Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-437

A nemzetgyűlés 437. ülése 1925. évi június hó 30-án, kedden. 275 megalakított összeiró-küldöttségek nem működnek minden évben, hanem csak azokban az években, amikor az öt évi összeirás nincs. Kiigazitás nem történik, csak azokban az években, amikor összeírás nincs. Ennélfogva a 30. § elé a következő bevezetőszavakat indítványozom pótlás gyanánt (olvassa) : »Azokban az években, amelyekben az országgyűlési kép viselő választók névjegyzékét nem kell újra összeállítani (28. § 1. bekezdés) a névjegyzékek kiigazitását az összeiró-küldöttségek végzik. Ilyen években az összeiró-küldöttség január hóban ülést tart...» stb., amint az eredeti szöveg szól. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Yázsonyi képviselő urat illeti a szó ! Vázsonyi Vilmos : T. Nemzetgyűlés Î Ez az uj szöveg ellentétben van azokkal a felvilágosításokkal, amelyeket kaptam, mert ez az uj szöveg azt jelentené, hogy azokban az esztendőkben, amelyekben az alapösszeirás történik, az autonóm összeiróküldöttségnek egyáltalán nincs semmiféle hivatása, tehát még az a hivatás sem illeti meg, hogy kontrollt gyakoroljon afelett, hogy az összeirás hivatalos előkészítése miként történik. Ezt a magam részéről nem tartom helyesnek. Én direkte azt a kérdést tettem fei, hogy mit jelent a hivatalos összeirás : végleges összeírást jelent-e, vagy jelenti-e az összeírás előkészítését ? Ha az összeirás előkészítését jelenti, akkor abban az esztendőben sem emelhetjük ki az összeiró-küldöttséget, amely ugyancsak formailag fog működést kifejteni, ezt a formai működést azonban nélkülözni nem lehet. Nem lehet nélkülözni, mert választói jogunknak és vá lasztási összeírásunknak egész rendszere ezáltal lyukat kap. Mert van egy esztendő, amelyben a központi választmány által, tehát egy autonóm szerv, által kiküldött összeiró-küldöttségeknek semmiféle szerepük nincsen. Ha az történnék, ami történt a Friedrich-féJe rendelet idejében, hogy tudniillik biztosok küldet* nének ki, akik birói kontroll alatt állanak másodfokon, akkor ebben megnyugvást találnék, azonban nem találhatok abban megnyugvást, hogy merőben közigazgatási tisztviselők végezzék el a választók összeírását és ez az összeirás azután teljes, végleges összeirás legyen, amelyen, ha jól tudonij már csak a központi választmány eszközölhet változtatásokat, mert a központi választmány megmarad, a központi választmány ezen hivatalosan történt összeirás után is kell, hogy legyen az a felelős szerv, amely a választók ideiglenes névjegyzékét összeállítja. Én sokkal megfelelőbbnek tartanám, ha ennek a szakasznak szövegezését függőben méltóztatnának tartani, ha nem méltóztatnának az összeíró küldöttséget kiemelni. Tanácskozásaink alkalmával nem is volt arról szó, hogy az összeiró-küldöttségeket, amelyek különben nincsenek nagyon a szivemhez nőve, mi teljesen kihagyjuk. Ott csak arról volt szó, hogy az összeiró-küldöttségek számára ez a hivatalos előkészitő eljárás olyan anyagot szolgáltat, amely teljesen megfelelő, teljesen megbízható, úgyhogy az összeiró-küldöttségeknek immár csakis formális hivatása lehet. Ezt a formális hivatást azonban teljesíteniük kell, már csak azért is, mert közben idő telik el, úgyhogy az összeiró-küldöttség számára módot kell adnom, hogy az időközi változásokat figyelembe vegye, még pedig decentralizáltan, szavazókörönként vehesse azokat figyelembe, esetleg a maga tapasztalatai, kiszállásai, vagy nyomozásai alapján. Ha a azonban ezt központositjuk és a központi választmányra bizzuk, akkor az egész dolog tisztára bürokratikus dolog lesz, mert ha a központi választmány, mint testület, összeül, számára az anyagot ismét az előadók készitik elő, akik a közigazgatás köréből vannak véve. Nagyon kérem tehát a t. belügyminister urat, ne méltóztassék választójogunk rendszerén ezáltal változtatni és ezzel olyan aggodalmaknak tápot adni, amelyeket nem kivánt felébreszteni. Hiszen a t. belügyminister urnák épen az volt a célja, hogy megnyngtasson minket a listakészités tekintetében, hogy uj garanciákat adjon a választások tisztasága, és a választói névjegyzékek megbízhatósága dolgában. Nem szabad tehát kételyt ébresztenie, mintha itt a közigazgatás akarna nagyobb mértékben beleavatkozni a listák elkészítésébe. A közigazgatás el akar végezni egy hasznos, becsületes munkát, az anyaggyűjtést, a valódi választók kipuhatolását, ezt az anyagot azután adja át az összeiró küldöttségnek, amely ezt ujabb adatokkal kiegészítheti, vagy egészben elfogadhatja s azután épugy, mint minden más esztendőben, az összeiró küldöttség az, amelynek cége és felelőssége alatt ez a névjegyzék átkerül a központi választ mányhoz. Azért nem adok be hevenyészve indítványt, mert ezt a kérdést sokkal fontosabbnak tartom, semhogy ezt így el lehetne dönteni egy hevenyészve stilizált indítvánnyal. Nagyon kérem a t. belügyminister urat, legyen kegyes ezt a szakaszt bővebb megfontolás tárgyává tenni, s újból szövegeztetni olymódon, hogy megfeleljen annak a rendszernek, hogy az összeiró-küldöttség minden esztendőben megmarad, csak egy esztendőben kap egy kész anyagot, amellyel nagyon könnyen boldogulhat. Ez volt különben eddig is az összeirás rendszere, pedig már eddig is fennállott az adatszolgáltatás, a számlálólapok megvoltak eddig is, az összeiróküldöttség működése ezzel nem szűnt meg. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Kivan még valaki szólni? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan szólni. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Az igen t. képviselő ur maga is azt mondja, hogy az általa felvetett kívánság honorálása tulajdonképen egy formalitást jelent. (Vázsonyi Vilmos : No nem egészen !) Jelenti azt a formalitást, hogy az összeiró küldöttség ezekben az ötödik esztendőkben is mindig összeül, s a hivatalosan rendelkezésére bocsátott anyagot átnézi, vagy ahhoz a maga szankcióját adja. Én már előbbi felszólalásomban hangsúlyoztam azt, hogy az összeirás még mindig autonom kezekben marad. Az igen t. képviselő ur figyelmét azonban talán elkerülte az, hogy a nem ötödik esztendőkben, tehát a kiigazitás évében is a központi választmány hoz határozatot. Az összeiró küldöttség nem hatósági, hanem egy előkészitő szerv, hiszen a momenklaturánk is megfelel ennek ; az összeiró bizottság csak tervezetet készít és a tervezet csak akkor válik névjegyzékké, mikor a központi választmány erre vonatkozólag határozatot hozott* Én csak logikus akartam lenni, hogy akkor, amikor az összeírást, a névjegyzék elkészítésének előkészítését hatóságok végzik el, akkor ezt az autonom előkészitő fázist kihagyjuk. A magam részéről azonban abszolúte nem ragaszkodom ehhez a koncepcióhoz. Ha az igen t. túloldalt megnyugtatja az, hogy azokban az esztendőkben, amikor most már uj névjegyzéket fognak összeállítani, az összeiró-bizottság megalakul, összeül és határozatot hoz, ez ellen nem akarok akadályokat emelni, ecélból nincs is szükség uj szakasz benyújtására. Megmarad az eredeti szöveg s ez azt jelenti, hogy az összeiró-küldöttség február végén mindig összeül s a hatóságok által készített anyagot áttekinti, mert hisz a közhatósági előkészítés határidejét úgyis a végrehajtási utasitás fogja megszabni. Ezeket a határidőket olyanformán lehet annakidején összeállitani, hogy február végéig az összeiróküldöttség rendelkezésére legyenek azok bocsátva. Ezek-