Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-436

À nemzetgyűlés 436. ülése 1925. János : Olcsó hitelt ! — Zaj. — Kováts-Nagy Sán dor : Mindjárt másról beszél ! — Rupert Rezső : Mégis csak van valami baszna az ellenzéki küzdelemnek ! Adnak valamit ! —• Perlaki György : Nem az ellenzék küzdötte azt ki !) Elnök : Csendet kérek. Rud János pénzügyminisler : Kun Béla t. képviselő ur kritika tárgyává tette az ármentesitő társulatok tevékenységét és kérte, hogy ezek államosíthassanak. Én ezt megígérni nem tudom, mert ez nagyon nehéz dolog. De az igen t. képviselő ur meg győződhet arról, hogy az összes ármentesitő társulatoknak nagyon segitségére mentünk. Nem áll az, hogy nem gondolkoztunk volna azon, hogy vannak-e munkanélküliek vágj- nem, mert az ármentesitő társulatoknak a múlt évben adtunk 80 milliárd hitelt (Farkas István : Ezt már hallottuk !) és ebben az évben is a második félévre eső összeget előre kiutaltam csak azért, hogy ahol munkanélküliség van, tudják foglalkoztatni az embereket. Nagyon sokan vannak a képviselő urak között, akik érdekelve vannak az ármentesitő társulatoknál. Kérdem, volt-e egyetlenegy kérésük, amelyet figyelembe nem vettünk volna. Befejezésül csak egyet kérek, méltóztassék a legszigorúbb birálat alá venni a pénzügyi politikát (Zaj.) de legyen az a kritika tárgyilagos, legyen^ összhangban az ország, a nemzet érdekével, (Élénk helyeslés jobb felől.) mert akkor mindig maguk mellett fognak találni. (Élénk helyeslés éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök : A honvédelmi minister ur kivan szólni. Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Bocsánatot kérek, hogy az indemnitással nem szorosan összefüggő tárgyban mégis néhány percre igénybe kell vennem az igen t. Ház türelmét. Kötelességemmé teszi ezt Györki igen t. képviselő ur tegnapi felszólalása, amelynek folyamán a honvédbiróságot a legsúlyosabb vádakkal illette. Ezeket a vádakat a magam részéről nem hagyhatom visszautasítás nélkül egy napig sem. (Farkas István : Nem vádolt, csak megkritizálta az eljárásukat és ehhez joga van ! — Rothenstein Mór : Tényeket regisztrált ! — Zaj a jobboldalon.) Elsősorban azzal vádolta meg az igen t. képviselő ur a honvédhadbiróságot, illetve az ügyészt, hogy Prónay Pál egy beadványát, amelyet valamely ügyéből kifolyólag adott, nem illendő hangja miatt egyszerűen visszautasított és, hogy ezt a beadványt többé nem tárgyalták Ez a tényeknek igy nem egészen felel meg, mert igenis az illető ügyész meg volt botránkozva azon a hangon, amelyet Darvai ügyvéd ur hasznosnak látott használni — és amelyet hasznosnak lát mindig használni — és tényleg az első pillanatban ezen való felháborodásában a beadványt visszalökte, a honvéd főtörvényszék azonban tényleg foglalkozott ezzel a beadvánnyal és azt, annak rendje és módja szerint, le is tárgyalta, az tehát nem áll, hogy a beadványt visszautasították volna és nem tárgyalták volna a hangja miatt. (Farkas István : Azt tetszett előbb mondani !) Ami a nyugatmagyarországi eseményekkel kapcsolatban Györki igen t. képviselő ur által előhozott ügyet illeti, amellyel kapcsolatosan egy nevet is nevezett és pedig Inczédy Ágoston nevét, erre nézve csak annyit válaszolhatok, hogy Inczédy Ágoston ügyét annak rendje és módja szerint a törvények értelmében szintén letárgyalták, minthogy pedig a bírói ítélet ellenére Prónay Pál nevében Darvai ügyvéd ur részéről ebben a tárgyban újra megtámadtatott, meghatalmazásom alapján február havában rágalmazás címén pert indított Inczédy Ágoston, Darvai ügyvéd ur, illetve Prónay Pál ellen, tehát ott lesz a bíróság előtt az alkalom, hogy a rágalmazási perben bizonyítsák ennek évi június hó 27-én, szombaton. 247 egész anyagát. (Farkas István : Az a kérdés, hogy a bíróság engedi-e? — Zaj.) Ugyanez történt az állítólagos törvénysértésekre nézve is, amelyek az újságokban azon címen, hogy Prónay Pál törvényséi'téssel vádolt egyes katonai hatóságokat, szintén Darvai ügyvéd ur aláírásával jelentek meg. Ezek miatt a cikkek miatt szintén rágalmazásért már március havában bűnvádi eljárás indult meg és szintén a törvényes utón és módon lesz a bizonyítás megejthető és azt hiszem, hogy ez a kérdés közmegnyugvásra lesz megoldható. Ami már most a Somogyi—Bacsó ügyet illeti, amelyet nagy csodálkozásomra az urak ismét előhoztak, dacára Farkas István képviselő ur emlékezetes kijelentésének, itten konstatálni kivánom, hogy szintén teljesen hamis utón jár Györki képviselő ur. Mindenekelőtt igaz, én azt mondottam, hogy a tanúkihallgatások anyaga ebben a tárgyban teljesen a nyilvánosságra fog jönni. Ezt fentartom ma is, de ezt agy értelmezni, hogy minden egyes tanúnak a vallomása a nyilvánossággal azonnal közöltetik, azt hiszem, lehetetlen, (Ugy van! jobbfelől.) mert hiszen egyenesen a törvénnyel ellenkeznék ez, de különben is a bűnvádi perrendtartás értelmében non sens, mert hiszen akkor az utóbbi tanú mindig tudná, hogy az előző tanú mit vallott és módjában állana vallomását aszerint igazítani, ahogy az neki jólesik. (Zaj.) Az az állítás, hogy a régi peranyagban annyi adat van, hogy csak azok nyomán kellene elindulni és az egész ügyet eredményesen lehetne letárgyalni : ez újra kissé téves inszinuáció annyiban, hogy hiszen a mostani eljárás épen arra való, hogy az első vizsgálat anyagát kiegészítse, kibővitse olyan adatokkal, amelyek azután eredményre vezethetnek. Itt azonban legnagyobb sajnálattal kell kijelentenem, hog3^ annak ellenére, hogy ott a szélsőbaloldalon egy csomó képviselő ur többször felszólalt és emiitette, hogy bizonyítékok birtokában van, hogy bizonyítani tudnak, hogy a gyilkosokat ismerik, annak ellenére azok az urak, akiket a honvédügyész már kihallgatott arról a részről, valamennyien egyhangúan azt vallották, hogy nem tudnak semmi egyebet, mint amit megbizottuktól, Fényes Lászlótól hallottak. (Farkas István : Nem igaz ! — Rubinek István : Mi van a lábhoztett bodzapuskával ? — Rupert Rezső : Tisztelt Rubinek ur, talán tehát nem igaz, hogy Somogyit meggyilkolták ? — Kováts-Nagy Sándor : Az ügyvéd ur ne csavarja el a dolgot ! Napokon keresztül ütötték a mellüket ! — Zaj.) Ami tehát a vizsgálat anyagának nyilvánosságra hozatalát illeti, módomban van mindenkit teljesen megnyugtatni abban a tekintetben, hogyha nem tudunk eredményt elérni, akkor igenis nyilvánosságra fogjuk hozni a mostani összes vallomásokat, azért és azzal a szándékkal, hogy mindenki, aki még hozzá tud szólni, jelentkezzék tanúvallomásra és hozza az adatait. (Helyeslés jobbfelől. —• Farkas István : Most már ő is mehet Beniczky mellé ! — Zaj.) Ami pedig Györki képviselő urnák azt a kifogását illeti, — és itt látom tulaj donképen okát annak, hogy miért hozta újra elő ezt az ügyet — hogy t. i. Fényes László vallomásának egy részét nem kívánta az ügyész meghallgatni és jegyzőkönyvbe venni, erre nézve bátorkodom csak annyit kijelenteni, hogy minden ügyésznek nemcsak joga, hanem kötelessége azokat a kérdéseket feltenni és azokra a kérdésekre választ igyekezni kapni, amelyek feladatával kapcsolatban szükségesek. Ebben az esetben az ügyésznek az a strikt, az a határozott, tiszta, világos feladata, hogy Somogyi és Bacsó gyilkosainak személyét felderíteni igyc-