Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-440

408 A nemzetgyűlés 440. ülése 1925. évi július hó 3-án, péntehen. politikai szempontokkal inficiált ítéletnek elhangzásakor. Akkor tehát, amikor az a garanciánk sincs meg, amely minden alkotmányos államban megvan, amely a civilizáció velejárója, amely nélkül nem is állam az állam és nem igazságszolgáltatás az igazságszolgáltatás, amikor nincs esküdtszékünk, amikor emiatt nemcsak politikai üldözések lehetségesek, hanem nagyon sokszor a legsúlyosabb főbenjáró bűnök és bűntettek megtorlása sem lehetséges, ilyen rendelkezéseket tör vény beiktatni nem lehet. Csak a csongrádi esetet veszem vagy más szörnyű efféle eseteket, amikor a szakbirósági eljárás a maga perrendszerü kötött bizonyítási rendszerével nem alkalmas arra, hogy Ítélet mondassák olyanok felett, akikről mindenki kétségnélkül tudja, hogy ők a bűntett elkövetői. Ilyenkor, amikor nincsenek meg ezen garanciák sem az egyik részről, sem a másik részről, az egyik részről arra, hogy valakit politikailag ártatlanul ne üldözzenek, a másik részről arra, hogyha igazán bűnös elitéltessék, mert ez esetleg perrendszerü bizonyítékok mellett nem történhetik meg : annak nincs semmi jelentősége, sőt ekölcsileg teljesen jelentéktelen ez a rendelkezés, és annak joghatálya erkölcsi szempontból nem helytálló, hogy t. L, ha jogerős Ítélet van valakiről, akkor ez már praesumptio juris et de jure-nek tekintednő, mégcsak nem is közönséges praesumptio-nak. Az én felszólalásom odatendál, hogyha van jogerős itélet, legyen annak konzekvenciája, de ez a konzekvencia csak addig álljon, amíg az ellenkező be nem bizonyittatik. Igen sok eset képzelhető, amikor ép az ellenkezőt lehet frappánsan bebizonyítani jogerős Ítélettel szemben is. Indítványozom tehát, hogy az »ellenbizonyítás kizárásával« szavak helyébe a nemzetgyűlés a következő szavakat iktassa be : »az ellenkező bizonyításáig«, tehát a szakasz így hangzana : »Ha az érvénytelenségi ok tényálladékát a büntetőbíróság jogerős Ítélettel megállapította, a kérdéses tényálíadékot az ellenkező bebizonyításáig bebizonyitottnak kell tekinteni.« (Helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kíván-e valaki szólni? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kíván nyilatkozni. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Ebben a szakaszban nem arról van szó, hogy a büntetőbíróság ítélete kötelező a közigazgatási bíróságra. A szakasz csak azt mondja, hogy amennyiben a büntetőbíróság egy tényálíadékot, még pedig jogerős Ítélettel megállapított, ezt a tényálíadékot a közigazgatási biróság nem teheti újra vizsgálat tárgyává. Ez folyik abból, hogy egy res judicatura nem kerülhet ujabb elbírálás alá, egy másik bíróságnál a jelen esetben pedig a bírói irreveláns. Ha a biróság valakit bizonyíték hiányában felmentett, azért a közigazgatási biróság esetleg a tényálíadékot mégis a maga indoka alapjául veheti. Arra kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. A 122. §-szal szemben Rupert Rezső képviselő ur adott be indítványt, amely az eredeti szöveggel ellentétben van, tehát az indítványt szembe fogom állítani az eredeti szöveggel, kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a 122. §-t eredeti szövegezésében, szemben Rupert Rezső képviselő ur indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség ! A nemzetgyűlés az eredeti szöveget fogadta el és igy Rupert képviselő ur indítványát elvetette. Következik a 123. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 123—126. §-okal, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 127. §-f.j Elnök : Az előadó ur kivan szólani. Puky Endre előadó : T. Nemzetgyűlés ! A 127. § azt mondja, hogy a panaszlók kérhetik a választás eredményének kiigazítását, hogyha az eredményt befolyásoló izgatás csak egy szavazókörre szorítkozik. Miután már a 103. §-nál a választójogi bizottság az eredeti javaslattal szemben azt a változtatást tette, hogyha nemcsak egy, hanem egyes szavazókörökre szorítkozik ez az izgatás, akkor is lehet kérni a választás eredményének kiigazítását, tisztelettel javaslom, — hogy összhangba hozzuk e szakaszokat, — hogy a 127. § második bekezdésében az »egy szavazókörre« kiigazittassék »egyes szavazó körökre«. Javaslom továbbá, hogy a később előforduló »szavazókör« kifejezés helyett »szavazó körök« kifejezést méltóztassék bevenni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök : Kiván-e valaki szólani ? (Nem !) Ha senki nem kivan szólani, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A 127. § első bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdéshez az előadó ur adott be indítványt, amelyben az eredeti szöveggel ellentétes szöveget hoz javaslatba, tehát a kérdést szemben fogom feltenni. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a 127. § második bekezdését eredeti szövegezésében, szemben az előadó ur javaslatával elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Mivel az eredeti szöveg nem fogadtatott el, az előadó ur javaslatát jelentem ki elfogadottnak. Következik a 128. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 128. §-t.) Elnök : Az előadó ur kivan szólani. Puky Endre előadó : T. Nemzetgyűlés ! A 128. §-ra nézve tisztelettel indítványozom, hogy az első bekezdésben nézetem szerint feleslegesen használt »aktiv és passzív« szavakat méltóztassék kihúzni, mert hiszen a választójog természetesen mindkettőre vonatkozik. Indítványozom továbbá a negyedik bekezdés kiegészítését. Itt arról van szó, hogy a panaszlókat egyetemlegesen mikor kötelezheti a közigazgatási biróság az eljárási költségek viselésére. Itt hiányzik azonban az az eset, amelyet már korábban egyszer voltam bátor felemlíteni módosításaim során, hogyha a biztosíték pótlásának elmulasztása történik meg, a biróság felhívása dacára : ez az eset sincs itt felsorolva, pedig felsorolandó, mert ebben az esetben is a panasz elutasítandó lenne. Ennélfogva javasolom, hogy a negyedik bekezdés azon szavai után »panaszt elutasította«, a következő szavak vétessenek be, »vagy az eljárást a biztosíték pótlásának elmulasztása miatt szüntette meg«. Elnök : Kiván-e valaki szólani? (Nem !) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A 128. § 1., 2., 3., 5. és 6. bekezdései meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Következik a határozathozatal az első bekezdésre vonatkozólag, amellyel szemben az előadó ur törlést hoz javaslatba. Minthogy ez az indítvány ellentétben van az eredeti szöveggel szemben fogom feltenni a kérdést. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a 128. § első bekezdését eredeti szövegezésében, az előadó ur inditványával szemben elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Az eredeti szöveg nem fogadtatván el, az