Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.
Ülésnapok - 1922-430
À nemzetgyűlés 430. illése 1925. évi június 19-én, pénteken. 427 jogainak biztosítása végett az u. n. dán-rendszer elveire figyelemmel sürgősen javaslatot tegyen«. (Zaj a jobboldalon.) Nagyon szeretném, ha meg méltóztatnának hallgatni, mert rövid idő áll rendelkezésemre és nagyon nehéz egy egész kisebbségi rendszert tizenöt perc alatt a nemzetgyűlésen feltárni. A bizottság kiküldése egyáltalában nem nehezítené meg a nemzetgyűlés munkáját. A nemzetgyűlés folytathatná tovább tanácskozásait, csak ezt a kérdést még egyszer meditáció tárgyává tenné és a dán-rendszer elveire figyelemmel a kisebbségeket tekintetbe vevő javaslatot hozna ide. Ernszt Sándor t. képviselőtársam, aki ennek a sajnálatos szakasznak értelmi szerzője, tulaj donképen a titkosság hive és a bizottságban tartott beszédében azt mondotta, hogy a titkosságot a maga részéről teljes mértékben helyesli, mégis, hogy a kormány javaslatát bizonyos foKig elfogadja, annak egyetlen magyarázata az, hogy ő fél, hogy esetleg kilengések lehetnek. Ernszt t. képviselőtársam azonban rámutatott viszont már a bizottsági általános tárgyalás során arra, hogy emellett a rendszer mellett, amelyet a t. Nemzetgyűlés ebben a választójogi rendeletben beállit, pártdiktatúra lehetséges és ő ezt a párt diktatúrát a nemzetre nézve \eszedelmesnek tartja és egyetlen reménye az, hogy mint a karó kirothad a földből, ugy ez a pártdktatura is meg fog szűnni valahaErnszt képviselőtársam tehát a pártdiktatúra ellen volt a javaslat bizottsági általános vitája során és mégis, amikor a részletes tárgyalás jött, ennél a szakasznál épen Ernszt képviselőtársam volt az, aki ezt a pártdiktaturát külön is biztositó javaslatot ide a bizottságba behozta és ebbe a törvénybe beállította. Mert hiszen ennek a bizottsági javaslatnak rációja nem más, mint az, hogy a többség még azonfelül, amit a mandátumokban nyer, egy külön prémiumot is kapjon, mert ennyi mandátumot összeszedett. Tudok én egy másik burkolt célzatot is. Ernszt t. képviselőtársam ezzel a demokratikus ellenzéki összefogást akarja megnehezíteni, mert e szerint a javaslat szerint pl. a szociáldemokratáknak és minden pártnak, amelynek valamely kerületben talaja van, külön futtatnia Kell ennek a préniumnak elnyeréseért, jelölteket kell állítania. Nagyon jól megértem tehát azt, hogy ennek bizonyos bontó célzata van. Én azzal szemben, hogy a többségnek ilyen prémiumot adjunk, sokkal helyesebb álláspontnak tartom azt az álláspontot, amelyet Európa egyik legdemokratikusabb állama, Dánia fogadott el, az u. n. dán-rendszert, ahoi a szavazatok méltányoltatnak és mód van arra, hogy azok a pártok is bekerüljenek, amelyek esetleg többséget nem szereztek, de mégis jelentős szavazatot nyertek. Az előbb benyújtottam első javaslatomat, amelyben kértem, hogy ezt a kérdést a bizottságban újból tárgyaljuk le, de ismerve a nemzetgyűlés többségének igen sokszor merev álláspontját, ezt a szakaszt a magam részéről átdolgoztam, a kisebbségi rendszer elveire való figyelemmel is. Ebben a tekintetben igen szerencsés helyzetben vagyok, mert kevés módositást kell beadnom avégből, hogy tulaj donképen ez a szakasz a kisebbségnek érdekeit méltányló szakasszá változtattassék át. Ezeket a módosításokat bátorkodnám felolvasni, megjegyzem, hogy igenis, több társam segítségével rajta leszek, hogy a legközelebbi ülésre, a mi javaslatunk, mivel rendkívül fontos kérdés, nyomtatásban is rendelkezésére álljon a nemzetgyűlés egyes tagjainak. Tehát a 12. § negyedik bekezdésében azt a részt, ahol arról van szó, hogy »az országos lajstrom alapján betöltendő országgyűlési képviselői helyek olyan arányban oszlanak meg az egyes pártok között, mint amilyen arányban az általános választásokon az egyes pártokra esett«, eddig a szóig elfogadom s hozzá pótlásként javaslom : »azon érvényes szavazatok egymáshoz állanak, melyek alapján képviselő a törvényhozásba beválasztva nem lett«. Tehát azok a szavazatok vétetnek csak figyelembe, amelyek alapján mandátumot képviselők nem nyertek, azaz csakis a kisebbségi szavazatok. Ez volna az első módosításom. (Helyeslés a baloldalon.) Második módosításom volna a 12. § 5. bekezdéséhez. Ez egy óvatossági módosítás, amelyet mindenesetre fentartok, még abban az esetben is, ha Ernszt Sándor t. képviselőtársam javaslatát fogadnák el. Az 5. bekezdésben a »határidejének kitűzése előtt« szavak helyett »határidejének a Budapesti Közlönyben történt kitűzését követő öt napon belül tudomás végett« szavak Írandók. T. i. be kell jelenteni a belügyministerhez ezeknek a pártképviselőknek névsorát, a választás kitűzése előtt. Ez nagyon labilis terminus, igen könnyen megtörténhetik egy párttal, hogy hirtelen még orientálódni sem "tud a különböző tárgyalások folytán, a belügyminister ur kitűzi hirtelen a választást és igy nem tudják kellő terminusra benyújtani azt a névjegyzéket. Helyesebb az a szövegezés, hogy a kitűzési rendeletnek a Budapesti Közlönyben való megjelenése után számított öt napon belül történjék ez a bejelentés. Már itt hangsúlyozni akarom azt, hogy a belügyminister urnák nincs itten valami elfogadó vagy el nem fogadó jogköre, a tudomás szót tehát azért kívánom. Ugyanez a gondolat vezet a 12. § 6. bekezdését illetőleg is, ahol a »bejelenti« szó elé »tudomás végett« szavak ismét Írandók be. Azután a 12. § 9. bekezdésében annak utolsó második és negyedik mondatát a magam részéről kihagyni kérem. Ez az utolsó negyedik mondat az, hogy »az egyesült pártok szavazatai csak abban az esetben számithatók az egyesült lajstrom javára, ha az illető pártok az általános választásokon is mindenütt együttesen vesznek részt,«' Ez igazságtalanság és amellett céltalan is, amelynek tendenciája (Rakovszky Iván belügyminister : Technikailag nem lehet megcsinálni máskép.) megint csak az, hogy ne lehessen egy egységes ellenzéki összefogás, sőt megtörténhessék az is, hogy valahol egy kósza jelölt bizonyos programmot beállítson, azzal fellépjen és igy meghiúsítsa a lajstromok egységesen való számítását. (Rakovszky Iván belügyminister : Valami cinozurát kell megszabni 1) Ugyancsak figyelmébe ajánlom a belügyminister urnák is a 9. pont utolsó második mondatának rendelkezését, ahol egyhangúlag történő választásoknál az összes választókat kívánják az országos lajstrom szempontjából figyelembe venni ; az összes névjegyzékbe felvett valamennyi választók számát, mi azt jelenti, hogy elégséges az országban az ajánlásokat több helyen meghiusitani, akkor ezek az egyhangú választások jelentékenyen fogják emelni az országos lajstromban a javára szolgáló félt. A 12. § 9. bekezdésének utolsó mondatában a »pótválasztáson» szó helyett az »alapválasztáson« szót javaslom. A § szerint a pótválasztással eldöntött választás esetében csak a pótválasztáson beadott szavazatok számbaveveset kérem, mert ha itt pártok listájáról van szó akár az Ernsztféle, akár kisebbségi alapon, akkor azokat a szavazatokat kell számbavenni, amelyek elsősorban az illető pártra adattak, ezt pedig az alapválasztás, és nem a pótválasztás dönti el, amikor az egyik párt kisebbségben marad és a szavazatokat csak a másik kettő javára számítják be.