Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-440

A nemzetgyűlés 440. ülése 1925. évi július hó S-án, pénteken. 403 Következik a 105. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyz > (olvassa a szakaszt) : Rupert Rezső ! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Az előbbeni szákasznál már megindokoltam "azt az indítványt, amelyet most be akarok^ terjeszteni. Indítványo­mat azért vontam vissza az előbbeni szakasznál, mert a minister ur kilátásba helyezte, hogy a 105. §-nál is hozzájárul ennek a módosításnak az elfogadásához. Azonban indítványomat mégis vala­mikép máskép stilizált szövegben akarom henyuj­tani, amely még inkább megközeliti azt az inten­ciót, hogy ezek az ügyek lehetőleg mentül gyor­sabban befejezhetők legyenek. Előbb tett indít­ványomat tehát ugy módosítom, hogy lehetőleg egy éven belül legyenek a panaszok Ítélettel be­fejezve. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kivan még valaki szólni? (Nem !) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Maga a 105. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Kér­dem, méltóztatnak-e Rupert Rezső képviselő urnák ehhez a szakaszhoz első bekezdésként benyújtott indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség ! A nemzetgyűlés az indítványt elfogadta. Következik a 106. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a szakaszt) : Hegymegi-Kiss Pál ! Hegymegi-Kiss Pál : T. Nemzetgyűlés ! A 106. §-nál két módosítást javasolok. Az egyik a 106. § első bekezdésére vonatkozik, ahol meg van állapítva a választóknak száma, illetőleg százaléka, akik panasz beadására jogosultak. Az eredeti szöveg szerint 5% van megállapítva, legfeljebb azonban 500 választó. T. Nemzetgyűlés ! Tapasztalatból is tudjuk, hogy ez rendkívül nagy szám és az igazságtalan­ságoknak a megtorlását, illetőleg a mandátumok megsemmisítését ilyen nagyszámú választóhoz kötni a magunk részéről nyilt szavazás mellett, amikor kötelező a megjelenés a szavazásnál, he­lyesnek nem tartjuk. Egyáltalában a panaszok beadásából kifolyólag azok a tapasztalataim, hogy a peticionálók — különösen, ha ellenzékiek — bizonyos nyomásnak is vannak kitéve. Épen azért mi a magunk részéről az 5% és az 500 választó helyett százat javasolunk. Tehát a 106. § első be­kezdése értelmében száz választónak volna joga a közigazgatási birósághoz panasszal fordulni. Ez az egyik módosításom. A másik a 106. § negyedik bekezdésére vonat­kozik. Eszerint a negyedik bekezdés szerint a panasz joga nem illeti meg azokat, akik a válasz­tásban hivatalosan közreműködtek, vagy a kép­viselőre szavaztak, vagy pártja részéről mint ajánlók és bizalmi egyének szerepeltek. Én nem­csak a panasz jogát nem adnám meg, hanem egy konkrét esetből kifolyólag még azt is kérem be­vétetni : hogy a meghatalmazotti tisztet se tölt­hessék, be.« Megtörtént Nagy Vince t. képviselőtársam választásánál, hogy Debrecen városának tiszti­főügyésze, aki tagja volt a központi választmány­nak, s az egyik szavazatszedő küldöttségnek is elnöke volt, a kormánypárt részéről beadott peti­ció bitelesitésénél pedig mint hatósági személy működött közre, később egyszer megjelent a bíráló' bizottságban — nem tudom, hogy ülésen részt vett-e — és mint meghatalmazott kívánt volna szerepelni. Hogy az ilyen esetek elkerültessenek, szóval, hogy azok, akik a választásban közre­működtek, mint meghatalmazottak se vehessenek részt a panaszlásnál, indítványozom, hogy »azo­kat« szó után méltóztassanak beszúrni a következő szavakat : »sem meghatalmazottként nem járhat­nak el azok«. Einök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Rupert Rezső ! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, hogy a t. kormánynak és a többségnek is intenciója az, hogy ha szabálytalanul folyt le egy választás, vagy ba valamely mandátum visszaélések ered­ménye, az a mandátum mindenképen megsemmi­síttessék. Az, aki visszaéléssel szerez mandátumot, megérdemli, hogy a törvényhozás tagjai közül ki­zárassék. Mikor tehát az a cél, hogy az, aki gonosz módon visszaélésekkel szerezte meg mandátumát, ezt a mandátumát meg ne tarthassa, akkor nem értem meg az igen t. kormány javaslatát, hogy ezt attól teszi függővé, vájjon lehet-e 500 embert összehozni, akik a petíciót aláírják. Ennek a számnak nagysága majdnem kizárja, hogy a legirtózatosabb, leggonoszabb, legmeg­vetendőbb, legundoritóbb visszaéléseket is megto­rolni lehessen. Méltóztassék csak elképzelni, hogy különösen a falu népe fél mindenféle peres dolog aláírásától. Akiknek érdekük, azok rendesen riasz­tani is szokták a népet, hogy : alá ne Írjátok a petí­ciót, mert nagyon sok költség szakad a nyakatokba. Azután ott vannak a hatóságok, ott van az ijeszt­getés a szolgabíró val, jegyzővel, finánccal. Én nem mondom, hogy a szolgabíró, jegyző, vagy finánc maga követi el az ijesztgetést, de vannak a meg­választott képviselőnek ügynökei és másféle jó emberei, akik a falvakban elhintik a hirt : alá ne Írjátok a petíciót, mert akkor a finánc idenéz rátok és az adótokkal vagy egyéb ügyetekkel ez lesz, az lesz. Szóval megriasztják őket s akkor akárhogyan fellázadt a nép az ellen a választás ellen, amely esetleg ugy folyt le, hogy falvakat zártak le csendőr­kordonnal, nem tesznek ellene semmit. Hiszen meg­történt például a nagyvázsonyi kerületben, hogy egy egész falu népét, az ellenzékre szavazókat nem is engedték a szavazóhelyiségbe. Az erkölcsnek, igazságnak, tisztességnek, be­csületnek kérdése, hogy a gyalázatos úton-módon szerzett mandátum megtartható ne legyen. Nem szabad tehát megakadályozni azt, hogy ilyen esetek­ben a panasz eljuthasson az illetékes fórum elé, amely maga is elég garancia arra, hogy az alaptalan panaszt elutasítsa. A közigazgatási bíróság elég garancia arra, hogy ha a panasz alapos, akkor a mandátumot megsemmisítik. A súlypont tehát úgyis a biróságon van és igy azok az indokok, melye­ket az igen t. kormány felhozott a tekintetben, hogy az ajánlásokhoz lehetőleg meg kell kivánni az 500 vagy 1000 számot, a 10%-ot, itt nem forognak fenn, azért, mert a garancia egy független magas­állásu bíróság kezében van letéve és ha a bíróság akár 10 választó panasza alapján ugy találja, hogy az a mandátum inficiált, hogy azt becstelenül, vagy visszaélésekkel szerezték, ne fájjon a fejünk attól, hogy azt a mandátumot megsemmisítik. Ezért nagyon kérem az igen t. minister urat, hogy ilyen akadályokat ne állítson fel, mert való­sággal megfuthatatlan akadályverseny az, amit ez a szakasz felállít, hogy 500 választót kelljen összetoborozni és akármilyen gaztett eredménye is az a mandátum, nem lehet eljárni ellene, mert nem akad 500 ember, aki a panaszt aláirja. Hiszen úgyis mindig többel kell aláíratni az ajánlási ive­ket meg efféléket, mert egyes nevek kiesnek, tehát a 100 aláírás megkivánása úgyis azt jelenti, hogy körülbelül 200-al kell aláíratni. Kérem tehát az igen t. kormányt, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy a mandátumok megtámadásához elég legyen 100 aláírás. Hiszen ez a száz ember már olyan tekintélyes csoport, olyan tekintélyes része annak a kerületnek, hogyha az a száz ember ugy

Next

/
Thumbnails
Contents