Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-422

54 Ä nemzetgyűlés 422. ütése 1925. évi június hó o-én, pénteken. hogy ebben a vezetésben az intelligenciának nagy szerepe van. De mást jelent a meggyőzés által való vezetés, mint a szavazók letiprása, s azután jámbor arccal azt mondani, hogy igy akarta a választók többsége. Kérdem, Bihar vármegye felirata szerint hogy menjen az a magyar választó emelt fővel, szavazni az urnák elé nyilt szavazás mellett, ba nemcsak akkor támadhatnak rá, amikor szavazni akar, hanem utólag üldözőbe veszik őt es családját is, kenyerétől és exisztenciájától fosztják meg, amire számtalan szomorú példa volt a múltban! Tiszta választást akarunk, de ehhez egyedül a titkosságon keresztül vezet az ut! E felett nem lehet vitázni, amint hogy azon sem, hogy a napfény csakugyan napfény. Egy ország alkotmányos életének meleget, és fénytadó napja csak a népparlament lehet, ezt pedig csak egyedül az általános, tiszta ós titkos választás utján hozhatjuk fel az oly igen beborult magyar égboltozatra. Az én véleményem szerint önök, t. túloldal, egyedáruságnak tekintik a hatalmat és elfelejtik azt, hogy amikor nagyatádi Szabó István együtt ment az intelligenciával, az urakkal, akkor azt hirdette, hogy nem szabad a válaszfalakat szélesíteni, hanem le kell dönteni azokat a közös nemzeti érdek szolgálatában; egyúttal pedig a régi programpontot, amely a választásúik tisztaságához vezet, képes, nem adta fel. Igaz az a közmondás, hogy extra Hungarians non est vita. Önök azonban ezt ugy forditják meg, hogy extra Bethlen-kormány és extra egységespárt nincs magyar élet. Én tagadom ezt, hanem igenis, extra kisgazdaprogram nincs a magyar élet, azért követeljük a régi kisgazdaprogramnak és a nagyatádi Szabó István által leszögezett 16 programpontnak megvalósítását. (Helyeslés a baloldalon.) Tisztelt Nemzetgyűlés! Az általános, egyenlő, titkos választójog olyan korszerű követelmény, amely elől elzárkózni előbb-utóbb teljes lehetetlenség lesz. Az a kérdés már most, ki tesz több szolgálatot nemzete ügyének, az-e, aki mesterséges eszközökkel meg akarja állitani a korszerű fejlődést, vagy pedig az, aki idejében megadja e jogot és megszervezi a polgárságot, hogy e jog gyakorlása esetén is győztes maradhasson. Minél jobban huzzák-halasztják, esürik-esavarják a dolgot, annál több eshetőség lesz a nemzet ügyének megrontására, mert a meg nem adott jog, az e miatt való elégedetlenség nőttön-nő, az izgatásnak tág teret nyit és bennhagyja a gyuanyagot ugy a társadalmi, mint a politikai életben, hogy az veszélyes lángnyelvekkel égesse fel és pusztítsa esetleg a legszentebb, legféltettebb nemzeti értékeket. Ezzel ellentétben mi, akik a kormánynyal szemben állunk, azt akarjuk, hogy a megadott nép jog békésen melegitő tűzhely legyen mindazok számára, akik a szomorú magyar föld szülötteiül vallhatják magukat és élni, dolgozni kivannak a hazáért, annak jobb jövőjeért. Ha pedig a meglévő sok elégedetlenséget, keserűséget, az államkormányzattal szemben nyilvánuló követeléseket áradó folyamhoz hasonlitoim, akkor kérdezem, miként gondolják ' önök megakadályozni azt, hogy ez az áradó folyam el ne öntse és zavaros hullámai alá ne temesse a nemzeti élet vetésterületeit, amelyekre elengedhetetlen szükségünk van épen a mindennapi kenyér szempontjából édesmindnyájunknak. (Ügy van! a baloldalon.) Ugy gondolja a t. túloldal, hogy szűkre szabott szoritó gátakat emelnek a folyam mindkét oldalán és ha jön az árviz, akkor kirendelik a fegyveres karhatalmat, hogy az védje meg, az toldozgassa a célszerűtlen gátat és védtöltést és e karhatalom szuronyait és puskacsöveit szegezik szembe a megáradt folyammal? Lehet ennek tartós eredménye? Nem jobb-e e helyett, ha igenis megvannak a szükséges védtöltések, amelyek a magyar nemzeti állameszme uralmát biztosítják, de á védtöltésen belül meghagyjuk a kellő nagyságú ártéri területet a folyam számára, hogy ott a népakaratnak, sőt a népszenvedélynek hullámai is kellő levezetést találjanak. Ez az igazi nemzetvédelmi politika. (Ugy van! a baloldalon.) Ennek eszközlője az általános, egyenlő, titkos választójog, az ebből fakadó népparlament és a népparlament működéséből természetszerűleg folyó demokratikus reformok sorozata. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Igen, mi nem félünk a néptől, nem féltjük a néptől a nemzetet, de azt a hazugságot is ki akarjuk ölni egyszersmindenkorra, hogy a népakarat megnyilvánulásának nevezzenek egy olyan választást, amelyből az állampolgárok tekintélyes része kizáratott, mert szavazó jogot nem kapott, vagy pedig, ha kapott jogot, azzal élni nem tudott, mert ellenzéki elve miatt az urnákhoz nem járulhatott a fegyveres karhatalom miatt, megakadályoztatott abban, hogy legszentebb alkotmányos jogát gyakorolhassa. Mi polgári uralmat akarunk ebben az országban és bűnnek tartjuk ha bárki is a kishitüséget, csüggedést terjeszti a polgárság soraiban az általános, titkos választójog törvénybe iktatásának esetére. A polgárságnak meg kell mutatnia, meg is tudja mutatni, ha csakugyan összetart, és ha csakugyan van benne élni hit, jog ós erő, hogy felülmarad e mérkőzésben. Ezért akarjuk a régi kisgazdapárti programnak valósítását épen a polgárság érdekében. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon. — Nagy Vince: Hivatalosan űzik a defetizmust!) De mi azt is akarjuk, hogy ne csak a magántulajdonnal bíró polgárnak, hanem az azzal nem rendelkező kétkari munkásnak is érdemes legyen születni ós élnie ebben az országban, mert biztosítani tudjuk neki és családjának tisztességes munka után a tisztességes kenyeret és megélhetést. Mi demokráciát akarunk, keresztény demokráciát (Ugy van! Ugy van! a balközépen.), a keresztény nemzeti eszme uralmát, ami azonban nem szólam, hanem a közéleti tisztaság és erkölcs pillérein épül fel ós kiméletlenül égeti ki a közéletből a fekélyeket, kíméletlenül rázza le a bűnös haszonlesésnek, a panamázásnak kullancsait és vérszivó pióeáit a nemzet testéről. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Minthogy mindezekre nézve csak titkos és tiszta választás utján összeülő parlamenttől és a belőle alakuló kormánytól várhatjuk a megfelelő intézkedéseket, ezért az előttünk fekvő koressztilött javaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a balközépen, a balés szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Kállay Tamás! Kállay Tamás: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Előttem szóló t. képviselőtársam nem fogja kivánni tőlem, hogy hosszú beszédének minden egyes részletére — azokra is, amelyekkel nem értek egyet — reflektáljak. Ő megemlitette a titkos választói jog dicséretére és igazságos voltára nézve Bethlen István gróf példáját Hódmezővásárhelyen, ahol győzött. Csak