom a titkos szavazástól, hogy sem a szakszervezetek, — legyenek keresztény szocialista, vag}

r szociáldemokrata szakszervezetek — sem pedig a különböző titkos társaságok ne tudják tagjaikat nyilvántartani és ellenőrizni, hogy kire adták le szava z attikát. Amikor a titkos szavazásról és a választások tisztaságáról beszélünk, nem szabad arra gondolni, hogy milyen társadalmi iránynak, vagy politikai pártnak lesz az a rendszer előnyös. Csák egyetlenegj

r szempontot kell szem előtt tartani, azt, hogy a választások szabadságát megközelítőleg elérhető legtökéletesebb módon biztosithassuk. Erre pedig semmifele más rendszer kellő biztosítékot, garanciát nem nyújt, egyesegyedül a választások titkossága. Valamennyien emlékszünk a néhány évvel ezelőtt, 1920-ban végbement általános választásokra. Méltóztassanak megmondani, hogy a választás eredményét illetőleg vagy pedig a választás lefolyását tekintve, kinek, miiéle kifogása lehetett az 1920. évi választásokkal szemben ? Mindenütt a legnagyobb nyugalommal mentek végbe a választások. Nem emlékszem arra, hogy egyetlenegy városban vagy községben a választók között összeütközésre került volna a sor. Az emberek nyugodtan elmentek, leadták szavazatukat, az urnákat felbontották, az eredményt kihirdettek, mindenki teljes megnyugvással vette tudomásul, hogy ez a többség alkotmányos akarata, és semmiféle vesztegetés vagy korrupció, erőszakoskodás, csendőri beavatkozás vagy vérontás az 1920. évi választásokat be nem szennyezte. Ezzel szemben, amikor a kormány önhatalmúlag, rendelettel megszüntette a titkos szavazást és 1922-ben a nyilvános szavazás rendszerére tért át az ország, azt lehet mondani, hogy a 90 es években végbement Bánffy-féle választások óta Magyarország ilyen választást még nem látott, mint amilyen három évvel ezelőtt zajlott le. (HegymegiKiss Pál: Ez volt a legkülönb 1) Azóta pedig a választási visszaélések technikája odafajult, hogy az ellenzék valósággal addig a pontig sem tud eljutni, hogy hivatalosan jelöltet tudjon felállítani és benevezni. Annyira elfajultak ezek a választási visszaélé sek, hogy Nógrád vármegyében, amely mindig hires volt erőszakosságairól, megtörtént az, hogy azon az éjszakán, amely a jelölő ivek beadását megelőzte, a közigazgatási hatóságok köröztették az ellenzék jelöltjét a kerületben, ahol utolérték, csendőrök által bilincsbe verették, feltették egy székéire, és egész éjszakán át hurcolták jobbra balra, mig végre bevitték a kerület központjába, ahol a főszolgabíró nagykegyesen kihallgatta és azt mondta neki, hogy »tévedés történt, mert mindez azért volt, mert amikor ön a választási küzdelembe belebocsátkozott, nem jelentkezett a főszolgabirói hivatalban, iíogy személyazonossági bizonyítványt szerezzen a maga számára arról, hogy ön ebben a kerületben mint jelölt szerepel. Örüljön, hogy ide behozták, íme ezennel kiállítom az ön számára a személyazonossági bizonyítványt, ezzel nyugodtan mehet és járhatja tovább a kerületet, többször nem fogják megbilincselni és hideg éjszakán át nem fogják hozzám behurcolni.« Igen, a személyazonossági bizonyítványt a humoros főszolgabíró kiállította a jelölt számára, de addigra már elvesztette az időt, amely az ajánlási ivek összegyűjtésére volt fentartva , . . Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni, minthogy még csak egy perce, van hátra. Szakács Andor: Kérnék négy perc meghoszszabbitást. (Zaj.) Elnök : Kérdem, méltóztatnak-e a képviselő urnák beszéde meghosszabbításához az engedélyt megadni? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az engedélyt megadják, szíveskedjenek felállani. {Megtörténik.) Többség. A Ház az engedélyt megadta. Szakács Andor: A megbízottaktól a csendőrök egész egyszerűen elszedték az ajánlási iveket és az a'jelölt, aki meglehetősen nagy pártra támaszkodott abban a kerületben, el sem jutott odáig, hogy ajánlási ivét beadhassa. Idáig fejlődött a jelenlegi választási rendszer mellett, a nyilvános szavazás áldásainál a jelenlegi többség választási technikája. Ez végtelenül szomorú azért, mert épen a kormánypárti lapok tették közzé a, bukaresti tudósításokat ; a Budapesti Hírlap, a 8 Órai Újság nagy nemzeti felháborodással irta meg, hogy a'román kormány az uj választási törvényben milyen trükköket dolgozott ki és akar alkalmazni a magyar kisebbségek választási szabadságának eltjprására. (Nagy Vince: Innen veszik a példát !) Én ma megkaptam bukaresti jelentésben ennek a román választási törvényjavaslatnak hű magyar fordítását. Bátor vagyok kijelenteni, hogy a kormánynak ezen javaslata helyett egész nyugodt szívvel merném vállalni a román javaslatot, amelyet ősszel fognak letárgyalni, mert igaz ugyan, hogy vannak benne, különösen a megyei kerületi beosztások tekintetében szándékosan kieszelt előnyök a kormányhatalom részére, de ', egy elvet nem sért,, egy európai világelv változatlanul fennáll benne, az, hogy minden választó mindenütt titkosan gyakorolja szavazati jogát ; abban a Romániában, amelynek választójogát a kormány lapjai most annyira kifogásolják. (Zaj. Elnök csenget.) Nálnuk "különösen nagy fontossága volna a titkos választás meghonosításának, hiszen — hogy egyebet ne mondjak — láttuk egy kiküldött törvényszéki biró törvénytiprását, aki a kormány rendeletében 24 órára megállapított pótlási határidőt önkényesen tizenkét órára szállította le és igy az ellenzéki jelölteket megfosztotta attól, hogy a hiányzó aláírásokat pótolhassák ; hozzá még éjnek idején hirdette ki és kézbesítette a végzést. Ennek a törvényszéki bírónak szándékos vagy jóhiszemű tévedése^ vagy visszaélése következtében itt ül közöttünk a nemzetgyűlésen egy ur, aki nemzetgyűlési képviselő, akiről valamennyien tudjuk, hogy erőszakos módon, törvénytelenül jutott a mandátumához ; (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) itt ül egy félesztendő óta, gyakorolja a képviselői jogait s félesztendő óta nincs egy bizottság, nincs a házszabályoknak ereje, pedig benne van a házszabályokban, hogy az elnök mennyi idő alatt köteles ilyen esetekben intézkedni, hogy megszüntesse vagy legalább is felülbírálja saját törvényes hatáskörében azt a választást, amelynek ilyen felülbirálat nélkül nyitvahagyása — merem állítani —- nem használ ennek a Háznak, a Ház tekintélyének, méltóságának, érdekeinek. (Ugy van! balfelöl.J Amikor ilyenek történhetnek, amikor nemcsak a kormányhatóság részéről, nemcsak utolsó reményï ségünk : a bíróság részéről történtek ilyen alkot-