Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-430

À nemzetgyűlés 430. illése 1925. évi június 19-én, pénteken. 427 jogainak biztosítása végett az u. n. dán-rendszer elveire figyelemmel sürgősen javaslatot tegyen«. (Zaj a jobboldalon.) Nagyon szeretném, ha meg méltóztatnának hallgatni, mert rövid idő áll ren­delkezésemre és nagyon nehéz egy egész kisebb­ségi rendszert tizenöt perc alatt a nemzetgyűlésen feltárni. A bizottság kiküldése egyáltalában nem nehezítené meg a nemzetgyűlés munkáját. A nem­zetgyűlés folytathatná tovább tanácskozásait, csak ezt a kérdést még egyszer meditáció tár­gyává tenné és a dán-rendszer elveire figyelemmel a kisebbségeket tekintetbe vevő javaslatot hozna ide. Ernszt Sándor t. képviselőtársam, aki ennek a sajnálatos szakasznak értelmi szerzője, tulaj don­képen a titkosság hive és a bizottságban tartott beszédében azt mondotta, hogy a titkosságot a maga részéről teljes mértékben helyesli, mégis, hogy a kormány javaslatát bizonyos foKig elfo­gadja, annak egyetlen magyarázata az, hogy ő fél, hogy esetleg kilengések lehetnek. Ernszt t. képvi­selőtársam azonban rámutatott viszont már a bi­zottsági általános tárgyalás során arra, hogy emel­lett a rendszer mellett, amelyet a t. Nemzetgyűlés ebben a választójogi rendeletben beállit, pártdik­tatúra lehetséges és ő ezt a párt diktatúrát a nem­zetre nézve \eszedelmesnek tartja és egyetlen re­ménye az, hogy mint a karó kirothad a földből, ugy ez a pártdktatura is meg fog szűnni valaha­Ernszt képviselőtársam tehát a pártdiktatúra ellen volt a javaslat bizottsági általános vitája során és mégis, amikor a részletes tárgyalás jött, ennél a szakasznál épen Ernszt képviselőtársam volt az, aki ezt a pártdiktaturát külön is biztositó javas­latot ide a bizottságba behozta és ebbe a törvénybe beállította. Mert hiszen ennek a bizottsági javas­latnak rációja nem más, mint az, hogy a többség még azonfelül, amit a mandátumokban nyer, egy külön prémiumot is kapjon, mert ennyi mandá­tumot összeszedett. Tudok én egy másik burkolt célzatot is. Ernszt t. képviselőtársam ezzel a demokratikus ellenzéki összefogást akarja megnehezíteni, mert e szerint a javaslat szerint pl. a szociáldemokraták­nak és minden pártnak, amelynek valamely kerü­letben talaja van, külön futtatnia Kell ennek a préniumnak elnyeréseért, jelölteket kell állítania. Nagyon jól megértem tehát azt, hogy ennek bizo­nyos bontó célzata van. Én azzal szemben, hogy a többségnek ilyen prémiumot adjunk, sokkal helye­sebb álláspontnak tartom azt az álláspontot, ame­lyet Európa egyik legdemokratikusabb állama, Dánia fogadott el, az u. n. dán-rendszert, ahoi a szavazatok méltányoltatnak és mód van arra, hogy azok a pártok is bekerüljenek, amelyek esetleg többséget nem szereztek, de mégis jelentős szava­zatot nyertek. Az előbb benyújtottam első javaslatomat, amelyben kértem, hogy ezt a kérdést a bizottság­ban újból tárgyaljuk le, de ismerve a nemzet­gyűlés többségének igen sokszor merev álláspont­ját, ezt a szakaszt a magam részéről átdolgoztam, a kisebbségi rendszer elveire való figyelemmel is. Ebben a tekintetben igen szerencsés helyzetben vagyok, mert kevés módositást kell beadnom avég­ből, hogy tulaj donképen ez a szakasz a kisebbség­nek érdekeit méltányló szakasszá változtattas­sék át. Ezeket a módosításokat bátorkodnám fel­olvasni, megjegyzem, hogy igenis, több társam segítségével rajta leszek, hogy a legközelebbi ülésre, a mi javaslatunk, mivel rendkívül fontos kérdés, nyomtatásban is rendelkezésére álljon a nemzetgyűlés egyes tagjainak. Tehát a 12. § negyedik bekezdésében azt a részt, ahol arról van szó, hogy »az országos lajstrom alapján betöltendő országgyűlési képviselői helyek olyan arányban oszlanak meg az egyes pártok között, mint amilyen arányban az általános vá­lasztásokon az egyes pártokra esett«, eddig a szóig elfogadom s hozzá pótlásként javaslom : »azon érvényes szavazatok egymáshoz állanak, melyek alapján képviselő a törvényhozásba beválasztva nem lett«. Tehát azok a szavazatok vétetnek csak figyelembe, amelyek alapján mandátumot kép­viselők nem nyertek, azaz csakis a kisebbségi sza­vazatok. Ez volna az első módosításom. (Helyeslés a baloldalon.) Második módosításom volna a 12. § 5. be­kezdéséhez. Ez egy óvatossági módosítás, amelyet mindenesetre fentartok, még abban az esetben is, ha Ernszt Sándor t. képviselőtársam javaslatát fogadnák el. Az 5. bekezdésben a »határidejének kitűzése előtt« szavak helyett »határidejének a Budapesti Közlönyben történt kitűzését követő öt napon belül tudomás végett« szavak Írandók. T. i. be kell jelenteni a belügyministerhez ezeknek a pártképviselőknek névsorát, a választás kitűzése előtt. Ez nagyon labilis terminus, igen könnyen megtörténhetik egy párttal, hogy hirtelen még orientálódni sem "tud a különböző tárgyalások folytán, a belügyminister ur kitűzi hirtelen a választást és igy nem tudják kellő terminusra benyújtani azt a névjegyzéket. Helyesebb az a szövegezés, hogy a kitűzési rendeletnek a Buda­pesti Közlönyben való megjelenése után számított öt napon belül történjék ez a bejelentés. Már itt hangsúlyozni akarom azt, hogy a belügyminister urnák nincs itten valami elfogadó vagy el nem fogadó jogköre, a tudomás szót tehát azért kívánom. Ugyanez a gondolat vezet a 12. § 6. bekez­dését illetőleg is, ahol a »bejelenti« szó elé »tudo­más végett« szavak ismét Írandók be. Azután a 12. § 9. bekezdésében annak utolsó második és negyedik mondatát a magam részé­ről kihagyni kérem. Ez az utolsó negyedik mon­dat az, hogy »az egyesült pártok szavazatai csak abban az esetben számithatók az egyesült lajstrom javára, ha az illető pártok az általános válasz­tásokon is mindenütt együttesen vesznek részt,«' Ez igazságtalanság és amellett céltalan is, amely­nek tendenciája (Rakovszky Iván belügyminis­ter : Technikailag nem lehet megcsinálni más­kép.) megint csak az, hogy ne lehessen egy egy­séges ellenzéki összefogás, sőt megtörténhessék az is, hogy valahol egy kósza jelölt bizonyos programmot beállítson, azzal fellépjen és igy meghiúsítsa a lajstromok egységesen való számí­tását. (Rakovszky Iván belügyminister : Valami cinozurát kell megszabni 1) Ugyancsak figyelmébe ajánlom a belügy­minister urnák is a 9. pont utolsó második monda­tának rendelkezését, ahol egyhangúlag történő választásoknál az összes választókat kívánják az országos lajstrom szempontjából figyelembe venni ; az összes névjegyzékbe felvett valamennyi választók számát, mi azt jelenti, hogy elégséges az országban az ajánlásokat több helyen meghiu­sitani, akkor ezek az egyhangú választások jelen­tékenyen fogják emelni az országos lajstrom­ban a javára szolgáló félt. A 12. § 9. bekezdésének utolsó mondatában a »pótválasztáson» szó helyett az »alapválasztáson« szót javaslom. A § szerint a pótválasztással eldön­tött választás esetében csak a pótválasztáson beadott szavazatok számbaveveset kérem, mert ha itt pártok listájáról van szó akár az Ernszt­féle, akár kisebbségi alapon, akkor azokat a szava­zatokat kell számbavenni, amelyek elsősorban az illető pártra adattak, ezt pedig az alapválasz­tás, és nem a pótválasztás dönti el, amikor az egyik párt kisebbségben marad és a szavazatokat csak a másik kettő javára számítják be.

Next

/
Thumbnails
Contents