Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-437

264 A nemzetgyűlés 437. ülése 1925. évi június hó 30-án, hedden. választott tisztviselők, 146,684.000 korona pedig a tisztviselők és egyéb alkalmazottak járandóságainál jelentkező többletre esik. Ezek az összegek a tiszt­viselőknél és egyéb alkalmazottaknál fennálló kor­mányrendeletek alapján a lakáspénzjárandósá­gokra fordíttatnak. A létszám az 1924. december végével végre­hajtott létszámcsökkentés alapján ezidőszerint 81 fővel való apasztását jelenti a nemzetgyűlés hat évi működése alatt volt országgyűlési tisztviselői és alkalmazotti létszámnak. A nemzetgyűlés dologi kiadásainál az előző évi hitellel szemben 914,005.000 koronával több irányoztatott elő, amely összegből 816,510.000 korona a beszerzési költségek, 112,591.000 korona az elhelyezési költségek, 11,900.000 korona pedig a kiküldetési költségek alrovatára esik, viszont az egyéb dologi kiadások rovatán 26,996.000 korona megtakarítás mutat­kozik. Ez a többlet jórészt a nyomdatechnikai kiadások határtalan emelkedésével áll összefüggés­ben, mert mig a múlt esztendőben a nemzetgyűlés nyomdai kiadásaira 765,000.000 korona volt elő­irányozva, addig jelenleg érvényben levő nyomdai díjak és papirosárak alapján a gazdasági bizottság ezt az összeget 1.530,000.000 koronára volt kény­telen felemelni. Ehhez Járul az, hogy a nemzetgyű­lés raktárkészletei kimerültek s ezek pótlása okvetlenül szükséges. A nemzetgyűlés berendezéseinek javitására szintén szükséges volt megfelelő összeget felvenni, végül pedig a nemzetgyűlési könyvtárnak a kép­viselői összes igények kielégítésére való gyarapí­tása a gazdasági bizottság javaslatának szintén elengedhetetlen része. A könyvtárral kapcsolatban a gazdasági bizottság részéről megállapítani kívá­nom, hogy a múlt évi 40 millió papírkorona ösz­szeggel szemben 96 millió plusz mutatkozik a jelen költségvetésben könyvek beszerzésére és beköttetésére. Az átmeneti kiadásoknál az előző évi hitellel szemben 293,250.000 korona többlet irányoztatott elő. Ez az összeg az interparlamentáris konferen­ciákon és kereskedelemközi konferenciákon részt­vevő nemzetgyűlési képviselők támogatására van felvéve, mert közérdek az, hogy az ország ezeken a nemzetközi összejöveteleken megfelelő számú személyekkel megfelelő módon képviselhető legyen. Az országház épületén végzendő külső helyre­állítási és tatarozási munkálatok költségeire a bizottság szintén egy emelt összeget, nevezetesen 255 milliót irányozott elő a jövő költségvetési évre. Ennek oka az, hogy a muít esztendőben lezajlott gazdasági sztrájk folytán a kőfaragók munkabérei magasan felemeltettek és műszaki okokból a kilenc évre tervezett munkálatok lefolytatását a bizott­ság rövidebb időre volt kénytelen beosztani. A nemzetgyűlés bevételeinél 77,300.000 korona többlet mutatkozik, mely a nemzetgyűlés tulaj­donát képező bérház ismert béremelkedéséből áll elő. A nemzetgyűlési őrségnél is van megtakarí­tás és pedig 68,713.800 korona, amennyiben erre a költségvetési évre az őrség költsége ennyivel kevesbedett. (Klárik Ferenc: Még mindig marad­nak elegen, akik kivezethetnek minket !) A tisztviselők és egyéb alkalmazottak lét­száma az 1925/26. évi költségvetésben a főrendi­háznál 17, a nemzetgyűlésnél 211 kinevezett tiszt­viselővel és egyéb alkalmazottal, egy tiszteletdíjas idegenvezetővel, összesen 229 személlyel van fel­véve, az összlétszámban 17-el kevesebbet tüntetett fel, az 1924/25. évi előirányzatban felvett létszám­mal szemben. A bizottság szükségesnek és indokoltnak ta­lálta, hogy az arra érdemesek előrehaladási lehető­ségét valamennyire megjavítsa, különösen az alsóbb kategóriákban/Minthogy azonban az általános I státusrendezés ügyében a pénzügyrninisterium­ban most indultak meg a tárgyalások, a bizottság azt javasolja a nemzetgyűlésnek, hatalmazza fel az elnököt, hogy az állami igazgatásban közelebb­ről eszközlendő státusrendezéssel egyidejűleg s annak arányaihoz alkalmazottan saját hatásköré­ben megállapíthassa és eszközölhesse a törvény­hozás adminisztrációjában az ennek különleges ter­mészetéhez és viszonyaihoz, valamint az állam pénzügyeihez mérten indokoltnak mutatkozó stá­tusrendezést s annak alapján a megfelelő össze­geket az állami költségvetés tárgyalása során vég­leg megállapítandó költségvetésben beállithassa és utalványozhassa. Foglalkozott a bizottság a tényleges szolgá­latban levő köztisztviselő képviselők kettős lak­bérének kérdésével is. Tudvalevő, hogy az elnök­ség folyó évi március 31-én köriratot intézett a képviselő urakhoz, melyben lakbárviszonyaik tekin­tetében nyilatkozatra kérte fel őket. A beérkezett nyilatkozatok alapján a tisztviselői lakpénzt élvező képviselőknek a folyó évi májusi negyedre kép­viselői lakpénz már nem utaltatott ki s az eddig felvett lakpénzek részbeni visszatérítésére az 1924. év harmadik és negyedik negyedére, valamint az 1925. évi első negyedre negyvennégy képviselőtől összesen 7069 arany korona tartatott vissza. A bi­zottság ebben, a kérdésben tisztelettel azt java­solja a nemzetgyűlésnek, méltóztassék kimondani, hogy a visszatartott összegek az illető képviselők­nek fizettessenek ki, minthogy kétségtelen, hogy képviselői lakpénzüket az egyes képviselők teljes jóhiszeműséggel vették fel, már pedig az 1924. évi 5600/M. E. számú kormányrendelet szerint a tévedés folytán felvett fizetések csak az esetben követelendok vissza, ha azok jóhiszemű felvétele be nem igazoltatik. Ha ettől a javaslattól a nemzet­gyűlés eltérne, a képviselői lakbérekre vonatkozó­lag azt állapítaná meg, hogy az illető képviselők nem jóhiszeműen cselekedtek. A bizottság végül javasolja, hogy az 5600. számú kormányrendelet intencióinak megfelelően mondja ki a Ház azt is, hogy a tényleges szolgá­latban levő köztisztviselők részére minden esetben a magasabb összegű lakáspénz utaltassék ki és pedig 1925. évi május hó 1-től visszamenőleg. A hitelátruházások tekintetében van még a bizottságnak a következő bejelentése. A nemzet­gyűlés dologi kiadása rovatánál az 1924/25. költségvetési évre összesen 164.675 aranykorona hitelösszeg engedélyeztett. Minthogy a dologi kiadásoknál, különösen a nyomdatartozások címén, valamint az elmúlt év folyamán beszerzett elnöki gépkocsi még hátralékos vételára fejében jelentős hátralékok állanak fenn, amelyek sürgős kiegyenlí­tést igényelnek, s ezen tartozásokra a fenti összeg kellő fedezetet nem nyújtott, úgyszintén a kikül­detési díjak felemelése következtében az engedé­lyezett évi hitelösszeg sem elégséges, viszont a személyi járandóságoknál és átmeneti kiadásoknál megtakarítás jelentkezik, még pedig a képviselők és választott tisztviselők tiszteletdíjánál 5500 aranykorona, a rendszeres állandó illetményeknél 13,700 aranykorona, továbbá a nemzetgyűlési őrség személyi járandóságainál 6800 aranykorona és végül az átmeneti kiadásoknál a képviselők hivatalos utazásainál 5500 aranykorona, együtt­véve 31.500 aranykorona, ennélfogva tisztelettel jelentem, hogy a gazdasági bizottság hozzájárult ahhoz, hogy ez az összeg a felmerült szükségle­tekre felhasználtassék, még pedig a nemzetgyűlés dologi kiadásainál a nyomdaszámlák^ kiegyenlí­tésére 20.750 aranykorona, az az autó hátralékos vételárának kifizetésére 10.000 aranykorona, a kiküldetési és átköltözködési költségeknél mutat kozó szükségletek fedezhetésére 750 aranykorona, vagyis együttvéve 31.500 aranykorona.

Next

/
Thumbnails
Contents