Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-439

A, nemzetgyűlés 439. ülése 1925. tében azt mondja, hogy az eljárást egy vagy másfél óráig felfüggesztheti, akkor ezzel a módosítással sem fogunk célt érni. Mégis elfogadom Meskó t. barátom módosítását, mert jobb annál, ami a szakasz eredeti szövegében van, de csak csak abban a reménységben fogadom el, hogy eszerint a választójogi javaslat szerint úgysem lesz választás Magyarországon. (Zaj.) Elnök : Kivan még valaki szólani? (Nem.') Ha senki szólni nem kivan, a vitát berekesztem. A belügy minister ur kivan szólni. ( Meskó Zoltán : Nem ezzel a törvénnyel fognak választani Magyarországon ! — Bessenyey Zénó : Akkor kiköltözködöm ! —- Meskó Zoltán : Már pakkolhat ! — Zaj.) Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Az igen t. képviselő urak ugy állítják be a dolgot, mintha e szakasz szövege szerint a záróra kérdésében más helyzet lenne a titkosan és más a nyíltan választó kerületekben. Méltóztassanak a szöveget pontosan elolvasni. ( Meskó Zoltán : Mi nem tudunk sohasem olvasni, most veszem észre !) Ugy látszik nem, mert a képviselő urak csak azt az egy bekezdést olvassák el, amelyhez hozzászólnak és a többivel nem hasonlítják össze, pedig a szakasz értelme csak igy lesz világos. Azt mondják a képviselő urak, hogy más a helyzet a nyílt szavazásos és más a titkos szavazásos kerületekben. Csak a szavazási idő szempontjából más, de a záróra szempontjából a helyzet tökéletesen ugyanaz. Ugy a titkosan, mint a nyíltan választó kerületekben meg van állapítva a szavazási időnek minimuma, amelyen belül a záróra ki nem tűzhető, de amikor és amely után a záróra a szavazatszedő küldöttség elnökének belátása szerint tűzetik ki. Tehát semmi különbség nincs a titkos és a nyilt kerületek között. A különbség, hogy a minimális szavazási idő a nagy, titkos szavazókörökben nagyobb, a kisebb titkos szavazókörökben közepes nagyságú, a nyilt szavazókörökben pedig legkisebb, tisztára abból következik, hogy ezek a kerületek a praxisban különböző nagyságúak. Ahol titkos szavazás van, a városokban, a szavazókörzetek általában sokkal nagyobbak. Itt nagyrészt olyan körzetek vannak, amelyekben 600-nál több a választó, tehát ezekre a legnagyobb kerületekre ki van mondva, hogy csak másnap este 8 óra után lehet kitűzni a zárórát. De a zárórát ki kell tűzni és ez lehet éjjel vagy hajnalban is, tehát az éjjeli szavazás, amit a képviselő ur kifogásol, szintén nincs kizárva. A kisebb titkos szavazásu kerületekben rövidebb idő multán lehet kitűzni a zárórát, 12 óra múlva, tehát este 8 órakor. Minthogy pedig a vidéki kerületekben gyakran csak 90—100 szavazó van egy-egy községben, amely egy szavazókört alkot, világos, hogy itt a legrövidebb az idő és 6 órában van megállapítva a minimum. (Meskó Zoltán : És ha 600 szavazó van ?) Nem állhat tehát elő az az eset, amit Peyer t. képviselőtársam emiitett, hogy a választók azt hiszik, hogy még 8-kor is szavazhatnak és ezért egy későbbi vonattal érkeznek, mert e törvény szövege alapján mindenki tudhatja, hogy 2 óráig szavazhat biztosan. Senki sincs tehát kitéve annak, hogy meglepetésszerűen kitűzzék a zárórát, mielőtt megjelenhetett és leszavazhatott volna. (Györki Imre : Kettőig mindenütt dolgoznak a munkások !) Meskó igen t. képviselőtársam azt kívánja, hogy merev zárórát tűzzünk ki. De itt sem lehet különbséget tenni a nyilt és a titkosan szavazó kerületek között, mert mindenütt merev zárórának kellene lenni. Ennek lehetetlenségét Saly t. képviselőtársam az általa felhozott példákkal beigazolta. (Meskó Zoltán : Aki 8 óráig jelentkezik, az szavazhat !) Elnök : Meskó képviselő urat kérem, méltózévi július hó 2-án, csütörtökön. 381 tassék már csendben maradni ! (Meskó Zoltán : Uj szavazók már nem jöhetnek !) Rakovszky Iván belügyminister : Nem kívánhatom senkitől sem, hogyha esetleg a szavazás lassan folyik, bár sokan várakoznak a szavazóhelyiség előtt, vagy ha dolga van, közben pár órára èl ne távozhassék. (Meskó Zoltán: Éjszaka milyen dolog lehet ?) A szavazni akarókon segítünk, ha az olyan kerületekben is, amelyekben a normális záróráig nem szavazott le a választók nagy része, a szavazás tovább tart és csak akkor tűzi ki az elnök a zárórát amikor a szavazók már nem jelentkeznek. Azt elismerem, hogy a szavazatszedő küldöttségi elnök vagy a választási elnök visszaéléseket mindig követhet el. Erre valók a szigorú büntetőszankciók. A választási aktus azonban az élet, azt nem lehet merev paragrafusok közé szorítani. Végtére kell valakit a vezetésre odaállitani, aki a helyzet pillanatnyi alakulásához képest intézkedik ilyen vagy olyan irányban. Mindenütt, ahol valakinek diszkrecionális jogot adunk, lehetősége van a visszaéléseknek, de viszont diszkrecionális jog nélkül az életet és főleg ilyen nagy tömegek megmozgatásával járó aktust elképzeíni nem lehet. Meskó igen t. képviselőtársam indítványa tulaj donképen csak azt célozza, hogy merev zárórát tűzzünk ki. Ez pedig az előadott indokoknál fogva lehetetlen, mert még súlyosabbá teszi a választási elnöknek esetleg sokkal könnyebben elkövethető visszaéléseit. Ezért kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a szakaszt eredeti szövegezésében elfogadni ! (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az 1. bekezdéshez Meskó Zoltán képviselő ur a szöveggel ellentétes indítványt terjesztett elő. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az 1. bekezdést eredeti szövegében, szemben Meskó Zoltán képviselő ur indítványával, elfogadni, igen, vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az 1. bekezdést eredeti szövegében fogadta el és Meskó képviselő ur indítványát elvetette. A 2. és 3. bekezdéssel szemben az előadó ur egy uj szövegezést ajánlott, amely szerint a 2. bekezdés és a 3. bekezdés összevonatnék, azonban a 3. bekezdés utolsó mondatából az uj 3. bekezdés alakíttatnék. Ennek következtében a 2. és 3. bekezdést együttesen fogom feltenni szavazásra. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 2. és 3. bekezdést a bizottsági szövegezésben, szemben az előadó ur szövegezésével, elfogadni, igen vagy nem? (Nem !) A nemzetgyűlés a bizottsági szöveget nem fogadta el, igy az előadó ur szövegezése fogadtatik el. A 4., 5. és 6. bekezdéseket, miután nem támadtattak meg, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 79. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni ! Forgács Miklós Jegyző : (Olvassa a 79. és 80. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 81. §-i) : Vanczák János ! Vanczák János : Igen t. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel kérem, hogy ebben a szakaszban, a 11-ik sorban az »esetleg« szó töröltessék. Ebben a szakaszban arról történik rendelkezés, hogy (Olvassa) : »a szavazatszedő küldöttségi elnök a választók névjegyzékét, titkos szavazás esetében pedig ezeken felül az általa és az esetleg a bizalmi egyének által is lepecsételt urnát, továbbá a felhasználatlanul maradt szavazólapokat és borítékokat« beküldi a bizottsághoz. Az »esetleg« szó felesleges azért, mert a pártok bizalmiférfiait azért alkalmazzák és azért ismeri el a törvény a pártok bizalmiférfiainak részvételét a választá i