Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-438

324 À nemzetgyűlés 438. ülése Í92Ő. évi juMus hó 1-én, szerdán. »rovatbeosztásra és szövegtartalomra nézve«, (Rakovszky Iván belügyminister : Alakra !) és azután jönne az eredeti szöveg. Az »egyeznie« szó után még a következő mondatot kívánnám bevenni : »ami azonban nem jelenti, hogy a használt papíranyag, nyomtatás vagy irás minőségének, alakjának vagy terjedelmének is meg kell egyeznie«. Ez tehát azt jelentené, hogy nem kell a papir minőségének megegyeznie, sem alakjának, sem a terjedelemnek. Azt hiszem, hogy a minister ur l

c

sz olyan kegyes és figyelemre méltatja felszólalásomat és átolvassa a szakasznak azt a fogalmazását, amely lehetővé teszi annak a szándéknak megvalósítását, amelyet ezzel az igen t. minister ur is el akar érni. Szomorú gyakorlati példák bizonyítanak amellett, hogy a választási biztosok hogyan élhetnek vissza hatalmukkal, hogy többszörös ajánlás címén milyen sok aláírást törölhetnek anélkül, hogy erről az illető jelöltek tehetnének. Megtörtént a múltban és megtörténhetik a jövőben is, hogy egy ivet többen aláírnák és most ezeknek az aláírásoknak az értékét lerontja egy másik jelölt azzal, hogy fiktív, hamis aláírásokat rakat vagy rak rá arra az ajánlási ivre vagy másik aláírási ivre. A választási biztos, minthogy többszörös aláírásról van szó, egyszerűen érvényteleníti mindkét aláirást. De aki elkövette a visszaélést, az gondoskodott arról, hogy ezek a kétszeres vagy többszörös aláírások azok közül az aláírók közül kerüljenek ki, akik az ő ivét nem irták alá. Egyszerűen megnézi a választási névjegyzékben, hogy kik irták alá az ivét, ezek rendben vannak ; akik pedig nem irták alá, azoknak a nevét aláfirkálja más aláirási ivekre. így azután anélkül, hogy az a szegény jelölt tehetne róla, — mert a választási biztosnak nincs módjában azt vizsgálni, hogy melyik a valódi aláírás — a választási biztos egyszerűen mind a két aláírást áthúzza. Ezen a réven, mint mondottam, igen súlyos visszaélések történhetnek. Helyeslem az igen t. kormány intencióját, hogy ne lehessen két vagy három aláírással szerepelni, csakhogy ennek a következményeit abban vonnám le, hogy megteheted nem lesz érvénytelen az aláírásod, közjogi szempontból azonban meg leszel érte büntetve. Tehát egyszerűen azt mondanám, marad a 9. bekezdés ugy, ahogy van, vagyis minden választó csak egy ajánlásban' vehet részt, de többszörös ajánlás címén egyetlen választó sem törölhető az ajánlási ivekről, ami küiönben a büntethetőséget nem érinti ; tehát ezért büntetés jár. Ez gyakorlati kérdés, nehogy alkalmat adjunk a visszaélésekre, amikor sokszor pl. maga a választási biztos nem is tehet róla, hogy visszaélés történt, de mivel nincs pouvoir-ja a valódiság kérdésében való állásfoglalásra, kénytelen törölni mindenütt az aláírásokat. A 10. bekezdésen is kellene változtatni. Nevezetesen ahol arról van szó, hogy ujabb ajánlásokban milyen esetekben lehet résztvenni. E szavak után, hogy »ujabb ajánlásban« beiktatnám, hogy »büntetőjogi felelősség nélkül«, tehát én csak az illető választó, illetőleg ajánló szempontjából vetném szankció és pedig büntető szankció alá az aláirásokat. Nehogy azonban a visszaélések sokszor a választási biztos akaratán kívül bekövetkezhessenek, mert akad egy Jelkiismeretlen ember, aki a választói névjegyzék alapján odaírta a neveket, amiről sem a választási biztos, sem senki a világon nem tehet és a választási biztos kénytelen törölni a másik tisztességes jelöltnek esetleg jó és érvényes aláirásait, ha ezt a védelmet sem fogadná el a t. kormány, ajánlom, hogy mégis méltóztassanak ebben az irányban intézkedéseket tenni. Sok visszaélés szokott előfordulni azon a cimen is, hogy az a szegény, nem gyakorlott irásu ember hogyan irja a nevét. Különösen a C-k körül és a T-k körül van baj abból a szempontból, hogy valaki hogyan irja a nevét. Csak egy nevet mondok. Sváb helyről beszélek, épen ezért ne méltóztassanak félreérteni. Itt van ez a név, hogy Schwarz. Ezt nagyon sokféleképen lehet írni. Lehet egész németesen és lehet magyarosan. Magyarosan is lehet többféleképen, W-vel vagy V-vel, tz-vel és ez-vei. Már most, ha ez a Schwarz aláírja a maga megszokott módja szerint a nevét, és a hivatalos listán másként szerepel, ezen a cimen egyszerűen törlik. Vagy vegyük azt az esetet, hogy amikor a névjegyzéket összeállitották, azt irta be, hogy 61 éves és a következő évben azt irja be az ajánlási ivbe, hogy 62 éves. Minthogy a választói névjegyzékben 61 évvel szerepelt, rámondják, hogy nem azonos. Ez megtörténhetik az utcával, házszámmal és mindennel. Épen ezért azt ajánlanám, hogy a 12. bekezdés — hozzájárulva ahhoz, amit az igen t. előadó ur javasolt — egész második mondata töröltessék és azt szeretném, ha a következő uj bekezdés iktattatnék be (Olvassa) : »Az ajánlásnak tartalmaznia kell : az aláiró sajátkezű aláírását és habár idegen kézzel is irva, családi és utónevét, polgár állását (foglalkozását), lakását és születési évét.« Az illető aláírónak t. i. durva nagy betűivel sokszor a rovatba bele se fér minden nacionáléja. A nevét még csak leirja. A fontos az, hogy a neve ott legyen s a többi ilyen mellékes dolgot, mint a polgári állása, lakása, nem fontos, hogy maga irja, ezt egy gyakorlott tollal rendelkező egyén is beirhatja. Elnök : A képviselő ur beszédidejéből még egy perc van hátra, kérem, szíveskedjék beszédét befejezni. Ruper Rezső : Még egy módosítással akarok foglalkozni ; kérem a t. Nemzetgyűlést, szíveskedjék beszédidőmet öt perccel meghosszabbítani. Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést, hozzá méltóztatnak-e járulni Rupert Rezső képviselő ur beszédidejének öt perccel való meghosszabbításához? (Igen!) A nemzetgyűlés a meghosszabbítást megadta. Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Azt is helyesebbnek tartanám, ha az életkor helyett a születési év megjelölése vétetnék fel. így nem lennének eltérések. A születési év precízebb megjelölés. De mivel az életkor megjelölésénél eltérések, elírások történhetnek, második mondatként beírnám, hogy »a név, állás, foglalkozás, lakás és születési hely megjelölésében mutatkozó esetleges eltérések miatt nem törölhető az illető ajánló, ha különben személyazonossága kétségtelen« . Még egy módosítással kívánok foglalkozni, nevezetesen ezzel az ominózus 18. bekezdéssel. Semmi szükség sincs erre az egészen speciális intézkedésre, amely ennek b) pontjában foglaltatik. Tudjuk nagyon jól, hogy hova céloz ez a bekezdés. Ez a gyűlöletnek kodifikálása. (Simon János közbeszól.) T. képviselőtársam is abban az időben egészen máskép gondolkozott. (Simon János : Soha !) Ön is odasereglett az alá a zászló alá, amely alatt azok az emigránsok küzdöttek. (Simon János : Soha ! Mindig ellenük voltam ! A megszállás alatt is mindig ellenük küzdöttem ! Tessék tudomásul venni !) En ebben a tekintetben sokkal objektivebb lehetek, mint ön. Én a magam részéről azt mondanám, hogy nem félnék ezektől az emigránsoktól. Az állam és a kormány méltósága szempontjából sem t,alálom azt opportunusnak, hogy bevallják, mennyire félnek. Ezzel csak a triumfust készítik elő, mert legyen nyugodt a t. kormány és a t. Nemzetgyűlés, nem tudjuk, hogyan fordul életünk sorsa, mind-