Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-439

A nemzetgyűlés 439. ütése 1935, kéznek azzal a birói kvalifikációval, amely meg kívántatik. (Rakovszky Iván belfígyminister : Birói függetlenséggel rendelkezik Î) Amennyiben a nemzetgyűlés bölcs es ége ugy határoz, hogy nem tekinti azt, hogy itt büntetőjogi kérdésekről, magánjogi kérdésekről, általában birói kogniciót igénylő kér elesekről van szó... (Zaj a Ház minden oldalán ) Elnök : Nincs elegendő csend a Házban, képviselő urak ! Farkas Tibor : ... amelyekben legelsősorban az országnak legmagasabb birói kvalifikációval rendelkező főbirái lehetnek illetékesek, mondom amennyiben a nemzetgyűlés mégis ugy határozna, általam meg nem érthető okokból, hogy a közigazgatási bíróságra ruházza a bíráskodást, bátor vagyok indítványozni, bogy uj 2. bekezdésként a következő szöveget fogadjuk el : »A tanácsba csak birói képesítéssel rendelkező tagok oszthatók be.« Ugy is meglehetne oldani u kérdést, hogy nem is egészen olyan kvalifikációval rendelkezzenek, mint a kir. Kúria birái, mert hisz a törvény a közigazgatási bíráktól nem kivan meg olyan magas kvalifikációt, de mindenesetre megnyugtatóbb volna, hogy a tanácsban csak birói képesítéssel bíró tagok vehessenek részt, nem pedig olyanok is, akik nagyon sokszor a pénzügyi adminisztráció köréből kerülnek a közigazgatási bírósághoz. A pénzügyi közigazgatás bármilyen fontos legyen is a mai viszonyok között,' de nyilvánvaló, általános és világszerte ismertjelenség hogy a pénzügyi adminisztráció egy különösen speciális elfogult, egyoldalú gondolkozást szokott kifejleszteni, amely gondolkozás nem lehet alkalmas arra, hogy magas kvalifikációt és elfogulatlanságot igénylő közjogi perekben, mint döntő faktor szerepeljem. Tisztelettel kérem a nemzetgyűlést, hogy inditvánj^omat elfogadni szíveskedjék. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Kíván még valaki szólni ! (Nem.) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan szólni ! Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Farkas Tibor t. képviselőtársam indítványai közül egyiket sem fogadhatom el. Ha már van egy legmagasabb közjogi bíróságunk, méltóztassék megengedni, hogy a legmagasabb közjogi bíráskodást erre a bíróságra ruházzuk. Teljesen illuzórius volna, ha most egyszerre a magánjogi és büntetőjogi bírósághoz nyúlnánk vissza akkor, amidőn már hosszabb idő óla kifogástalanul működött a közigazgatási bíróság. A tanácsok mikénti megalakítását sem tartanám helyesnek, mert az 1896! évi XXVI. te. idevonatkozó intézkedései eléggé precízek, annak a tanácsnak minden esetre van birói tagja az lb96. évi XXVI. te. szerint. Az igen t. képviselő ur talán tud róla, hogy a közigazgatási bíróságban külön vannak megszervezve a közigazgatási tanácsok, a pénzügyi tanácsok s az a veszedelem nem forog fenn, hogy ezeket a választási intézkedésekkel összefüggő kérdéseket a pénzügyi tanácsok intézzék el. Engem tökéletesen megnjmgtatnak a tanácsok összeállítására vonatkozó 1896. évi XXVI. te. rendelkezései, ezért kérem, méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 104. §. első bekezdésével szembenáll az előadó ur stiláris módosítása és Farkas Tibor képviselő ur érdemleges elleninditványa. Szembe fogom helyezni a két elleninditványt. Kérdem a t. Házat, méltóztatik- e az első bekezdést eredeti szövegezésében, szemben az előadó ur és Farkas Tibor képviselő ur módositásával elfogadni, igen, vagy nem ? (Nem !) A Ház az eredeti szöveget nem fogata el. Kérdem már most, méltóztatnak-e az előadó ur szövegét szemben Farkas Tibor képviselő ur módosító indítványával, elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A Ház az előadó évi július hó 3-án, csütörtökön. 397 ur szövegét fogadta el, Farkas Tibor képviselő ur módosítását elvetette. A 2. bekezdéssel szemben Fark~s Tibor képviselő ur egy uj 2. bekezdést javasol. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 2. bekezdés eredeti szövegezésével szemben elfogadni Farkas Tibor képviselő ur módosító indítványát, igen vagy nem '? (Nem !} A Ház az eredeti szöveget fogadta el, Farkas Tibor képviselő ur módosítását elvetette. Hegvmegi-Kiss Pál képviselő ur uj 105. § előterjesztését kívánja. A képviselő urat illeti a szó. Hegymegi-Kiss Pál : Tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hoij javaslatomat a legközelebbi ülésen mondhassam el. Elnök: Tekintettel arra, hogy a napirendi tárgyalásra szánt idő utolsó 15 percében vagyunk, a képviselő urnák joga van előterjeszteni a kérést. Kérdem, méltóztatik-e hozzájárulni ahhoz, hogy a képviselő ur a legközelebbi ülésen terjeszthesse elő javaslatát ? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Ennek következtében a vitát megszakítom. Napirendi javaslatot fogok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, pénteken, folyó hó 3-án, délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki először az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása, 2. az állami alkalmazottak helyzetének javításáról, a beruházásokról és egyes adóügja rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztatik napirendi javaslatomhoz hozzájárulni ? (Rupert Rezső szólásra jelentkezik.) Rupert Rezső képviselő urat illeti a szó ! Rupert Rezső : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Az elnök ur napirendi indítványával szemben javaslom, hogy legközelebbi ülésünk napirendjének 1. pontjául a választójog helyett a beruházásokról, tisztviselői fizetésekről és adóleszállitásokról szóló pénzügyi javaslat tárgyalása tűzessék ki. Ez tehát a választójog előtt volna tárgyalandó. Egyébként hozzájárulok ahhoz, hogy a napirend 2. pontjául a választójog tárgyalása tűzessék ki. Miről van szó ? Arról van szó, hogy itt fekszik most előttünk egy matéria, amely nem sürgős, és itt fekszik előttünk egy másik matéria, amelyről a kormány is azt mondja, hogy az pedig sürgős. A tény az, hogy a választójogi törvény gyakorlati alkalmazása 1927 előtt alig képzelhető el, tehát 1927 előtt nem igen lesznek választások, ahogy mi ismerjük a kormány felfogását. Ebből a törvényből valóság valószínűleg ugy sem lesz, de még ha lenne is, csak két év múlva kerülhet sor alkalmazására. Œgy hang a jobboldalon : Még az idén !) Attól nem félünk, hogy a kormány ezt a hűséges, engedelmes többséget, amely mindenre kész, és a kormányt tüskön-bokron át követi, elbocsássa. Ezt mi el sem tudjuk képzelni, mert ilyen engedelmes többséget sohasem kap. Nincs tehát veszélyben a haza, a részvénytöbbség megvan, nem bolond az a vállalkozó, akinek részvénytöbbsége megvan, hogy belemenjen egy kockázatba, valamilyen vállalkozásba vagy kalandba, amely azt a részvénytöbbséget máról-holnapra részvénykísebbséggé változtathatja. Itt van tehát előttünk egy matéria, s az elnök ur javasolja, hogy ezt a matériát tárgyaljuk holnap is, holott két ev előtt ennek érvényesülése nem aktuális. (Egy hang a jobbo dalon: Maguk kívánták idáig ! — Hegyinegi-Kiss Pál : Mi a titkos szavazójogot kívántuk!) A túlsó oldalról sokszor halljuk, hogy az ellenzéki oldalon mi követeltük a választójogot. Mi nem azt követeltük, hogy tüskön bokron keresztül tárgyaljuk s hogy egy ilyen választójogot adjanak ide, amellyel szemben teljes negáció álláspontján vagyunk. Nem vagyunk hajlandók arra