Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.
Ülésnapok - 1922-440
400 À nemzetgyűlés 440. ülése 1925. évi július hó 3-án, pénteken. Én a magam részéről ezen rendelkezéssel kapcsolatban egy uj szakaszt javasolok azért, hogy már előre gondoskodjunk arról, hogy ezek a közjogi perek hosszadalmasan el ne húzódhassanak, hanem ezeknek az ügyeknek befejezésére határidő szabassák meg. Javaslatom az volna, hogy a biróság a panasz benyújtásától számított fél éven belül az ügyet befejezni tartozik. Én ezt két szempontból bátorkodom megindokolni. Először a közigazgatási biróság szempontjából (Zaj a jobboldalon. -— Elnök csenget.), A közigazgatási biróság eddigi eljárásaiból, eljárásának eddigi rendszeréből meg kell állapitanunk, — és ez nem a biróság hibája, — hogy ezeknél bizonyos nehézkesség látható. Azok a végső határozatok és Ítéletek, amelyeket a közigazgatási biróság ilyen kontenciózus ügyekben meghoz, nem követik az életet, hosszú ideig elnyúlnak. Ennek oka nem a közigazgatási biróság, hanem elsősorban az a rendkívüli nagy munkahalmaz, amely a közigazgatási bíróságra hárul, másfelől az, hogy az 1896. évi XXVI. tc.-ben a közigazgatási bíróságnak tulajdonképen a saját közbevető intézkedései kellő időben való teljesítéséhez megfelelő joghatóságot nem adtak, így ha a közigazgatási biróság az alsófoku hatóságoknál kiegészítést és más egyebeket kívánhat is, nem élhet megtorlással. Nincs megtorlási joga, legfeljebb végső esetben a belügymínisterhez vagy más illetékes ministerhez írhat át és kérheti azt, hogy az általa kívánt csatolások és pótlások sürgősen megtörténjenek. Ha azonban itt, ebben a törvényben a választási eljárásra vonatkozólag megállapítjuk a végső terminust, amely idő alatt az ilyen panaszolt ügyek befejezendők, akkor az ilyen szankció hatálya nemcsak a közigazgatási bíróságra, hanem az eljáró alsófoku hatóságokra is kiterjed. De ettől eltekintve, ezekben a közjogi perekben, amikor az tétetik kérdés tárgyává, hogy valamely képviselő jogosan képvisel-e egy választókerületet a köz érdekéből, az igazság érdekéből is mennél gyorsabban lefolytatandó az eljárás és ez a törvényhozásnak is eminens érdeke. Az ilyen ügyeknek az eddigi eljárás során tapasztalt elhúzása mindenesetre alkalmas a közre, ennélfogva szeretném, ha az ilyen ügyek elintézésére vonatkozólag egy végső befejező terminus állapíttatnék meg. Konkrét példával is igazolom ezt. Most jövök teljesen felindulva a bírálóbizottság üléséről, ahol a nagyatádi petíció tárgyalását hallgattam, amely az ellenzék becsületbeli ügye, mert a választásibiztos részéről olyan flagráns törvénysértés történt, amelynek alapján ide a nemzetgyűlésbe képviselő be nem jöhet. Mi a magunk részéről egy kiváló jogászembert, Rákóczi Ferencet kértük fel, hogy szigorúan ragaszkodva a kiadott szükségrendelet betűihez, biztosítsa a beadott panasz szabályszerű aláíratását. Ez meg is történt. A községi elöljáróságok hitelesítési záradékokat állítottak ki, amelyekben az aláírások valódiságát elismerték és bizonyosan igazolták azt is, hogy a panaszlók benne vannak a választói névjegyzékben. S ma láttam okiratokat, amelyek szerint ugyanezen községi jegyzők közül többen, olyanok, akik mint hitelesítők szerepeltek, leadtak közjegyzőnél okiratot arra nézve, hogy az, amit ők mint hatóság, mint elöljáróság igazoltak és bizonyítottak, nem felel meg a valóságnak. (Létay Ernő : El kell őket csapni ! — Rupert Rezső : Le kell tartóztatni őket !) A magyar közigazgatásnak ez olyan szenynyese volna, ha csakugyan ugy történt a dolog, hogy ezt a magyar nemzetgyűlés nem tűrheti el. *Mi ennek a magyarázata, hogy mindez megtörtént? A magyarázata az, hogy féléve itt van már a nemzetgyűlés biráló bizottsága előtt ez a petíció, amelyben mi ezért a legflagránsabb törvénysértésért elégtételt kértünk a nagyatádi választókkal együtL Fél év alatt — az én meggyőződésem szerint a házszabályok rendelkezéseivel ellentétben — a bizottság ma tartotta első ülését. Ez a fél év elégséges volt az ottani közigazgatási hatóságok egyes tagjainak arra, hogy ilyen bizonylatokat gyárthassanak, és egy panasz erejét ilyen módon próbálják kisebbíteni. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Hallatlan !) A közjogi perek gyors és igazságos lefolytatása feltétlenül szükséges. (Kiss Menyhért : Nem ülnék itt ilyen mandátummal ! Nem mernék bejönni !) Ha már ez a nagy funkció kör a közigazgatási bíróságra hárul, akkor az én nézetem szerint a köz érdekéből helyes az, hogy a törvényhozás megállapítsa törvényben azt, hogy ezeket a közjogi pereket milyen idő alatt kell és lehet befejezni. Erre egy fél évi idő teljesen elégséges még abban az esetben is, ha helyszini vizsgálatot is kell tartani, egy félév alatt nézetem szerint a köz érdekéből lehet a panaszolt kérdéseket tisztázni, hogy vájjon az, aki bekerült, jog szerint ül-e itt a törvényhozásban vagy sem és helyette más képviselőt kell-e választani. Ajánlom javaslatom elfogadását. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Rupert Rezső ! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! A magamrészéről is osztozom Hegymegi-Kiss Pál képviselőtársam felfogásában és magamévá teszem az ő indítványát. Sajnos, éveken át azt tapasztaljuk, hogy ezeket a petíciókat nem tárgyalják le rendes időben. Tapasztaljuk ezt különösen azóta, amióta a Ház birálja el a petíciókat, de tapasztaltuk már a múltban is, amikor a bíráskodás a Curia hatáskörébe tartozott. Akkor is évek teltek el, amig az "eljárást lefolytatták és az a képviselő, akiről később nyilvánvalóan kiderült, hogy érdemtelen a mandátumra, mert etetéssel-itatással, vesztegetéssel és lélekvásárlással szerezte azt, itt ült a nemzetgyűlésen vagy az országgyűlésen és hozta a törvényeket teljesen jogtalanul. Annál inkább szóvá kell ezt tennem, mert azt tapasztaltam, hogy ha ellenzéki mandátumot tárgyaltak, akkor a panasz letárgyalása igen gyors tempóban történt. A legutóbbi praxisról nem beszélek, mert igazságos akarok lenni és meg kell állapitanom, hogy ma mindkét petíció tárgyalása késik, a lehetőség azonban mindig megvan, mert mindig a többségtől függ, hogy milyen mandátumokat választ ki az elbírálásra. Ugyanez az eset fenforog a közigazgatási biróság előtt is. Különösen szükséges a petíciók gyors letárgyalása azért is, mert látjuk, hogy évek múlnak el a visszaélések után. Ez alatt a hosszú idő alatt pedig meditálnak, furfangokat találnak ki, hogy miként lehetne a mandátumot megmenteni. Ez mind arra vezethető vissza, hogy a petíciók letárgyalása sokáig késik. Aggódom azonban, hogy a t. Nemzetgyűlés Hegymegi-Kiss Pál t. képviselőtársam indítványát azért nem fogadja el, mert esetleg rövidnek fogja találni azt a fél esztendőt, amelyet Hegymegi-Kiss Pál t. barátom javaslatában a biróság elé, mint prekluziv időt kitűzni, amely idő alatt, ha törik, ha szakad : le kell tárgyalni az ügyet S Lesznek ügyek, amelyeket talán két hét alatt be lehet fejezni, ahol hivatalos hatalommal való visszaélésre, vagy valamely közeg jogellenes magatartására építtetik fel a panasz, avagy más súlyos hivatalos sérelem forog fenn, úgyhogy itt nincs sok bizonyításra szükség, és talán a választási iratok is igazolják a szabálytalanságokat ; lesznek azonban más ügyek is, ahol a tanuk egész dandárját kell kihallgatni, úgyhogy ezért talán nem sikerűi az ügyet egy fél év alatt befejezni. Ezért azt gondolnám — bár elsősorban Hegymegi-Kiss Pál t. képviselőtársam indítványát pártolom én is, de ha az
