Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.
Ülésnapok - 1922-437
264 A nemzetgyűlés 437. ülése 1925. évi június hó 30-án, hedden. választott tisztviselők, 146,684.000 korona pedig a tisztviselők és egyéb alkalmazottak járandóságainál jelentkező többletre esik. Ezek az összegek a tisztviselőknél és egyéb alkalmazottaknál fennálló kormányrendeletek alapján a lakáspénzjárandóságokra fordíttatnak. A létszám az 1924. december végével végrehajtott létszámcsökkentés alapján ezidőszerint 81 fővel való apasztását jelenti a nemzetgyűlés hat évi működése alatt volt országgyűlési tisztviselői és alkalmazotti létszámnak. A nemzetgyűlés dologi kiadásainál az előző évi hitellel szemben 914,005.000 koronával több irányoztatott elő, amely összegből 816,510.000 korona a beszerzési költségek, 112,591.000 korona az elhelyezési költségek, 11,900.000 korona pedig a kiküldetési költségek alrovatára esik, viszont az egyéb dologi kiadások rovatán 26,996.000 korona megtakarítás mutatkozik. Ez a többlet jórészt a nyomdatechnikai kiadások határtalan emelkedésével áll összefüggésben, mert mig a múlt esztendőben a nemzetgyűlés nyomdai kiadásaira 765,000.000 korona volt előirányozva, addig jelenleg érvényben levő nyomdai díjak és papirosárak alapján a gazdasági bizottság ezt az összeget 1.530,000.000 koronára volt kénytelen felemelni. Ehhez Járul az, hogy a nemzetgyűlés raktárkészletei kimerültek s ezek pótlása okvetlenül szükséges. A nemzetgyűlés berendezéseinek javitására szintén szükséges volt megfelelő összeget felvenni, végül pedig a nemzetgyűlési könyvtárnak a képviselői összes igények kielégítésére való gyarapítása a gazdasági bizottság javaslatának szintén elengedhetetlen része. A könyvtárral kapcsolatban a gazdasági bizottság részéről megállapítani kívánom, hogy a múlt évi 40 millió papírkorona öszszeggel szemben 96 millió plusz mutatkozik a jelen költségvetésben könyvek beszerzésére és beköttetésére. Az átmeneti kiadásoknál az előző évi hitellel szemben 293,250.000 korona többlet irányoztatott elő. Ez az összeg az interparlamentáris konferenciákon és kereskedelemközi konferenciákon résztvevő nemzetgyűlési képviselők támogatására van felvéve, mert közérdek az, hogy az ország ezeken a nemzetközi összejöveteleken megfelelő számú személyekkel megfelelő módon képviselhető legyen. Az országház épületén végzendő külső helyreállítási és tatarozási munkálatok költségeire a bizottság szintén egy emelt összeget, nevezetesen 255 milliót irányozott elő a jövő költségvetési évre. Ennek oka az, hogy a muít esztendőben lezajlott gazdasági sztrájk folytán a kőfaragók munkabérei magasan felemeltettek és műszaki okokból a kilenc évre tervezett munkálatok lefolytatását a bizottság rövidebb időre volt kénytelen beosztani. A nemzetgyűlés bevételeinél 77,300.000 korona többlet mutatkozik, mely a nemzetgyűlés tulajdonát képező bérház ismert béremelkedéséből áll elő. A nemzetgyűlési őrségnél is van megtakarítás és pedig 68,713.800 korona, amennyiben erre a költségvetési évre az őrség költsége ennyivel kevesbedett. (Klárik Ferenc: Még mindig maradnak elegen, akik kivezethetnek minket !) A tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszáma az 1925/26. évi költségvetésben a főrendiháznál 17, a nemzetgyűlésnél 211 kinevezett tisztviselővel és egyéb alkalmazottal, egy tiszteletdíjas idegenvezetővel, összesen 229 személlyel van felvéve, az összlétszámban 17-el kevesebbet tüntetett fel, az 1924/25. évi előirányzatban felvett létszámmal szemben. A bizottság szükségesnek és indokoltnak találta, hogy az arra érdemesek előrehaladási lehetőségét valamennyire megjavítsa, különösen az alsóbb kategóriákban/Minthogy azonban az általános I státusrendezés ügyében a pénzügyrninisteriumban most indultak meg a tárgyalások, a bizottság azt javasolja a nemzetgyűlésnek, hatalmazza fel az elnököt, hogy az állami igazgatásban közelebbről eszközlendő státusrendezéssel egyidejűleg s annak arányaihoz alkalmazottan saját hatáskörében megállapíthassa és eszközölhesse a törvényhozás adminisztrációjában az ennek különleges természetéhez és viszonyaihoz, valamint az állam pénzügyeihez mérten indokoltnak mutatkozó státusrendezést s annak alapján a megfelelő összegeket az állami költségvetés tárgyalása során végleg megállapítandó költségvetésben beállithassa és utalványozhassa. Foglalkozott a bizottság a tényleges szolgálatban levő köztisztviselő képviselők kettős lakbérének kérdésével is. Tudvalevő, hogy az elnökség folyó évi március 31-én köriratot intézett a képviselő urakhoz, melyben lakbárviszonyaik tekintetében nyilatkozatra kérte fel őket. A beérkezett nyilatkozatok alapján a tisztviselői lakpénzt élvező képviselőknek a folyó évi májusi negyedre képviselői lakpénz már nem utaltatott ki s az eddig felvett lakpénzek részbeni visszatérítésére az 1924. év harmadik és negyedik negyedére, valamint az 1925. évi első negyedre negyvennégy képviselőtől összesen 7069 arany korona tartatott vissza. A bizottság ebben, a kérdésben tisztelettel azt javasolja a nemzetgyűlésnek, méltóztassék kimondani, hogy a visszatartott összegek az illető képviselőknek fizettessenek ki, minthogy kétségtelen, hogy képviselői lakpénzüket az egyes képviselők teljes jóhiszeműséggel vették fel, már pedig az 1924. évi 5600/M. E. számú kormányrendelet szerint a tévedés folytán felvett fizetések csak az esetben követelendok vissza, ha azok jóhiszemű felvétele be nem igazoltatik. Ha ettől a javaslattól a nemzetgyűlés eltérne, a képviselői lakbérekre vonatkozólag azt állapítaná meg, hogy az illető képviselők nem jóhiszeműen cselekedtek. A bizottság végül javasolja, hogy az 5600. számú kormányrendelet intencióinak megfelelően mondja ki a Ház azt is, hogy a tényleges szolgálatban levő köztisztviselők részére minden esetben a magasabb összegű lakáspénz utaltassék ki és pedig 1925. évi május hó 1-től visszamenőleg. A hitelátruházások tekintetében van még a bizottságnak a következő bejelentése. A nemzetgyűlés dologi kiadása rovatánál az 1924/25. költségvetési évre összesen 164.675 aranykorona hitelösszeg engedélyeztett. Minthogy a dologi kiadásoknál, különösen a nyomdatartozások címén, valamint az elmúlt év folyamán beszerzett elnöki gépkocsi még hátralékos vételára fejében jelentős hátralékok állanak fenn, amelyek sürgős kiegyenlítést igényelnek, s ezen tartozásokra a fenti összeg kellő fedezetet nem nyújtott, úgyszintén a kiküldetési díjak felemelése következtében az engedélyezett évi hitelösszeg sem elégséges, viszont a személyi járandóságoknál és átmeneti kiadásoknál megtakarítás jelentkezik, még pedig a képviselők és választott tisztviselők tiszteletdíjánál 5500 aranykorona, a rendszeres állandó illetményeknél 13,700 aranykorona, továbbá a nemzetgyűlési őrség személyi járandóságainál 6800 aranykorona és végül az átmeneti kiadásoknál a képviselők hivatalos utazásainál 5500 aranykorona, együttvéve 31.500 aranykorona, ennélfogva tisztelettel jelentem, hogy a gazdasági bizottság hozzájárult ahhoz, hogy ez az összeg a felmerült szükségletekre felhasználtassék, még pedig a nemzetgyűlés dologi kiadásainál a nyomdaszámlák^ kiegyenlítésére 20.750 aranykorona, az az autó hátralékos vételárának kifizetésére 10.000 aranykorona, a kiküldetési és átköltözködési költségeknél mutat kozó szükségletek fedezhetésére 750 aranykorona, vagyis együttvéve 31.500 aranykorona.