Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-439

 -nemzetgyűlés 439. ülése 1925. akar, az a titkosan szavazó kerületeket nem érinti. A titkosan szavazó kerületek nem érzik a maguk jogait megtámadva a képviselő ur mostani indít­ványa által. A titkosan szavazó kerületekben a polgárok szívesen engedelmeskednek annak a szán­déknak, amely a képviselő ur lelkét eltölti ; meg­jelennek és abban az esetben, ha nem tetszik egyik jelölt sem, üres szavazólappal szavaznak. Tehát a titkosan választó kerületeket a képviselő ur ezzel nem befolyásolja, nem sújtja, ott nem is éri el azt a célt, amelyet el akar érni. ( Rupert Rezső : A nyilt szavazásnál terrornak teszik ki a választót ! — Szijj Bálint : Azt akarják, hogy a falu ne szavazzon le, csak a munkások ! — Györki Imre : Fáj, hogy ilyen képviselők vannak ! — Szijj Bálint : Nekem is fáj, hogy ön képviselő 1 — Barthos Andor : Ez a demokrácia ? — Rupert Rezső : Mi köze ahhoz a demokráciának, hogy odavigyék a választót szuro­nyok közt szavazni Î) Elnök : Kérem Rupert képviselő urat, méltóz­tassék csendben lenni. (Barthos Andor : Gorombás­kodással nem lehet elintézni !) Barthos képviselő urat hasonlóképen kérem, méltóztassék csendben lenni ! Szilágyi Lajos : Ha a képviselő ur a közönyt emlegeti és azt emlegeti, hogy kényszeríteni kell a polgárságot arra, hogy szavazzon/mert ez a kép­viselő ur szerint nemzeti érdek és polgári érdek, (Szijj Bálint : Ugy van !) a titkosan választó kerü­leteknél a képviselő ur ezt nem éri el, mert ott üres szavazólappal fog szavazni mindenki, aki például undorodik az összes jelöltektől vagy az egymással küzdő összes pártoktól. (Szijj Bálint : Aki nem akar, az nem szavaz ! — Rupert Rezső : Akkor miért megy oda ? Hetven kilométer távolságból miért hozatják oda ? — Szijj Bálint : Miért megy oda a titkos szavazásnál ? — Rupert Rezső : A Szijj Bálint szép szeméért ! — Szijj Bálint : Az ön szép hajáért ! — Nagy zaj.) Elnök : Rupert Rezső és Szijj Bálint képvi­selő urakat örökös közbeszólásaikért kénytelen va­gyok rendreutasítani. Szilágyi Lajos : Ellenben a képviselő ur indít­ványa legszorosabban érinti mindazokat a kerüle­teket, amelyek nyíltan kötelesek szavazni. És itt mit érint ? A választások tisztaságát. ( Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A választó­jog tárgyalásának a kezdetén a kormánynyal és a kormánypárttal folytatott eszmecsere alkalmával mindig két részre csoportosítottuk a választójogi törvényjavaslat anyagát. Külön vettük a választó­jog terjedelmét és külön vettük azokat a részeket, amelyek a választások tisztaságának biztosítását célozzák. A kormány elejétől fogva arra az állás­pontra helyezkedett velünk szemben, hogy a vá­lasztójog terjedelme tekintetében nem " enged. Tudomásul vettük, küzdöttünk ellene, pedig tud­tuk, hogy céltalanul. A választások tisztaságának biztosítása érdekében azonban ismételten ugy a kormányelnök ur, mint a t. belügyminister ur, de a többségi párt tagjai is a választójogi bizottság egész tárgyalása alatt mindig arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ami a választások tisztaságá­nak biztositását célozza, arra vonatkozólag szíve­sen vesznek minden indítványt, szívesen mérlegelik azt és ha az meggyőződésükkel egyezik, meg is szavazzák. Amit most akar a képviselő ur, az a válasz­tások tisztaságát nemcsak nem segiti elő, hanem épen ellenkezőleg a képviselő ur indítványa a legnagyobb terrornak, a felülről jövő legnagyobb terrornak veti meg melegágyát. (Szijj Bálint : 'Nem áll !) Ha a képviselő ur egy kicsit gondolkozna és visszagondolna arra, hogy választókerületének polgárai hány tekintetben vannak függő hely­zetben az államhatalommal szemben, ha arra gon­dolna, hogy adóügyekben milyen függő helyzetben évi juUus hó 2-án, csütörtökön. 371 van pl. minden kisgazdatársuk, hogy a hitelügy tekintetében, a földreform tekintetében, a kis­haszonbérletek kérdésében milyen függő helyzet­ben vannak, (Szijj Bálint : Akik függő helyzetben voltak, mind megjelentek és ellenem szavaztak Î) ha arra gondolna, hogy milyen függő helyzetben vannak pl. a szabadságjogok tekintetében azok korlátozása miatt és igy tovább ; ha a képviselő ur ezekre a függő helyzetekre és a függő exiszten­ciákra gondol, akkor lehetetlen, hogy ilyen javas­lattal jöjjön ide. (Szijj Bálint : Azok a függő exisz­tenciák mind kisgazdaellenesek ! Mind ellenem szavaztak Î) Mert ha egy kicsit visszaemlékszik a képviselő ur saját választására, de kisgazdatársai választására is, nagyon jól tudja, hogy hatósági közegek vannak jelen a választásoknál és az állam­hatalom, vagy kormányhatalom, vagy még egy­szerűbben megnevezve a közigazgatási hatóságnak a feje, mondjuk még világosabban : a főszolga­bíró nemcsak azt kivánja a függő exisztenciáktól, hogy megjelenjenek azon a választáson, mert ha csak megjelennek ott a választópolgárok, azzal még az egységespárt lobogója nem győz, hanem minden terror, amely felülről jön, azt is követeli, hogy az illető polgár de facto tényleg le is szavaz­zon. Már pedig, ha ott megjelenik az a polgártárs és nem szavaz, akkor ellenszegült a terrornak, ellenszegült a főszolgabírói befolyásnak és követe lésnek, tehát már szembekerült azzal, akitől függ. (Szijj Bálint : Nem áll !) Ilyenformán a választások tisztasága ellen a képviselő ur indítványa valóságos merénylet­számba megy. (Csontos Imre : Ez nem igy van !) A képviselő ur indítványa azonfelül merénylet saját pro grammja ellen. (Szijj Bálint : Nem áll !) Merénylet a régi kisgazdapárt programmja ellen. (Felkiáltások a szélsőjobboldalon : Nem áll I — Rupert Rezső : Nem elég azt mondani, hogy nem áll î — Zaj.) Merénylet a kisgazdapárt régi tradíciói ellen, azonfelül pedig a tárgyalások komolysága ellen. A képviselő ur ugy látszik, reparálni akarja azt, amit a 14. §-nál a nemzetgyűlés, többsége el­döntött. Kénytelenek vagyunk a t. képviselő urat kioktatni, ((Szijj Bálint : Nincs rá szükségem ! Nem fogadom el a kioktatást !) hogy ez lehetetlen. Módosításokat most már érdemben e tekintetben keresztülvinni nem lehet. A lényeget nem érintő módosítást a harmadik olvasásnál meg lehet pró­bálni, de a lényeget érintő módosítást már a rész­letes tárgyalásnál többé ebben a kérdésben eszkö­zölni nem lehet. Ebből kifolyólag azon az állásponton vagyok, amit clabasi Halász Móric képviselőtársam kifej­tett. Nagyon örülök, hogy az egységespárt sorai­ból ilyen objektivhangu felszólalást hallottunk. A t. többségi párt tagjai meg lehetnek győződve afelől, ha több ilyen példát volna alkalmunk látni, és többször volna szerencsénk ahhoz, hogy az egy­ségespárt soraiból is ilyen objektív irányban ke­zelné valaki a kérdéseket, akkor itt, a nemzetgyűlés üléstermében a tanácskozások egészen más irányt vennének. (Zaj jobbfelől.) Nem tudom, hogy gróf Széchenyi Viktor képviselőtársam derült hangula­tát mire magyarázzam. Azt tudom, hogy a választó­jogi bizottság tárgyalásának során, végig a 180 szakaszon sajnálattal nélkülöztem véleményét. (Gr. Széehenyi Viktor : Nem voltam tagja !) Ugy látszik, akkor nem volt kialakult véleménye ezek­ről a kérdésekről. ((B. Podmaniezky Endre : Nem is volt tagja a bizottságnak !) Nyilván azóta tette beható tanulmány tárgyává a kérdést. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédidejéből még egy perc van hátra. Kérem, szíveskedjék beszédét befejezni. s Szilágyi Lajos : T. Nemzetgyűlés ! En Hegy­megi-Kiss Pál t. képviselőtársamnak azt a fel­szólítását, amelyet a belügyminister úrhoz inté-

Next

/
Thumbnails
Contents