Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-430

A nemzetgyűlés 430. ülése 1921 nek, mert normális viszonyok között teljesen ismeretlen az az időpont, amidőn egy választás ki fog tűzetni. Egyedüli eset, amikor a ciklus lejárta után feloszlik az országgyűlés. Ebben az esetben tényleg három hónappal előre lehet számitani rá, hogy választás lesz, s a szóbanfprgó tisztviselők relativ inkompatibilitása megszünhetik. Időszaki választásoknál, valamint olyan általános választásoknál azonban, amelyek a képviselőház vagy országgyűlés feloszlatása után következnek be, senki nem lehet előre tisztában azzal, hogy mikorra lesz választás kitűzve, ezeket a tisztviselőket megoldhatatlan feladat elé álltjuk, vagy pedig kimondjuk, hogy ezek a felsorolt tisztviselők soha képviselők a saját kerületükben nem lehetnek. (Szakács Andor : Lépjenek fel másutt !) Én tehát azt kérem, méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni, de mindjárt hozzáteszem azt is, hogy azért, mert a második bekezdésben gondosKodunk róla, hogy ilyen tisztviselő lemondása elfogadottnak tekintessék, továbbá, minthogy Hegymegi-Kiss Pál t. képviselőtársam javaslatát a magam részéről elfogadhatónak tartom, ezzel azután kiegészítve ez az intézkedés, ugy, amint az eredeti javaslatban foglaltatik, eliminálni fogja azokat a következményeket, amelyek beállhatnak abbói, hogy ha egy ilyen súlyos impériumot gyakorló köztisztviselő a maga állására a választások után visszakerül. Nem az a fontos, hogy a választás előtt mi történik, hanem azt hiszem, a publikum érdekében az a fontos, hogy mi történik a választás után. A második indítványt Szakács Andor t. képviselőtársam adta be, kívánva, hogy a községi jegyzők vagy legalább is a nagyközségek főjegyzői ne legyenek képviselővé választhatók, azon a területen, ahol szolgálatukat betöltik. A magam részéről ezt kissé túlzott követelésnek tartom először azért, mert hiszen magának a jegyzőnek súlyos impériuma nincs, másodszor azért, mert az a korlátolt hatáskör is, amelyet a jegyző a maga községe területén betölt, a választókerület szempontjából olyan minimális területre van koncentrálva, hogy a relativ összeférhetetlenség olyan csekély jelentőséggel bir, hogy nézetem szerint erre vonatkozólag felesleges törvényes intézkedést hozni. Elismerem, van néhány kerület az országban, amely csakis nagyközségekből áll, — sőt épen a képviselő ur kerülete az, amely csak két nagyközségből áll —• de elvégre ilyen kivételes esetekre nem lehet törvényt alkotni, mert általában mégis az a helyzet, hogy ez a községi jegyző a választókerületnek egész minimális területén bir csak fokozottabb befolyással, tehát őt egész kerületére nézve összeférhetetlennek tekinteni nem lehet. Emellett pedig hangsúlyozom, hogy a jegyzőnek a mai törvények szerint impériuma nincs, a a maga befolyását leginkább az adóügyekkel tudja alátámasztani, már pedig a képviselő ur nem az adóügyi, hanem a főjegyzőkre tett indítványt, az adóügyi jegyző pedig épen a maga munkája következtében inkább antipatikus a választóközönség előtt, mintsem népszerű^ A képviselő ur második indítványa arra vonatkozik, hogy necsak a földigénylők képviselőit zárjuk ki a maguk területein a választhatóságból hanem a földbirtokosok képviselőit is. Nem az a célunk, hogy analógiákat keressünk, mert hiszen formailag ez a két különböző funkció hasonlít egymáshoz. A célunk az, hogy kizárjuk a választhatóságból azokat, akik ennél a szakasznál azon a bizonyos területen olyan közjellegü funkciót töltöttek be, amellyel visszaélhetnek a maguk megválasztatása érdekében. Ez a visszaélés pedig a földbirtokos képviselője í. évi június 19-én, pénteken. 423 részéről el nem képzelhető, mert hiszen a nagytömeg előtt a földbirtokos képviselője inkább antipatikussá válik. (Igaz ! Ugy van 1 jobbfelől) Elismerem, hogy a földbirtokos elvégre ügyvédjének, vagy mondjuk, a vele napról-napra állandóan érintkező urnák esetleg támogatását rendelkezésére fogja bocsátani, csakhogy az a földbirtokos, az uradalomnak az a tulajdonosa elvégre nem vezethető félre, az az ügyvéd nem ugrathatja be, mondjuk, naivitásával nem élhet vissza, nem tehet teljesithetlen Ígéreteket. Ha a földhirtokos támogatja is esetleg a maga ügyvédjét, ezt tudatosan teszi és őt — hogy ugy fejezzem ki magamat — nem bolondithatja el. Azt akarjuk ezzel elérni, hogy a földigénylők képviselője ne azzal igyekezzék a maga befolyását és leendő képviselőségét alátámasztani, hogy az igénylőket olyan irányba vigye, amely nekik talán szimpatikus, de a törvénnyel ellenkezik, hogy az igénylőknek ne Ígérjen olyat, amit a törvény alapján nem kaphatnak meg, mert méltóztassék elhinni, ezzel használhat a saját maga képviselőségének, ellenben az igénylőknek és a népnek nem tesz szolgálatot (Hegymegi-Kiss Pál : Ehhez hozzájárultunk, ezt helyeseltük !) így tehát egészen más az eset, mint a földbirtokos képviselőjénél, akinek elvégre egy barátja van abban a kerületben, és ennek a barátjának vagy ismerősének nem tehet olyan ígéreteket, vagy nem vezetheti őt félre olyanformán, hogy az illető földbirtokos akaratnyilvánítása jogtatan módon befolyásoltassák. Méltóztassék megérteni azt, hogy itt arról van szó, vájjon vissza lehet-e élni a választókkal szemben ezzel a funkcióval, igen vagy nem. A nagy néptömeggel szemben vissza lehet élni, de azzal az egy egyént jelentő földbirtokossal szemben mégis csak valószínűtlen, hogy visszaélhessen. Az igen t. képviselő urak vagy nem akarják, vagy nem tudják ezt megérteni. Én ezt nem tudom értelmesebben megmagyarázni. Itt visszaélések elkerüléséről van szó, s azt a földbirtokost a törvény nem védelmezheti az ügyvédek esetleges félrevezetésével szemben. A törvénynek csak az lehet a célja, hogy a nagy tömeget és az érdekelt népet védelmezze. (Farkas István : Egyenlő mértékkel szabad csak mérni !) Ugy látszik, a t. képviselő urak ezt nem akarják megérteni ! (Farkas István : Én megértem, csak a minister ur nem akarja megérteni ! Nem mér egyenlő mértékkel !) Az igen t. képviselő ur állítólag a népet és a tömeget szokta itt védelmezni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Nem állítólag, hanem valóban !) Ha az igen t. képviselő ur következetes akar lenni, akkor az én álláspontomra kell helyezkednie, mert ezzel a szakasszal és ezzel a komplikált intézkedéssel, igen t. képviselő ur, azt akarjuk elérni, hogy az igénylők tömegeit mentesítsük a visszaélések ellen, a képviselő ur pedig most egyszerre a földbirtokosokat védelmezi. (Farkas István : Ezt nem kifogásolom !) A képviselő ur a földbirtokosokat védelmezi egy nem létező veszedelemmel szemben. (Farkas István : Ellenkezőleg, ott is egyenlő mértékkel mérünk !) Elnök : Farkas István képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Rakovszky Iván faelügyminister : HegymegiKiss Pál t. képviselőtársam arra vonatkozólag tett indítványt, hogy amennyiben a szakasz 1. pontjában felsorolt különböző köztisztviselők a törvény erejénél fogva a jelölés előtt, illetőleg a választás kitűzése előtt lemondtak hivatalukról, és amint ez ugyanebben a szakaszban meg van állapítva, ez a lemondás automatice elfogadottnak tekintetett, tehát ezek a tisztviselők nyugdíjba kerültek, ne állhasson elő az az anomália, (Ugy van ! balfelől.) hogy ez a tisztviselő a választás 57*