Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-438

338 À nemzetgyűlés 43S. ülése 1925. évi július hó l-én, szerdám,. fejezést fokozottabb módon megismételte. Nem számolt be azonban arról, hogy tulaj donképen mi váltotta ki Peyer Károly képviselőtársunkból azt a sértést, amelyet elkövetett, és különösen adós maradt a nemzetgyűlésnek azzal a megállapítással, hogy melyik ülésen történt ez az állítólagos sértés, mi történt ezen az ülésen, mi előzte meg és mi váltotta ki Peyer Károly képviselőtársunkból erős felindulásában a sértő kifejezést. Az állítólagos sértés a nemzetgyűlés 1925. évi június 23-án tartott ülésén történt. (Egy hang jobbjelöl : Egyszer már hallottuk ! — Halász Mórié : Megmondta az előadó Î) Ezen az ülésen történt az, hogy Hedry Lőrinc képviselőtársunk szolgabírói puccsal, egyéni önkényeskedés alapján javasolta . . . (Nagy zaj a jobboldalon. — Farkas István : Ott van a szolgabírói szakszervezet ! — Felkiáltások jobb jelöl : Micsoda beszéd ez ! Rendre !) Elnök : Csendet kérek ! A képviselő urat ezért a kifejezésért kénytelen vagyok rendreutasítani ! (Állandó zaj.) Csendet kérek ! (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek, képviselő urak, a baloldalon is. ( Malasits Géza : Acsarkodik a szakszervezetek ellen ! — Lendvai István : De mennyire ! önök uszitják a zsidókat és zsebrevágják a pénzüket.) ' Malasits Géza és Lendvai István képviselő urakat kérem, ne méltóztassanak párbeszédet folytatni. A szó Györki képviselő urat illeti. Györki Imre : ... a házszabályok 212. §-ára való utasítással javasolta a vita bezárását. Tette ezt Hedry képviselőtársunk a titkosság szakaszának tárgyalásánál. T. Nemzetgyűlés ! Köztudomású az a harc, melyet baloldali képviselőtársaim már a második nemzetgyűlés megnyitása óta állandóan folytatnak az országgyűlési képviselőválasztási törvényjavaslat megalkotásáért és még inkább köztudommásu, hogy milyen harcot vivtak ugy benn a nemzetgyűlésben, mint az ország egyéb terein azért, hogy ebben az országban is csakúgy, mint a külföldi kulturáll

amok mindegyikében a választó polgárok titkosan gyakorolhassák a választójogot. Amikor ezt az erőteljes küzdelmet kellett folytatni a törvényjavaslat általános tárgyalásánál, mikor a törvényjavaslat bizottsági tárgyalásaiban épen a többségi erőszak folytán a nemzetgyűlés ellenzéki pártjainak képviselői nem vehettek részt, mert a bizottsági tárgyalásoktól távol voltak, épugy a plénumból is, akkor nyilvánvalóvá vált az, hogy az egyetlen alkalom "a részletes tárgyalás, amikor kifejthetik a maguk álláspontját, és szembehelyezkedhetnek azzal a többségi határozattal, amelyről nyilvánvaló volt, hogy átgázolván ezen a rendelkezésen, a nyílt szavazást fogja törvényerőre emelni. Minden erővel és módon, amit a házszabátyok az ellenzéki képviselőknek rendelkezésére adnak, a titkosság mellett foglaltunk állást. Ez az erő annál nagyobb és lendületesebb volt, mert láttuk, hogy a túloldalon azok a pártok, amelyek programmjukba vették a titkos választójog törvénybe iktatását és a választásokat megelőzőleg a választópolgároknak ilyen ígéreteket tettek (Felkiáltások jobbfelől : Nem igaz !), a választóikat cserbenhagyták és a nyílt szavazás mellett foglaltak állást. (Barthos Andor : Ne tessék általánosítani ! Ez nem igaz ! — Csontos Imre : Maguk az okai !) Szembe kellett szállani épen a Csontos Imrékkel és a többi kisgazdával. (Zaj. — Szabó Imre : Mi vagyunk az oka, hogy elárulták a titkosságot? Szégyeljék magukat ! — Zaj a jobboldalon. — Barthos Andor : Szégyelje magát ! Honnan veszi ehhez a bátorságot ! — Szabó Imre : Én vállaljam a felelősséget, mert elárulták a választójogot? — Barthos Andor : Nem árulta el senki sem ! — Szeder Ferenc : Még azt is letagadják, hogy ígérték ! — Nagy zaj.) Elnök : Szeder képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Farkas István : Lesz még szőlő lágy kenyérrel ! — Zaj.) Györki Imre : Amikor azt kellett tapasztalnunk ezen az oldalon, hogy a túlsó oldalon helyet foglaló kisgazdapárti képviselők is elárulták a maguk programmját. (Élénk ellentmondások a jobboldalon. — Felkiáltások: Dehogy árálták él!) vagyis elárulták a választás titkosságát . . . (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék parlamentárisabb kifejezést használni és ne méltóztassék egy pártot azzal vádolni, hogy elárulta a programmját Î (Farkas István : Cserbenhagyta, ha nem árulta el î — Szabó Imre : Megtagadták a saját programmjukat 1 — Nagy zaj.) Csendet kérek ! Györki Imre : Minthogy a keresztény gazdasági párt sem tartott ki régi programmja mellett a titkosság kérdésében, (Halász Móric : Nem tartozik ide !) teljesen a baloldali pártokra hárult az a feladat, hogy erőteljesen védjék meg a titkosság kérdését. Amíg eddig a paragrafusig eljutottunk, azt láttuk, hogy normális vita volt ; az ellenzék nem merítette ki azt a lehetőséget, amelyet még klotürös házszabályaink szerint is joga lett volna kihasználni, nem akart obstruálni, nem akarta az összes lehetőségeket kimeríteni. Ekkor jött azután Hedry Lőrinc képviselőtársunk és mint emiitettem, meglepetésszerűen beterjesztette azt a javaslatát, amely a javaslatnak a titkosságra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseinél lezárta a hozzászólásokat. Ez a körülmény váltotta ki Peyer t. képviselőtársunkból azokat az erőteljes kijelentéseket, (Urbanies Kálmán : Erőteljes ? — Derültség.) amelyeket használt. (Urbanies Kálmán : Nem erőteljes, hanem durva ! A durvaság nem erő !) Még ugyanazon az ülésen felállott a belügy minister ur is és hangsúlyozta, hogy a kormánynak nem volt szándéka, a kormány nem kezdeményezte, hogy ennél a szakasznál a vita befejeztessék. Azóta ismételten visszatértek erre a kérdésre a többségi oldalról és ismételten hangoztatták, hogy Hedry t. képviselőtársunk teljesen önkényesen, a maga jószántából terjesztette be ezt az indítványát. (Urbanies Kálmán : Joga van hozzá î — Hedry Lőrinc : Én kértem és önök szavazták meg ! — Zaj a balololdalon.) Elhárítva a felelősséget, többször hangoztatták benn a nemzetgyűlésen, künn a folyosókon, de ujságnyilatkozatokban is, hogy nem értettek egyet Hedry képviselőtársunkkal és, hogy ez csak az ő egyéni akciója volt. (Zaj.) Ezzel szemben azonban azt kell látnom, hogy önök örömmel vettek részt a szavazásban és örömmel szedték le azokat a gyümölcsöket, amelyeket megérlelt Hedry Lőrinc képviselőtársunk és, hogy mennyire nem volt őszinte az a kijelentés, hogy nem értettek egyet vele és, hogy ez a lépés nem egyéni akció volt Hedry képviselőtársunk részéről, azt a legjobban bizonyítja az előadó urnák ez a javaslata, amelyben azt kívánja, hogy Peyer képviselőtársunk amiért ilyen előzmények után erőteljesebb (Urbanies Kálmán : Durva, nem erőteljes !) kifejezést használt, a Házat kövesse meg.(Urbanics Kálmán : Durvaság volt az, amit mondott 3 —• Zaj.) Az én felfogásom és meggyőződésem az, hogy az a kijelentés, amelyet Peyer Károly t. képviselőtársam itt használt, még csak nem is kellően jellemezte azt a cselekedetet, amelyet Hedry Lőrinc t. képviselőtársunk elkövetett. (Élénk ellentmondások a jobboldalon. — Zaj. — Felkiáltások jobbfelöl : Micsoda dolog ez !) Elnök : Csendet kérek ! A képviselő urat ezért a kifejezésért kénytelen vagyok rendre-