Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-437

296 A nemzetgyűlés 437. ülése 1925. évi június hó 30-án, kedden. bekezdést az előadó ur módosításával jelentem ki elfogadottnak. A harmadik és negyedik bekezdések meg nem támadtatván, elfogadtatnak. Most kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a negyedik bekezdéshez Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur által beadott pótlást elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) A Ház a pótlást elfogadta. Következik a 60. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Forgács Miklós jegyző (Olvassa a 60. §-t). Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Rothenstein Mór ! Elnök : Nincs itt, töröltetik ! Kiván-e valaki szólani ? (Hegymegi-Kiss Pál : Szólásra jelentkezik.) A szó a képviselő urat illeti. Hegymegi-Kiss Fái : T. Nemzetgyűlés ! A 60. § a választás tisztaságát és zavartalanságát biztositó rendelkezéseket foglalja magában és ezek tartalmazzák a pártgyülések megtartására vonatkozó rendelkezéseket is. A 60. § harmadik bekezdése ugyanis a pártgyülések megtartásáról szól, és ott biztosítja bizonyos mértékig a gyűlések bejelentőinek, hogy a rendőrhatóság velük szemben rigorózusan el nem járhat és a pártgyülések megtartását indokolt határozatban csak attól teheti függővé, hogy a bejelentők a pártgyülés megtartására más helyet és más időpontot jelöljenek meg. Ez a biztosítás azonban mégsem teljes, és a pártok még igy is ki vannak szolgáltatva annak, — amint az eddigi választási küzdelmekből láttuk, hogy a közigazgatási hatóságok egyes pártokat általában elzárnak a gyűlés tartásától. Ennek kizárása végett gondolnám a 60. § harmadik bekezdéséhez pótlásként bevenni a következőket (Olvassa) : »A rendőrhatóság a pártgyülések bejelentésénél részrehajlatlanul tartozik eljárni, és tudomásvételt megtagadó határozatában köteles saját részéről is a gyűlés tartására alkalmas helyet és időpontot megjelölni.« A magam részéről ezt azért tartom szükségesnek, mert igy a közigazgatási hatóságot feltétlenül kötelezzük arra, hogy egyenlő mértéket alkalmazzon, már pedig az egyenlő mérték alkalmazását a pártgyülések engedélyezésénél eddig nem minden tekintetben láttuk. Különösen tapasztaltuk azt, hogy az egyes pártok egjanásután jelentenek be más időt és más időpontot, amelyek ellen a rendőrhatóságnak mindig ujabb és ujabb kifogásai vannak. A rendőrhatóság tehát köteles legyen megjelölni azt a helyet és időpontot, ahol és amikor a gyűlések megtarthatók lesznek. A 60. §. negyedik bekezdése azt mondja, hogy a rendőrhatóság eme határozata ellen fokozatos felébb vitelnek van helye. Ennek a felebbvitelnek különös jelentősége van. Például mi a zalaszentgróti választásnál távirati felterjesztést intéztünk a belügyminister úrhoz a sümegi főszolgabiró eljárása miatt. A belügyminister ezt leküldte Zala vármegye alispánjához és már rég tűi voltunk a zalaszentgróti választáson, amikor végre megkaptuk az alispán ur határozatát, amely szerint a maga részéről távirati beadványunkat felebbviteli beadványnak tekintette és mint ilyet elutasította. Igen sokszor megtörténik pártgyülési kérelmeknél, hogy jóval az időpont után intézik el a felebbviteli hatóságok az ilyen kérelmeket. Különösen veszedelmes ez a választási eljárás során, ahol nagyon gyakran megtörténhet, hogy egyes pártok gyűléseket sem tarthatnak, mert amikor a felebbviteli hatóság lesz szíves elintézni a felebbviteli beadványt, már a választás véget is ért. Ennélfogva a 60. §. negyedik bekezdéséhez pótlásként java>lom a következőket (olvassa) : »A felebbviteli beadványok azonnal elbirálandók és ezeket közvetlenül a felebbviteli hatóságnál is be lehet nyújtani«. Elismerem, hogy a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló 1901 : XX. t.-c-ben elfoglalt álláspontommal szemközt állok, amikor ezt a javaslatot megteszem, de a pártgyülések megtartása, a gyülekezési jog biztosítása Választások alkalmával, különösen akkor, amikor a választási eljárás a törvénj^ értelmében igen rövid időben van megszabva, olyan fontos, hogy akkor nem lehetséges, hogy egyes apróbb alakiságok miatt a felebbviteli beadvány kellő időben való elintézése elmaradjon. A kellő időt legtöbbször _ ugy kell értelmezni, hogy a felebbviteli hatóság- " nak azonnal meg kell hozni a határozatait. Nagyon jól tudom, hogy a belügyminister ur az én álláspontommal szemben felvetheti azt a kifogást, hogy igy a felebbviteli hatóság az alsófoku hatóság tájékoztatását sem kapta még meg, amikor már a felebbviteli beadvány a kezében van, tehát be kell várni az iratokat. Itt azonban rendőri természetű dolgokról van szó, amelyek feltétlenül sürgősséget igényelnek, tehát ebben a tekintetben ezt a formális eljárást betartani nem szükséges. Erre való az, ami benne van a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényben és a végrehajtási utasításban, hogy egyszerűen, ha kell, telefonon intézzék el a kérdést. Mindenesetre az általam beadott pontozat biztosítja azt, hogy à felebbviteli hatóság még a kellő időben tud a gyűlések . megtartásáról határozni. Természetesen, mint a székesfővárosi törvényjavaslatnál is javasoltam, most is javaslom a 60. § hatodik bekezdésének elhagyását, amely a plakátokról és röpcédulákról intézkedik. Ez a sajtószabadsággal homlokegyenest ellentétben áll, másfelől pedig nem biztosítja a pártoknak azt a nyilvánosságot, amelyre választásnál, a közérdek szempontját tekintve, feltétlenül szükség van. Velünk szemben nem lehet azt az ellenvéleményt felállítani, hogy a plakátokkal és röpiratokkal kapcsolatosan az izgatást védelmezzük, hiszen mi nem védjük azokat ; az izgatások ellen vannak rendelkezések, amelyek folyamatba tehetők, de a sajtószabadság és a njdlvánosság korlátozását a választásokra nézve nem helyeselhetjük. Javaslom tehát ennek a bekezdésnek elhagyását. Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Rupert Rezső ! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről hozzájárulok előttem szóló t. képviselőtársam indítványához, ugyanazon megokolás alapján, mint ahogy ő azt előadta, a magam részéről azonban még külön módosításokat is nyújtok be, és kérem a t. Nemzetgyűlést és a t. kormányt is, méltóztassék ezeket a javaslatokat elfogadni. Szeretném, ha a 60. § második bekezdése olyképen módosíttatnék, hogy (Olvassa) : »Pártgyülést a választás napját megelőző negyedik napig a népgyűlésre vonatkozó általános rendelkezések alapján lehet tartani.« szeretném azután, ha az ötödik bekezdésnél a 20 óra leszállittatnék 12 órára, hogy ennyi idő alatt legyen köteles a rendőrhatóság nyilatkozni, vájjon meg lehet-e tartani a pártgyülést vagy sem, ha pedig ennyi idő alatt nem nyilatkozik, a pártgyülést meg lehessen tartani. Kifogásolom, hogy a javaslatnak ezen szakasza igen nagy spáciumokkal dolgozik. Kérem a belügyminister urat, méltóztassék meggondolni, milyen óriási nagy idő a választásokat megelőző 30. nap, hiszen nagyon sokszor nincs is 30 nap^ arra, hogy ilyen választásra elő lehessen készülni. Óriási nagy kerületek vannak és egyéb körülmények és fenforoghatnak, ha pedig igy megnehezítik a mozgást, ez minden pártra nézve egyformán kellemetlen, még a többségi párt jelöltjeire is. Ez a 30 nap tehát nagyon sok azzal szemben, hogy eddig sokkal rövidebb, harmadrésznyi sem volt ez a spácium : 10 nap. Nem is tennék különbséget, hogy kétféle pártgyülést lehet