Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.
Ülésnapok - 1922-430
A nemzetgyűlés 430. ülése 1925. évi június 19-én, pénteken. 403 fascizmus ( Malasits Géza : Nem, a fascisták ilyesmit nem tesznek !), ha ez nem erőszak, akkor erőszak egyáltalában nincs is a világon. (Sütő József : Szép korszakban élünk ! — Rakovszky Iván belügyminister : Bizony szép ! Minden héteri akad valaki, akit elitéi a bíróság ! Elég szomorú ! —. Farkas István : Készítik a jövőt ! — Sütő József : Egyik képviselő nem mehet el a másik beszámolójára és a belügyminister ur hallgat és nem teszi jóvá az ügyet ! — Rakovszky Iván belügyminister : Mit tegyek jóvá ? Azt, amit a bíróság eldönt ? Ne tessék olyan cikket írni ! —• Dénes István : Ott sem segit, ahol segíthetne ! Nem akar ! — Létay Ernő : A gyülekezési jog egy lehetetlen rendszernek van alávetve ! —• Farkas István : Nincs is gyülekezési jog î A belügyminister kegyétől, egy íalusi jegyzőtől füg ! Ne beszéljenek jogról ! —• Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! (Denes István : Kiadják a parancsot, valóságos hajtó vadászat íolyik az emberekre ! —. Rakovszky Iván belügyminister : Mert folyton izgatnak az emberek ! —• Dénes István : Utasításra történik ! Megszereztem az egyik utasítást ! —• Farkas István : Aki dicséri a minister urat és a kormányt, az nem izgat ! az jó hazafi, az jó ember, aki nem dicséri, az nem az ! Ez a kormányzati bölcseség !) Csendet kérek I Farkas István képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Propper Sándor : Ismétlem ós hangsúlyozom, hogy mi nem akarunk monopóliumot az izgatásra, de a közélet és a kormány bírálatától el nem állhatunk és hozhat a minister ur minden Drakont megszégyenítő rendelkezést, ettől akkor sem adjuk fel ezt a jogunkat, mert ez nekünk kötelességünk is (Farkas István : A közszabadság nem az ön tulajdona, minister ur !). . . Elnök : Farkas István képviselő urat ismételten kérnem kell, méltóztassék csendben lenni ! Proppor Sándor : ... és ha mi e kötelességteljesítéssel beleütközünk a büntetőtörvénykönyvbe arról nem tehetünk. Minister ur ! Méltóztassék végre tudomásul venni azt, hogy ezekkel az eszközökkel a társadalmi ellentéteket kiegyensúlyozni nem lehet ! Megpróbálták azt már mások . . . Elnök : A képviselő ur beszédidejéből még egy perc van hátra ! Propper Sándor : Tisztelettel kérek még 10 percnyi időt ! (Felkiáltások : Megadjuk 1) Elnök : Felteszem a kérdést t. Nemzetgyűlés, hogy hozzá méltóztatnak-e ehhez járulni? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az engedélyt megadják, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik.) Kérem a jegyző urat, méltóztassék a képviselő urakat megszámlálni ! (Farkas István : Ha nem adják meg, akkor én is felszólalok ! — Sütő József : Tiz percet nem lehet megadni? Akkor mindnyájan beszélünk ! — Szilágyi Lajos : így feliratkozom én is ! Nem akartam feliratkozni, de most feliratkozom ! — Szabó Sándor : Joga van hozzá ! Csak beszéljen ! — Rakovszky Iván belügyminister : Tessék legalább a tárgyról beszélni !) Petrovits György jegyző (megszámlálja a szavazó képviselőket.) Huszonkettő ! Elnök : Kérem azokat a képviselő urakat, akik az engedélyt nem adják meg,- szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik.) Kérem a jegyző urat, méltóztassék a képviselő urakat megszámlálni. Petrovits György Jegyző (megszámlálja a képviselőket) : Harmincöt ! Elnök : A nemzetgyűlés az engedélyt nem adta meg ! Propper Sándor : Beszélnem kell röviden, — igyekezni fogok hamar befejezni beszédemet — az 5. pontról, amely az ellenforradalmi bosszút viszi bele ebbe a törvényjavaslatba is. Én nem reklamálok választójogot a népbiztosoknak és a politikai megbízottaknak, de egyszer végre már szakítani kell ezzel a rendszerrel, valamikor csak el kell következnie annak az időnek, amikor kitöröljük a törvényhozás munkájából a forradalmi idők keresztülvezetését, inert hogy kereskedői nyelven szóljak, ez áthozatala a forradalomnak az uj korba, egy irritáló és amellett igazságtalan valami, mert maga a népjóléti minister ur jelentette ki kétizben itt a nemzetgyűlésen, hogy az igazoltatás nem volt egyéb humbugnál. Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni. Propper Sándor : Rögtön be fogom fejezni. Elnök : Azonnal be kell fejeznie a képviselő urnák ! Ne méltóztassék provokálni, hogy kénytelen legyek a szót megvonni. Propper Sándor : Én nem provokálok, de szeretném a mondatokat a retorikai szabályok szerint ponttal befejezni. Amellett — mondom — igazságtalan is, mert a népjóléti minister ur jelentette ki, hogy az igazoltatás általában nem volt egyéb humbugnál. Ezt a humbugot igenis, jóvá keli tenni és végtelenül örvendek annak, hogy már a szélső ellenforradalmi oldalról is hallatszanák hangok, amelyek a súlyos igazságtalanságok jóvátételét követelik. (B. Podmaniczky Endre : Ez már másik mondat volt !) T. Nemzetgyűlés ! Sajnálom, hogy nincs módomban többi észrevételeimet megtenni. A szakasz a mi számunkra elfogadhatatlan. Elnök : Kérem a képviselő urat, fejezze be beszédét. Nem csinálhatok precedenst. A képviselő ur már percekkel tovább beszélt. A képviselő urak közül bárkinek módjában van felszólalni ; én azonban a házszabályoknak köteles vagyok érvényt szerezni. Propper Sándor : Köszönöm ! Elnök : Ki a következő szónok? Héjj Imre jegyző : Farkas Tibor ! Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Nagyon rövidre fogom beszédemet, mert nem akarom igénybe venni azt a jogot, — amelyet ugyan igénybe vehetnék a házszabályok szerint — hogy beszédem meghosszabbítását kérjem. Nem akarom ezt kérni, mert épen az előbb tagadtak meg egy ilyen meghosszabitási kérelmet. Ezért röviden csak annyit jegyzek meg, hogy én aggályosnak tartom ennek a szakasznak 2. pontjában azt a szöveget, hogy (olvassa) : »vagy az eskü letételének elmulasztása miatt«. Nem akarok elébevágni az elkövetkezendő vitának, de azt hiszem, hogy az eskü szövegének ebbe a javaslatba való beillesztése szerencsétlen intézkedés volt és talán még van rá mód, hogy a javaslatnak ez a szerencsétlen és a célon mindenképen túllövő intézkedése a végső szövegezésbe még se kerüljön bele. Mindenesetre megragadom az első alkalmat és már most indítványozom, hogy ez a szöveg ebből a szakaszból töröltessék. Ezenkívül röviden rá akarok térni a rágalmazás és az izgatás problémájára. Én a magam részéről nem tartom kívánatosnak, hogy notórius rágalmazók és notórius izgatók képviselőkké választhatók legyenek. Ha valakit a bíróság rágalmazásért háromszor jogerősen elitélt, azt hiszem, ez a körülmény elég ok arra, hogy az illető ne legyen megválasztható, mert végtére is a nemzetgyűlésnek, illetőleg országgyűlésnek termét nem szükséges meg nem torolható rágalmazások szinterévé tenni. Azt hiszem ugyanis, hogyha azok a rágalmazások, amelyeket sokszor a mentelmi jog védelme alatt elkövetnek, megtoroltatnának, akkor nagyon sokan már eltávolíttattak volna az aktiv politikai élet porondjáról. A 4., 5. „és 6. pontra van még néhány megjegyzésem. Én mindenesetre szomorú dolognak tartom, hogy ma ahelyett, hogy likvidálnók a