Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-437

A nemzetgyűlés á37. ülése 1925. évi június hó 30-án, kedden. 291 Kérdem, méltóztatnak-e ezt elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A Ház ezt a pótlást elfogadta. Most felteszem a kérdést az inditvány második részére. Hegymegi-Kiss Pál : Visszavonom ! Elnök : A képviselő ur indítványának ezt a részét visszavonta, igy tehát a határozathozatal elesik. A szakasz többi bekezdései meg nem támadtatván, azokat elfogadottnak jelentem ki. Következik a hatodik fejezet. A választás. t. A választás kitűzése és előkészítése. Kérem a jegyző urat, hogy az 51. §-t felolvasni szíveskedjék. Forgács Miklós jegyző : (Olvassa az 51. §-t.) Elnök ; Az előadó ur kíván szólni. Puky Endre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Korábbi törvényeink azt a határidőt, amelynél hamarább nem és később nem tűzendő ki az időközi választás, a képviselőház határozatának vételétől számított 15—20 napban állapították meg. így volt ez a két határidő a kormány eredeti javaslatában is, a választójogi bizottság azonban ezeket a határidőket felemelte 18, illetőleg 25 napra. Tette ezt pedig azért, mert a törvényjavaslat a választói jogosultságot igazoló választói igazolványokhoz egyúttal szelvényeket is tervezett fűzni, amelyek az ajánlásoknál lettek volna felhasználandók, ezeknek a kézbesítése pedig, t. i. a szavazóigazolványok kézbesítése, természetszerűleg bizonyos időt vett volna igénybe. Minthogy pedig a kézbesítés ezt a határidőt nem alterálja, ennélfogva tehát kitolta a választójogi bizottság ezt a határidőt 18—25 napra. A szavazóigazolványok szeivény-rendszere azonban, mint ez a legutóbbi fővárosi választásnál bebizonyult, teljesen megbukott, (Hegymegi Kiss Pál : Nagyon helyes !) ugy, hogy ennek elejtése iránt szükségesnek látszik intézkedést tenni, amelyre nézve majd a 62. §-nál leszek bátor javaslatot tenni. (Helyeslés a baloldalon.) Azonban, ha a szavazó-igazolványok szelvényrendszerét elejtjük, nincs semmi ok arra, hogy vissza ne állítsuk az eredeti határidőket választások megtartására vonatkozólag. Ezért tisztelettel indítványozom azt a módosítást, hogy az 51. § harmadik bekezdésében a 18—25 napi időköz 15—20 napi időközökre állittassék vissza. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Rothenstein Mór ! Rothenstein Mór : T. Nemzetgyűlés ! Az 51. §-hoz két módosító indítványom volna és miután a belügyminister ur volt szíves a 39. §-nál tett módosításomat, illetőleg kiegészítésemet elfogadni, remélem, hogy itt ezekhez a módosításokhoz, amelyek az előbbiből folynak, szintén hozzá fog a minister ur járulni. Az 51. § első bekezdésének utolsó mondata azt mondja (Olvassa) : »A választás napját lehetőleg vasár- vagy ünnepnapra, vagy olyan napra kell kitűzni, amelyre a törvény munkaszünetet rendel«. Azt javaslom, hogy ez a szócska: »lehetőleg« töröltessék. (Helyeslés a baloldalon.) Ha már egy előző pontban elfogadtuk a vasárnapot, akkor módosításom elfogadása ennek csak természetes következményét képezi. Ugyanennek a szakasznak harmadik bekezdését pedig azzal kívánom kiegészíteni, hogy javaslom külön bekezdésként a következőket (Olvassa) : »a választás napját vasár- vagy ünnepnapra, vagy olyan napra kell kitűzni, amelyre a törvény munkaszünetet rendel«. Kérem ezen módosításaim elfogadását. Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Hegymegi-Kiss Pál ! Hegymegi-Kiss Pál : T. Nemzetgyűlés ! Rothenstein Mór t. képviselőtársam indítványát a magam részéről a legmelegebben támogatom, mert ezek az indítványok voltaképen a kisemberek mellett szólnak, amennyiben e javaslatok által mód nyujtatik arra, hogy a kisemberek is tudják a maguk alkotmányos jogait gyakorolni. Hogy most felszólalok, annak oka az, hogy nekem is kifogásom van az időközi választások határnapjának megállapítása tekintetében, de nem olyan szempontból, mint azt az előadó ur méltóztatott megállapítani, hogy még lejebb szállítsuk az itt megállapított határidőket, amennyiben most már az előadó ur javaslata szerint az időközi választás napját a képviselőház határozatának vételétől a választás napjáig legalább 15 napi és legfeljebb 20 napi időköz maradjon, szóval az előadó ur egy roppant rövid terminusban méltóztatik ezeket megállapítani. Mert ha eltekintünk is attól, hogy az ajánlási szel vény rendszer meghiúsult, megállapíthatjuk már az eddigi időközi választásokból merített tapasztalásokból is, hogy ezek a terminusok nem voltak elégségesek. Nem voltak elégségesek két okból : azért, mert azt a nagymérvű ajánlási számot ez idő alatt a jelölteknek összeszerezniük aligha lehet. Tapasztaltuk azt is, hogy ha csak hivatalos segítség nem nyújtatott hozzá, ez idő alatt nem lehetett össszeszerezni, mert a magyar nép — különösen a falusi kerületeket értem — mégsem olyan bolond, hogy mint a csordát, hajtsák valaki mellé, hanem meg akarja hallgatni az illető jelöltek álláspontját és programmját és annak alapján akar dönteni. Már most 15 nap alatt pártgyülések tartására engedélyt kérni, amikor ehhez még mindenütt négy helybenlakónak hozzájárulása is szükséges, 40—60, sőt 80 községből álló kerületet is bejárni, lehetetlenség. A nép tulajdonképen nem is tudja, hogy kit választ meg e miatt a rövid időtartam miatt. Ennélfogva az én nézetem az, hogy tekintettel az ajánlásokra, tekintettel a pártgyülésekkel szemben történt megszigorításokra, az időközi választások határnapját nem ilyen rövid időben kellene megállapítani, hanem egy hosszabb időt kellene megállapítani épen a vidéki kerületekre, a falusi népre való tekintettel. Én tehát azt javaslom, hogy az 51. § harmadik bekezdése helyett a következő szöveg vétessék fel — megjegyzem, hogy a szöveg szó szerint azonos az itt felvett szöveggel, épen csak a határnapok megállapítására vonatkozólag van eltérés (olvassa) : »Az időközi választás napját a központi választmány ugy tűzi ki, hogy a képviselőház határozatának vételétől a választás napjáig legalább 28 napi és legfeljebb 42 napi időköz maradjon és, hogy a szavazó igazolványok kézbesítése (59. §.) és az ajánlási határnap közt legalább 7 nap legyen» (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Senki feliratkozva nincsen ! Elnök : Kiván-e más valaki az 51. §-hoz szólani ? (Nem !) Ha nem, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan szólni I Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés Î Rothenstein Mór igen t. képviselőtársam indítványával szemben kérem méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni, mert én itt nem akarok kaznisztikát felállítani. Hiszen ilyen módon előfordulhat a számok és a dátumok olyan kombinációja, hogy a központi választmány rendelkezésére álló idő mindössze — mondjuk — egy vasárnap esik, ez a vasárnap pedig, bármely oknál fogva, nem alkalmas arra, hogy a választás kitűzhető legyen s ilyenformán meghiúsulhatna a választás kitűzésének lehetősége. Az, hogy a szöveg a központi választmányra nézve megállapítja a kötelezettséget, azt hiszem, bőven elegendő biztosíték arra, hogy a központi választmány a »lehetőleg«