Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-429

Á nemzetgyűlés 429. ülése 1925. ügyet, ahol azonban az egyoldalú jegyzőkönyv Achim L. András gyászjelentése volt. Aki lovagias­kodik, arra nézve a lovagiasság szabályai az irányadók. Az én felfogásom az, hogy van egy bizonyos fórum, amely megállapítja, hogy ki képes lovagias elégtétel adásra és ki nem. Aki lovagias elégtételadásra képes és én azt megsértettem, vagy az engem megsértett, azzal lovagiaskodom de aki lovagias elégtételadásra nem képes, s ezt róla egy fórum, egy becsületbiróság, vagy a katonai hatóság megállapította, azzal szemben lovagias elégtétel­adásnak helye nincsen. Ezekután én az ügynek lovagias részével nem foglalkozom, nem foglalkozom azért, mert az én lovagias ügyem el van intézve, nekem nem kell fordulnom se katonai hatóságokhoz, sem pedig ebben kérdésben pi-ovokálnom nem kell döntést. Engem megsértettek, én lovagias elégtételt kértem, de nem kaptam. Az ügy reám nézve a segédek jegyzőkönyveivel két oîdaluan el van intézve. A másik része a dolognak az a könyv, amelyet a t. képviselő ur emiitett. Méltóztassanak megen­gedni, hogy legelsősorban ezzel a kérdéssel foglal­kozzam és itt bocsánatot kérek, hogy mint halott merek szólani ! (Derültség a baloldalon.) mert hiszen a képviselő ur azt mondotta, hogy én halott vagyok. (Zsilinszky Endre : Én ilyen váddal terhelve nem mernék az embernek közé menni ! — Propper Sándor: Achim Andrást lőtie agyon ! — Zsilinszky Endre : Engem felmentett a bíróság és a közvé­lemény is ! — Propper Sándor : Akkor is gyilkosság volt ! — Peyer Károly : Achim nem támad fel ! — Zaj.) Van egy régi anekdota, amely arról szól, hogy a bibliából meg lehet állapítani azt, hogy nincsen Isi en, azt mondván »Nincsen Isten, monda az ördög az ő szivében.« Ha elhagyom, hogy : »monda az ördög az őszivében« és csak azt mondom, hogy: »Nincsen Isten,« akkor a bibliából is be tudom bizonyítani, hogy nincs Isten. Az a könyv, amelyből Zsilinszky képviselő ur ezt a pár sort felolvasta, 165 oldalas, és annak a könyvnek cime : »Az orosz pokol.« Ez a könyv a magyar bolsevikiellenes pro­paganda irodalom egyik terméke,címlapján Pétervár látképévei, amelyen egy döglött ló van, melyből meztelen emberek vágják ki a húsdarabokat, mert nincs ennivalójuk. Nem csak ezt az egy könyvet irtam. írtam már a bolsevizmus előtt is, és sok túloldali képviselőtársam lehet a tanú rá, hogy mielőtt Magyarországon fellépett volna a bolse­vizmus, én már a Károlyi-forradalom alatt könyvet irtam a bolsevizmus ellen és irtam ellene mindenütt, ahol lehetett. Ott van egy másik könyvem : »Orosz­ország pusztulása a bolsevikí uralom alatt«, de több előadást tartottam az O. M. Gy. E.-ben. is, amelyhez pedig akkor semmi közöm nem volt. A nagybirtokosok előtt én mondottam 1918 decemberében először, az orosz példára való hivat­kozással, propaganda beszédeidet, s ott Rubinok Gyula és gróf Somssich László tartottak rólam beszédeket, hogy ez az az ember, aki látott és ez az az ember, aki mert. Én voltam az, aki »Az orosz pokol«-t irtam. (Zsilinszky Endre : Miért irta ezeket a kitételeket ?) Tessék várni ! A Szózat, — hogy rögtön rátérjek —- az »Orosz pokol-ról és az »Orosz­ország pusztulása a bolseviki uralom alatt« című könyveimről dicshimnuszokat irf. Ebből a könyvből ne egy mondatot tessék kivenni, hanem tessék az egész könyvet venni. Ez az a könyv, amely a ka­ionai halóságoknál mint propaganda-irat szerepelt. A könyv megjelenése után az Üj Nemzedéknek, az Uj Magyar Szemlének könyvemről irott tudósításai után engem a katonaság részéről Sárkány altábor­nagy ur kért fel arra, hogy a törzstiszteknek bol­sevikiellenes előadásokat tartsak, hogy ezek nyomán a legénységet oktatni tudják. (Zsilinszky Endre s Akkor mivel magyarázza ezeket a passzusokat ?) évi június hó 18-án, csütörtökön. 393 Menjünk sorjában. Sok képviselőtársam van, akik ezt a könyvet elolvasták, de ha nem olvasták el, kérem olvassák el, és akkor méltóztatnak látni, hogy azon a ravatalon nem én, hanem a bolsevizmus íeküdt ezekben a könyvekben. Mi lelt azután ezeknek a könyveknek a foly­tatása ? Lefordították angolra azért, hogy propa­ganda munkának használják fel »Az orosz pokol« és az »Oroszország pusztulása a bolseviki uralom alatt« című könyveimet. Huszár Károly nemzet­gyűlési alelnök űr is kiadott egy könyvet, amely* nek »A bolsevizmus története Magj-arországon« volt a címe, s velem Íratták meg »A bolseviki propa­ganda eszközei, módjai és eredményei« című feje­zetet. Andrássy Gyula gróf l urnák és Gratz Gusz­távnak a külföld részére készült nagy gyűjteményes munkájához is velem Íratták meg »Az orosz minta« című fejezetet, pedig akkor csak kis törvényszéki biró voltam és nem nemzetgyűlési képviselő. Azt hiszem, nem kell ezt a filmet tovább per­getni. Teljesen elég az, amit Zsilinszky képviselő ur mondott. Három embert, az ő Stádium-nyomdá­jában megjelenő lap munkatársait — az egyiket hívják Turchányinak, a másikat Zsapka Kálmánnak és még egy harmadik újságírót — 14 napra, egy hónapra és 8 napra Ítélte a magyar bíróság azért, amit itt a képviselő ur mondott a könyvek becsa­tolása után — azt hiszem a Seszták dr. tanácselnök elnöklete alatt álló bíróság, a táblán pedig Degré adott eg}^ hónapot. (Zsilinszky Endre : Bizonjdtani akarom, hog3^ ön hivatásos rágalmazó 1) Elnök : Zsilinszky képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni ! Fábián Béla : Most pedig gyerünk a rágalma­zási vádakkal. A képviselő ur azt mondotta, hogy Wolff Károlyt megrágalmaztam. Nem áll meg az a vád, mert itt a Házban kijelentettem, hogy egy hármas bizottság előtt — amelynek tagjai a kép­viselő ur pártjának három tagja : Vass József mi­nister ur, Ernszt Sándor képviselő ur és Mátéífy Viktor papképviselő ur, tehát három ellenfelem — egy ilyen bizottság előtt, hajlandó vagyok a Wolff Károly ellen felhozott vádjaimat igazolni és ha nem igazolom, lemondok mandátumomról. Ennél többet nem mondhattam és Wolff Károly is beleegyezett abba, hogy ez a bizottság összehivassék, de ezt a bizottságot soha össze nem hívták. (Zsilinszky Endre: Miért nem biróság előtt? Gyerünk a bíró­sághoz !) Tessék megvárni, amíg beszélek ! (Rupert Rezső: De biztos az ügyében! — Pikler Emil : Nagyon jellemző a bíróságra!) A képviselő ur ezenkívül azt mondja, hogy az ÉME-ről azt mondottam, hogy gyilkosokkal van összeköttetésben. Olyat mondottam, ami a rendőr­ségen köztudomású és amit a rendőrség magas hivatalnokai vallomása alapján a Márfi-perben bíró­sági ítéletben állapítottak meg. (Zsilinszky Endre : Miért nem ismétli meg ezt a sajtóban, hogy be le­hessen perelni '.' Nem igaz, amit mond ! — Peyer Károly : Hol a ravatal ? Kérek egy ravatalt ! — Zaj.) A csongrádi gyilkosság ügyében én azt állí­tottam, és a biróság előtt akartam bizonyítani, •— meg is tettem erre nézve a bizonjdtási indítványt, a biróság azonban nem rendelte el, ami ellen én semmiségi panaszt jelentettem be — hogy 1923 december 28-án este amikor még a csongrádi vád­lottak sem állították azt, hogy őket megverték és csak 29-én kezdték állitani, hogy verés volt, ami­kor már telefonon keresték Dániel Sándort és azu­tán az ÉME ügyészét, de miután nem találták meg, Eckhardt Tibor képviselő úrral beszéltek és mai­akkor, — amint a képviselő ur is mondja — szó volt arról, hogy a vádlottakat megverték. Ez 28-án volt, holott 29 én volt először az első kihallgatás, amelyen a vádlottak maguk vallották, hogy őket verték. Ezt a biróság előtt akartam bizon) r itani, de

Next

/
Thumbnails
Contents