Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-433

loi À nemzetgyűlés 433. ülése 1925. évi jtmius kó 24-én, szerdán. A t. pénzügyminister ur kijelenti a tisztviselői kérdés egyik kardinális pontjánál, a nyugdíjasok ügyénél, hogy itt kudarcot vallott a tudománya. Beismeri nyíltan, hogy a nyugdijasokon nem tud segiteni, azok fizetését képtelen emelni, azoknak fizetésrendezésére, nincs semmiféle alap. Méltóz­tatnak jól tudni, hogy a nyugdijasok milyen ret­tenetes, szörnyű helyzetben vannak. A magyar nyugdijasok száma 100.000 család. A menekültek­nek tömegei vannak itt. Nem tehetnek róla, hogy Rt vannak. Kiűzték őket hazájukból. Ezekről nem szabad megfeledkeznie a magyar kormánynak. Nem szabad azt mondania : kudarcot vallottam velük szemben, 100.000 családdal szemben. A ku­darcból nem tudnak cipőt venni gyermekeiknek, a kudarc bejelentéséből nem tudnak mindennapi betevő falatot venni családtagjaiknak. Ha egyébért nem, de ezért a megállapításért, hogy tehetet­lenné vált, a t. kormánynak le kellene vonni a konzekvenciát. (Mozgás a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy rámutassak arra, hogy az egész tisztviselő­kérdés, a tisztviselők egész fizetésrendezési kér­dése, kátyúba jutott. A tisztelt pénzügyminister ur kijelenti, hogy nem tud semmit sem csinálni, sőt nem is ad tervezetet, nincs koncepciója, nincs meg­oldási tervezete, pedig ezt a kérdést mégis csak meg kell oldani. Itt bátor vagyok a t. Nemzet­gyűlés figyelmét felhivni arra a törvényjavaslatra, amelyet a múlt hetekben beterjesztettem és amely azt célozza, hogy a vagyonváltság tételeit méltóz­tassék igazságossá tenni az 1000 holdon felüli birtokokra is. Ezáltal a magyar állam tulajdonába 2.5—3 millió katasztrális hold föld kerül, és a magyar kormány ezen a több millió katasztrális hold földön el tudja helyezni ezt a rengeteg ma­gyar tisztviselő családot. (Szabó SáDílor : Délelőtt mondták, hogy 450.000 hold !) Az eddigi vagyon­váltság törvény alapján. Én azonban benyújtot­tam egy módosítást. (Szabó Sándor : Nem marad föld !) Tisztelt képviselőtársam, erről azután ne beszéljünk, mert 7,800.000 hold katasztrális föld van 3000 család és intézmény kezén. Ne méltóz­tassék tehát azt mondani, hogy nincs föld. Ha a ma­gyar állam ebből elvesz 2.5 millió katasztrális hold földet, még mindig 5 millió katasztrális hold föld marad. (Szuliányi Ferenc : Könnyű a máséból !) Tisztelt képviselőtársam, az a haza földje. Nekünk kötelességünk ebben a hazában mindenki részére biztosítani a megélhetést, különben vegyük a tás­kánkat és menjünk haza ! (Héj] Imre : Helyes ! -— Esztergályos János : Még csak most jöttek be ! — Zaj. Elnök csenget) Fájdalommal leszögezem azt, hogy a nyug­díjas osztály óriási tömegei szomorú szívvel veszik tudomásul "azt, hogy az igen t. ministerelnök ur és a pénzügyminister ur a helyzetükön való javí­tást attól tették függővé, vájjon a szomszéd utód­államokkal sikerülni fog-e rájuk vonatkozóan meg­állapodni. Kérdem, ha a szomszédos utódálla­mok nem lesznek hajlandók kifizetni nyugdíjukat, akkor meghagyja a kormány a mai étíbérek és a mai nyugdíjak mellett ezeket az értékes magyar tömegeket? Felhívom figyelmüket arra, hogy a mi értékes középosztályunk, a magyar tisztviselő­osztály rétegei nyomorognak, utolsó párnájukat adják el, és akármilyen nagy áldozatot hozunk értük, az még mindig kicsi az ország érdekéhez képest. Ezt a kérdést ezzel a kudarccal elintézni és nemtörődömséggel kezelni nem lehet. (Igaz ! Ugy van ! balfelől) Méltóztassék megengedni, hogy ezután rá­térjek a megtakarítások kérdésére, a bürokrácia túltengésére. (Szabó Sándor : A pénzügyminister is ellene van ! Egy nézeten vannak !) Tisztelt képviselőtársam, van bizonyos politikai etika, politikai morál. Az igen t. pénzügyminsiter ur maga otyan kritikát gyakorolt a magyar kormány eddigi pénzügyi politikája felett, hogy csodál­kozom, hogy még ott ül pénzügyministeri széké­ben • (Mozgás a jobboldalon.) A pénzügyminister ur maga az mondta, hogy olyan adminisztráció van a ministeriumokban és egyes hivatalokban, hogy egy akta ötvenkét kézen megy keresztül. (Szabó Sándor : Majd elbánik vele a pénzügy­minister ur !) Azt mondta az igen t. pénzügy­minister ur, hogy százakra megy az állami anyag beszerző hivatalok száma és az anyagbeszerzés még sincs a kellő időben végrehajtva, nem tör­ténik meg a kérdések helyes gazdasági megítélése és ennek következménye az, hogy milliókat és milliókat dobnak ki az ablakon. * Itt a nemzet pénzéből helytelen kormányzati politika követ­keztében milliókat és milliókat dobtak ki az abla­kon. (Szabó Sándor : Ezt fogja megváltoztatni ! — Héjj Imre : Ötvenéves helyzet !) Kérdem, ki téríti vissza a nemzetnek az ablakon kidobott milliókat? Kérdem, ki felelős az ablakon kidobott milliókért? Önök ezt egyszerű kézmozdulattal elintézik. (Mozgás a jobboldalon.) _ Kik kormá­nyoznak már éveken keresztül? Önöknek volt itt egy pénzügyministerük : Kállay Tibor, aki felállott itt, mint bölcs Zakariás és elmondotta — (Zaj, derültség és felkiáltások a jobboldalon : Az nem volt bölcs ! — de milyen bölcs volt. . .) (Szabó Sándor : Kérem, Zakariás próféta volt !) Min­den próféta bölcs, t. képviselőtársam. (Vanezák János : De nem a maga hazájában ! — (Élénk derültség.) — Szabó Sándor : Salamon volt az Î Én Zakariást akartam mondani, nem Salamont. Azt mondta ezelőtt két esztendővel a t. kor­mány pénzügyministere, hogy az adminisztráció reformja be van fejezve. Az adminisztráció azon­ban azóta is rengeteg milliárdot emésztett fel. Olyan adminisztrációt fejtett ki ez a t. kormány, a tisztelt pénzügyi kormányzat, hogy 52 kézen megy keresztül egy akta, és milliókat és száz milliókat dobnak ki az ablakon. T. Nemzetgyűlés és t. többség, ezekért az ablakon kidobott milliókért önök, a t. többség szintén felelősek. (Felkiállások a jobboldalon : Most kisebbségben vagyunk ! — Szabó Sándor : Most ott van a többség !) Meg kellett érnünk azt a különös helyzetet, hogy a magyar kormány t. pénzügyministere kijelenti indemnitási beszédében, hogy látja ezt a renge­teg pénzpocsékolást, látja, hogy dobják ki az ablakon a magyar nép pénzéből a milliókat, de fájdalom, azt is kijelenti, hogy tehetetlen (Ellent­mondások a jobboldalon), hogy nem tudja még . . . (Szabó Sándor : Ezt nem mondta !) Méltóztassék t. képviselőtársam elolvasni a pénzügjmiinister ur beszédét. Kijelentette, hogy ma még nem tudja azt, hogy milyen formában kell ezeket a pocsékolásokat megszüntetni. (Szabó Sándor : A takarékossági bizottság dolga ! — Zaj.) Évek óta pénzügyminister valaki és ide álljon a nem­zet színe elé és azt merészelje mondani : Uraim, pocsékolnak, de nem tudom hogy kell megszün­tetni a pocsékolást, — ez nem komoly beszéd. (Zaj a 'jobboldalon. — Héjj Imre : Ez a komoly beszéd ?" — Szabó Sándor : Most esztendeje még nem is volt pénzügyminister a minister ur ! Nem lehet esztendőkről beszélni ! -— Héjj Imre : Most fog rajta gondolkozni !) T. képviselőtársam, ha előáll azzal, hogy pocsékolnak, tudnia kell azt, hogy hol pocsékolnak és hogy lehet azt' megszün­tetni. (Héjj Imre : Azért mondta el, mert meg akarja szüntetni ! — Zaj.) Méltóztassék megengedni, hogy ezután rátér­jek az államadósságok kérdésére. (Halljuk ! Halljuk !) Mielőtt ismertetném az államadóssá­gok kérdésére vonatkozó álláspontomat, le kell szögeznem azt, hogy 70.8 millió aranykoronát tesz ki az államadósságok évi kamatszolgálatának

Next

/
Thumbnails
Contents