Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-437

A nemzetgyűlés 437. ülése 1925. évi június hó 30-án, kedden. 267 amennyiben, ha egyszer a választási eljárásban egyáltalában meghonosítjuk a birói funkciót, akkor elvégre el lehet képzelni ennek a rendszernek ad infinitum való kiépítését is. A jelen esetben benyújtott indítványt azonban nem fogadhatom el és pedig három okból. Az első az, hogy a központi választmány munkája elvégre mégis csak nagyrészt adminisztratív. Odáig nem mehetünk, hogy a központi választmánynak a névjegyzékek összeállítására vonatozó, munkájában is a bíróságot akarjuk részeltetni annál kevésbé, mert hiszen ezek az ügyek úgyis birói döntés alá kerülnek, miután a közigazgatási bírósághoz panaszolhatok. Ez az egyik ok. A másik ok az, hogy el sem érhetjük ezzel a rendszerrel a kivánt célt, mert hiszen ez a biró tag mindössze egy tagja lesz a központi választmánynak, — előadója, vagy pedig a kérdéshez törvényességi szempontból hozzászólhat — azonban bármikor leszavazható. A célt sokkal helyesebben érjük el a törvényjavaslat rendszerével, amely a központi választmány határozatait a közgazgatási bírósághoz panaszolhatóvá teszi, ahol azután a birói elem nemcsak egy taggal van képviselve, hanem ott a birói elem és a birói kognició fog dönteni. Azt mondja a képviselő ur, hogy a központi választmány politikusokból áll. Tekintettel arra, hogy a 17. § 3. bekezdése szerint a központi választmány lajstromosan választatik és pedig az arányosság elve szerint, tehát a kisebbség is kényszerüleg képviselve van a központi választmányban, a politikai kérdések mégis csak bizonyos igazságosság és kölcsönös ellenőrzés mellett fognak eldöntetni. A harmadik ok, amiért nem fogadhatom el a képviselő ur javaslatát az, hogy az igazságügymini sterium s maguk a birói szervek és érdekképviseletek is tiltakoznak az ellen, hogy őket felesieges és túlságos mértékben vonjuk bele a politikába. Jelen esetben pedig hivatkozom ismét arra, amit az előbb mondottam, hogy a bírónak a politikába való bevonása talán olyan formában történnék, amely a birói tekintélyre nem épen előnyös és hasznos, hogy t. i. a birói tag a bizottságban abszolúte majorizálható, mert hiszen a bizottságnak sok politikus és autonóm tagja van, a biró pedig eg3'etlen tag lévén, legtöbb esetben ki van téve a leszavazásnak. Ezért kérem, hogy méltóztassék a bíróságnak a választási aktusba való bevonását illetőleg megmaradni a szerényebb mértéknél s kérem, hogy a javaslat eredeti szövegét méltóztassék elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Következik a határozathozatal. A 16. §. 1. bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Az 1. bekezdés után Vázsonyi Vilmos képviselő ur ajánl uj szöveget, amely az imént felolvastatott. Felteszem a kérdést, el méltóztatik-e fogadni a Vázsonjd Vilmos képviselő ur által beadott indítványt? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Vázsonyi képviselő ur indítványát elfogadják, szíveskedjenek feláilani ! (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az indítványt nem fogadta el. A 2. és 3. bekezdés meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Következik a 17. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni ! Forgács Miklós jegyző (olvassa a 17. §-íJ. Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Senki sincs feljegyezve ! Elnök : Miután senkisem kíván szólni, a szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentein ki. Következik a 18. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni ! Forgács Miklós jegyző (olvassa a 18. §-L). Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Senki sincs feljegyezve. Elnök : Miután szólni senki sem kivan, a szakasz meg nem támadtatván azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 19. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni ! Forgács Miklós jegyző (olvassa a. 19. §-/>. Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Senki sincs feljegyezve. (Szeder Ferenc : Szólni kívánok !) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a tárgyalás rendje érdekében feliratkozni ! Sokkal könnyebben megy az egész tárgyalás, ha a képviselő urak ezt a kis fáradságot veszik maguknak. Szeder Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! A 19. § 1. bekezdésének ötödik sorában »esküt« szó után »(fogadalmat)«, .továbbá a hatodik sorban »Esküszöm« után »(Ünnepélyesen fogadom)« és »az eskü szövege után« »(fogadalom esetében az utolsó mondat elmarad)« szavak beiktatását javasolom. Javasolom továbbá a 19. § s

2. és 3. bekezdésében mindenütt az »eskü« szó után »fogadalom« beiktatását. T. Nemzetgyűlés ! A fogadalom általában kötelez mindenkit. Vannak azonban olyan egyének, akikre nézve az eskü — különösen az utóbbi időben szerzett tapasztalatok alapján — nem bir olyan hatállyal, mint a fogadalom. Egyébként is a fogadalom nálunk gyakorlatilag bevett esküforma, amelyet mindenki egész nyugodtan letehet. Ezen okoknál fogva kérem indítványom elfogadását. Elnök : Kíván még valaki szólani? (Peyer Károly szólásra jelentkezik.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak azt a kis fáradságot venni maguknak, hogy a jegyző uraknál feliratkozzanak, mert igy könnyen történhetik elnézés. Különben is a házszabályok direkte előírják a feliratkozást (Helyeslés jobbfelől.) Peyer Károly : T. Nemzetgyűlés ! Magam részéről is kérem Szeder Ferenc t. képviselőtársam indítványainak elfogadását, már csak azért is, mert ugy tudom, hogy a büntetőtörvénykönyv szerint és a törvény előtt is lehetséges az, hogy azok, akik nem akarnak esküt tenni, fogadalmat tehetnek. Ez a gyakorlatban azelőtt is megvolt és ugy vélem, hogy annak semmi akadálya nincsen, hogy az, aki a lelkiismeretével jobban összeegyeztethetőnek, illetőleg magára nézve nyomatékosabbnak tartja, hogy fogadalmat tegyen, mintsem esküt, ezt a lehetőséget neki megadjuk. Csak az fog fogadalmat tenni, aki magára nézve a fogadalmat súlyosabbnak tekinti, mint az esküt. Amenynyiben ez a rendelkezés nem vétetnék be, ugy önkéntelenül is akadhatnak egyesek, akiknek esküt kell tenni, akik azonban magukra nézve az esküt nem tartják olyan súlyosan kötelezőnek, mintha fogadalmat kellene tenniök. Épen azért javaslom Szeder Ferenc t. képviselőtársam módosításainak elfogadását és kérem, hogy a törvény rendelkezései ilyen értelemben módosíttassanak. Elnök : Kíván még valaki szólani? (Nem !) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan szólani. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről kérem, hogy méltóztassanak az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) A magyar állam elvégre mai berendezkedésében, és reméljük, hogy a jövőben is, keresztény állam és a keresztény tradíciókat kívánja megőrizni. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) Nem tudom elképzelni, hogy valaki lelkiismereti össze-