Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-436

Ä nemzetgyűlés 43d. ülése 1925. részéről ilyenmódon előterjesztettem, jóllehet ha azt a pártközi konferencia abban az értelemben honorálta volna, milyen értelemben én azt előterjesztettem, lehetővé tette volna a megbővitett javaslat letárgyalását is, másrészt precedenst sem teremtett volna, mert hiszen a parlamentnek mindig joga van a négynapi határidőn belül akár egy, akár két, akár három napon belül végezni a javaslatokkal. Hogy mennyi ideig beszélnek, tárgyalnak, hogy az egyes pártok mennyi szónokot állítanak, az teljesen belső ügye a parlamentnek, illetőleg a pártoknak. Ilyenmódon tehát precedens nem teremtetett volna. Az igen t. pártvezető uraknak ez a magatartása kényszeritette tehát a kormányt arra, hogy az indemnity-j avaslatokból mindazokat a tényleg sürgősnek jelzett paragrafusokat kivegye, amelyek oda be voltak illesztve és az indemnity-javaslatot külön terjessze a parlament elé tárgyalásra. (Felkiáltások balfelöl : Idáig rendben van ! — Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Vass József, a niinisterelnök helyettesítésével megbízott népjóléti és munkaügyi minister : A mi vezető gondolatunk az volt, hogy ennek a súlyos alkotmányjogi javaslatnak, t. i. a választójogi törvényjavaslatnak tárgyalását (Pikler Emil : Nagyon súlyos !) kizárólag csak az elkerülhetetlen indemnitás, felhatalmazás kedvéért lehet megszakítani (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Miért — Halász Móric : Mert határidőhöz van kötve !) Ebből következett tehát és ez indokolta meg azt a kérdésemet, amelyet a t. pártvezető urakhoz intéztem. (Rupert Rezső : Ezek szánalmas köntörfalazások ! Nem lehet a dolgot megkerülni !) Ez indokolta azt a kérésemet, amelyet az ellenzéki pártok vezetőihez intéztem s ez indokolja mostani magatartásunkat is, nevezetesen azt, hogy a választójogi javaslat vitáját az indemnity miatt megszakítottuk. Méltóztatott volna lehetővé tenni az indemnity keretében ezek letárgyalását. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) De egy taktikai hibának, amelyet önök beismernek, (Rupert Rezső : Vagy szükséges az a beruházás, vagy nem !) reparálása kedvéért én a magam részéről nem vagyok hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy tovább is megszakítsuk a választójogi javaslat vitáját. Ebből következőleg arra kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék az elnöki napirendi javaslatot határozattá emelni és méltóztassanak tudomásul venni, hogy semmi néven nevezendő felelősségáttolódást és áthárítást nem fogadok el. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Én megtettem a lépést, hogy az urakat rávegyem arra, hogy méltóztassanak ezeket négj

7 nap alatt törvénj'erőre emelni, ezt el méltóztattak utasitani, igy nincs joguk az uraknak vádaskodni. (Helyeslés a jobboldalon. — Folytonos nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! (Szilágyi Lajos : Személyes kérdésben kérek szót !) A képviselő urnák ezen a címen most nincs joga szólni, csak a napirend megállapítása után. Következik a határozathozatal. Az elnöki napirendi indítvánnyal szemben Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur eileninditványt adott be, amely ellentétben van az elnöki napirendi inditványnyal. Ezért a kettőt szembe fogom állítani. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e az elnöki napirendi indítványt szemben Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur napirendi indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnöki napirendi indítványt fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A Ház az elnök napirendi indítványát fogadta el. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Farkas István : Taktikázik a kormány ! — Bartlios Andor : Ez fuccs lett !) Csendet kérek ! évi június hó 27-én, szombaton. 255 Baross János képviselő ur a házszabályok 205. §-ának a) és b) pontja alapján kért szót. Baross János : Átadom az elsőséget Szilágyi Lajos képviselőtársamnak. Elnök : Akkor Györki képviselő urat illeti a szó ! Györki Imre : Én is átengedem az elsőséget Szilágyi Lajos képviselőtársamnak. Elnök : Szilágyi képviselő urat illeti a szó ! Szilágyi Lajos : T. Nemzetgyűlés ! A ministerelnökhelyettesurarraapártközikonferenciárahivatkozott, amelyen nekem is volt szerencsém jelen lenni. (Rupert Rezső (a teremből távozó jobboldali képviselők felé) : A nagy szellemi munka után ! — Pakots József : Nagyon jellemzi önöket ! — Nagy Vince : A tisztviselőket kortescélokra használják ! — Rupert Rezső : Gyermekes komédia ! Óvodába való ! Azoknak lehet igy beszélni.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) (Vass József, a ministerelnök helyettesítésével megbízott népjóléti és munkaügyi minister : Ilyen hangot kikérünk magunknak ! Menjen a kávéházba! — Nagy zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni ! Szilágyi Lajos : Azzal a támadással szemben, amelyet a ministerelnök ur helyettese most itt az eilenzék ellen intézett, kötelességszerüleg felszólalok. Nem egészen igy volt a története a pártközi konferenciának, t. minister ur. önök csapdába akarták becsalni az ellenzéket. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ez tény ! Tagadják le, nem fogják tudni bizonyítani az ellenkezőjét. Önök ugyanis előre elkészítették az indemnitási törvényjavaslat kettéosztását. Bud János minister ur irattáskájában teljesen készen volt a kettéosztott indemnitási javaslat. (Vass József, a ministerelnök helyettesítésével megbízott népjóléti és munkaügyi minister : Hiszen aznap adtuk ki a nyomdába !) A t. minister ur szirénhangokat hallatott a pártközi konferencián, az ellenzék felé közeledő olyan hangokat hallatott, hogy Rupert képviselőtársam direkt üdvözölte, mint valami olyan hangot, amely az atmoszféra javítását célozza. A minister ur nyilatkozataival tehát, amelyek között nem utolsó helyen említem nagy elismerését Garami Ernő értéke iránt, (Vass József, a ministerelnök helyettesítésével megbízott népjóléti és munkaügyi minister : Sohasem titkoltam !) a t. minister ur csalogatott bennünket a csapdába. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! (Nagy Vince : A fórra dalomban is együtt voltunk ! — Vass József, a ministerelnök helyettesítésével megbízott népjóléti és munkaügyi minister : Magával sohasem voltam együtt ! — Nagy Vince : Kanonoksagot tőlünk kért ! — Vass József, a ministerelnök helyettesítésével megbízott népjóléti és munkaügyi minister: Az nem igaz !) Szilágyi Lajos: Mi azonban észrevettük a csapdát és nem voltunk hajlandók bedőlni annak a csalogatásnak, amelyet a t. minister ur elkövetett. A t minister ur téved és rosszul emlékezik, amikor a nemzetgyűlés előtt azt állítja, hogy az ellenzéki vezérférfiak junktimot állítottak fel az indemnitás megszavazása és más egyéb kérdések között. (Vass József, a ministerelnök helyettesitésével megbízott népjóléti és munkaügyi minister: De igenis, állítottak !) Nem ! Épen ellenkezőleg, leszögezték egytől egyig, hogy junktinot nem állitannk fel, ellenben az, amit a t. minister ur követelt, olyan nagymérvű loyalitás, olyan nagymérvű behódolás, annyira unbedingte Unterwerfung, hogy azt nem lehet akceptálnia az ellenzéknek. A t. minister ur egyszerűen azt akarta, hogy tegyük le a