Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-439

386 A nemzetgyűlés 439. ülése 1925. választási bizottsági tagokkal egyetemben, nem pedig csak az ő jelenlétükben állapittatnék meg az eredmény. A másik az, hogy a 84. §. másod k bekezdésében is a »tagok« szó helyett »tagokkal« szó beiktatását javaslom. Tisztelettel kérem ezeknek a módosító indítványaimnak elfogadását. (Helyeslés a szélsőhaloldalon.) Elnök : Szólásra következik : Héjj Imre Jegyző : Nincs senki sem felírva ! Elnök : Kiván-e még valaki szólni? (Nem?) Minthogy senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan szólni. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! A választási bizottságok működése nem olyan felesleges, mint amilyennek az igen t. képviselő ur beállítja, mert hiszen magában véve az elég fontos szerep, hogy a választási biztos és a választási elnök mellett ott vannak, és pedig — nem mint a bizalmiférfiak — ellenőrzés végett, hanem azért, hogy esetleg felszólalhassanak, tanácsokat adjanak, rendelkezésre álljanak. A választási bizottság az 53. § értelmében kiküldi a szavazatszedő küldöttségeket. Igaz, hogy a választás vezetője a választási elnök, de a választási bizottság tagjai minden esetre bizonyos előjogokat élveznek, az elnök működésének nemcsak ellenőrzése, hanem az abban való közreműködés terén is, továbbá a törvényjavaslat értelmében az arányos képviseleti rendszernél történő ajánlásokat is a választási bizottságok birálják felül. Az igen t. képviselő urnák igaza van abban, hogy a fővárosi választásoknál ez nem igy történt, de azokra nézve más is volt a rendelkezés. T. i. a rendelet 26. §-a szerint a jelöléseket a választási elnöknek kellett átnyújtani. E törvényjavaslat 93. §-ában foglalt intézkedések szerint azonban a választási bizottság van hivatva felülvizsgálni ezeket a lajstromokat. Ez előnyösnek is látszik, mert oly nagy a munka, hogy helyes, ha a választási bizottság tagjai ezt egymás között megosztva végzik el. Azt hiszem, hogy a választási bizottság működése és helyzete ilyenformán, ha a szakaszokat egymással összehasonlítjuk, meglehetősen világos. A magam részéről azonban mindenütt ott, ahol döntésről van szó, és pedig gyors, haladéktalan döntésről, a dolog praktikuma érdekében azt tartom szükségesnek, hogy egy egyén legyen, aki dönt. Világos, hogy minden ilyen haladéktalanul megteendő intézkedésnél vagy a választási elnök, vagy a választási biztos van hivatva az intézkedésre, mert egy több tagból álló testület nem alkalmas arra, hogy ilyen intézkedéseket tegyen. Méltóztassék tehát az én kérésem szerint az eredeti szöveget elfogadni, mert ezt kivánja a választás zavartalan lefolyásának és precizitásának érdeke. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A 84. § mindegyik bekezdéséhez adatott be javaslat, ennek következtében bekezdésenként fogom a kérdést feltenni. Az első bekezdéssel szemben az előadó urnák és Saly Endre képviselő urnák módosító inditványa. Kérdem a t. Házat : méltóztatnak-e az eredeti szöveget, szemben az előadó ur és Saly kép^viselő ur módositó indítványával, elfogadni, igen vagy nem? (Nem !) A Ház az eredeti szöveget nem fogadja el. Kérdem, méltóztatnak-e elfogadni az előadó ur módosítását, szemben Saly Endre képviselő ur módositványával, igen vagy nem? (Igen !) A Ház az előadó ur módositványával fogadta el az első bekezdést, és igy Saly Endre képviselő ur inditványa elvettetett. Következik a 2. bekezdés, amelyre vonatkozólag Saly Endre képviselő ur tett módositó indited július hó 2-án, csütörtökön. ványt. Kérdem a t. Nemzetgjnilést, méltóztatik-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben Saly Endre képviselő ur indítványával, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a bizottsági szöveget fogadta el, és igy Saly képviselő ur inditványa elvettetett. A 3. bekezdéssel szembenáll az előadó ur módositványa. Kérdem : méltóztatnak-e a bizottsági szöveget, szemben az előadó ur módositványával elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A Ház a bizottsági szöveget' nem fogadta el. Kimondom tehát határozatilag, hogy a 3. bekezdés az előadó ur módositványával fogadtatott el. Következik a 85. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Héjj Imre jegyző: (Olvassa a 85. §-t). Elnök : Kiván-e valaki szólni ? (Nagy Vince szólásra jelentkezik.) Nagy Vince képviselő urat illeti a szó. Nagy Vince : T. Nemzetgyűlés ! A 85. § titkos szavazás esetén a választás eredményének megállapítását részletezi. Ebben a tulaj donképen tartalmas szakaszban nagyon hiányosnak látom a bizalmi egyének jogkörét. Erre a szakaszra is vonatkozik az a kritikai megállapitás, amelyet Saly képviselőtársam az előző szakasznál tett, hogy t. i. elvileg nem helyeselhetjük, hogy a választási bizottság tagjai és a bizalmi egyének ténylegesen csak nézői legyenek annak az aktusnak, amely a választás eredményének és a szavazatok érvényességének megállapításában áll. Mégis ennél a szakasznál az egyes részeknél külön megemlékezik a javaslat a választási bizottság tagjairól és külön a bizalmi egyénekről. A második bekezdés mindössze annyi jogkört biztosit a választási bizottság tagjainak, hogy a szavazólapot a választási bizottság tagjai is megtekinthetik. Azt a minimális ellenőrzési jogot, hogy a szavazólap tényleg megfelel-e a törvényes kellékeknek, a javaslat kifejezetten csak a bizottsági tagoknak adja meg, de nem adja meg a bizalmiférfiaknak, már pedig csak ez garantálhatja a választás eredményének közmegnyugvásra való konstatálását. A bizalmi egyénekről mindössze a szakasz legvégső bekezdésében, a 9. bekezdésben van szó, amikor a javaslat igy intézkedik (Olvassa) : »A többi szavazólapot és borítékot a választási biztos papirosba csomagolja és lepecsételi. A bizalmi egyének szintén alkalmazhatnak pecsétet.« Én azt a tiszteletteljes módosítást adom be ehhez a szakaszhoz, hogy a 9. bekezdés végére a következő toldás kerüljön : »és a jelen paragrafus szerinti összes eljárások mindegyikénél jelen lehetnek és azokat ellenőrizhetik.» Ez a mondatbeli toldás legalább kipótolja azt a hiányosságot, melyet ez a szakasz felmutat, s ezzel a pótlással elérnők azt, hogy a bizalmi egyének kifejezett jogkört és felhatalmazást nyernének legalább arra az ellenőrzésre, amelyre az ottlétük amúgy is inpliçite feljogosítja őket. Ismerjük a kétértelműén szerkesztett törvények különböző magyarázását ; tudjuk, hogy egy erőszakos választási biztos, vagy elnök hogyan magyarázhatja azokat, s ha a törvény szövegében erre nézve nincs kifejezett rendelkezés, akkor elütheti a bizalmi egyéneket azon minimális ellenőrzési jogától, amelyet pedig ez a szakasz a választási bizottság tagjainak is megenged. Kérem tehát ennek a módosításnak elfogadását. Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan szólani. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Az igen t. képviselő ur által benyújtott módosítás benne van a 85. § utolsó mondatában,