Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-429

A nemzetgyűlés 429. ülése 1925. Elnök: (csenget) Csendet kérek. Zsilinszky Endre : Fábián képviselő ur megrágalmazta Eckhardt Tibor és Zzirkay János t. képviselő társaimat 1924 október 10 én azzal, hogy a csongrádi bombamerénylet felbujtói voltak és hogy ők telefonon utasításokat adtak árra, hogy hogyan akadályozzák meg az állítólagos bűntevők a vizsgálat rendes lefolytatását. Ezzel szemben Eckhardt Tibor barátom produkálta itt azt a sürgönyt, amely épen az ellenkezőjét igazolja; azt, hogy utasítást adott az Ébredő Magyarok Egyesülete ottani szervezetének, hogy mindenben járjanak a nyomozó hatóságok kezére (Rupert Rezső: Már ismerjük ezt !) Ezeken az eseteken kivül megrágalmazta a képviselő ur a magyar bíróság különböző tagjait, majdnem minden politikai bűnügynek törvényszéki elnökét, személy szerint megrágalmazta akárhányszor magái a birói te.stütetet is, a csongrádi ügyből kifolyólag azt állította, hogy a szolnoki büntetőtanács elnöke tudva, akarattal, politikai hatás alatt hamis Ítéletet hozott. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Wolff és Fuchs ! — Derültség a szélsőbaloldalon ) Nem is régen, épen legutóbbi beszédében a következőket mondotta a magyar bíróságról : »Ebben az országban a titkos társaságokkal még mindig nem számoltunk le. Itt még egyetlen egy nagy bűncselekmény tetteseit sem ítélték el, (Fábián Béla: Igaz! — Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) mert a csongrádi bűntetteseket is felmentették és ugylátszik, hogy a Márffy-ügyben megint felmentő Ítélethez lesz szerencsénk.« Ez szerintem és minden becsületes magyar ember szerint a magyar biróság leggyalázatosabb meg rágalmazása. (Nagy Vince : Ugyan micsoda beszéd ez ! — Rupert Rezső : Hizelkedés felfelé ! — Reisinger Ferenc : Ha ezt a birák komolyan vennék. — Rupert Rezső: A bíróságot senki sem bántja, de van egy-két tanács, amely a biróság tekintélyét lerontja. — Szomjas Gusztáv: Az érdekeltek ne, beszéljenek !) Az Ébredő Magyarok Egyesületét nagyon sokszor megvádolta azzal, hogy minden politikai bűntett szerzője és kigondolója anélkül, hogy ezt valamikor bizonyítani tudta volna. (Mozgás és derültség a szélsőbaloldalon.) A keresztény-nemzeti ligáról azt áilitotta egyik beszédében, hogy ott állandóan izgatnak, lázítanak és intézkedést sürgetett Halász főügyész ur ellen azért, mert a keresztény nemzeti liga tagja. (Nagy Vince: Pedig csak imádkoznak ott ! — (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Én azt hiszem, hogy aki ennyi vádat mer kovácsolni képviselőtársai ellen, magyar intézmények, magyar hatóságok ellen, (Nagy Vince : Magyar gyilkosok ellen! — Zaj.) annak kötelessége kiállni olyan helyen, ahol bizonyítania kell. A képviselő ur ezeket a vádakat soha sem az Ébredő Magyarok Egyesülete, sem a fajvédő képviselők, sem a biróság ellen, semmilyen formában nem ismételte meg olyan fórum előtt, amely elé idézni lehetelt volna, "mely előtt helyt kellett volna állania a maga vádjaiért. (Rupert Rezső : Eleget irt eféléket az Egyenlőségbe !) Majdnem minden közéleti férfiút, aki a fajvédelmi mozgalommal csak távoli érintkezésben van, benyálazott (Mozgás a szélsőbaloldalon.) rágalmaival anélkül, hogy bármikor bármilyen formában ezért helyt állott volna vagy bizonyítékát adla volna annak, hogy helyt akar állni. (Fábián Béla: Én minden lovagias ügyben elégtételt adtam ! — Egy hang a szélsőbaloldalon : Most jön a nagy ravalai ! — Zaj.) Fábián képviselő ur lovagias pózokba szereti vágni magát. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Egyik oldalon a gettó szellemét, gyűlölködését, sötélségét és rágalomszeretetét képviseli a magyarsággal szemben (Xagy Vince : A Szózattal szemben ! — Zaj. — Pikler Einil : A Magyarság egész rendes lap, de a Szózat nem.), a másik oldalon pedig mint egy évi június hó 18-án, csütörtökön, 391 középkori Ba3

r

ard-lovag óhajt feltűnni. Vagy az egyiket, képviselő ur, vagy a másikat. Fábián képviselő ur mint háborús hős szeret itt szerepelni (Pakots József : Most jön a bomba !) és a mi barátaink közül Lendvaí Istvánnak mindig szemére veti azt, hog3

r nem volt künn a harctéren. (Reisinger Ferenc: Hát volt'?) Fábián képviselő ur künn volt a harctéren és sebesületlenül fogságba került. A fogságban irt egy könyvet, amelyben a következő ékes passzusok vannak : (Fábián Béla : Nem fogságban irtana ! Itthon irtam a kommün után !) Ha itthon irta, annál súlyosabb. (Fábián Béla : Mi a cime a könyvnek ? — Peycr Károly : Hadd lássuk a ravatalt! — Fábián Béla: Mi a cime ?) Az orosz pokol. (Fábián Béla : Az orosz pokol! Antiból«eviki propaganda munka! A Szózat irta róla a legnagyobb dicsőitő cikket !) Várjon csak. (Derültség a szélsőbaloldalon. — Zaj.) Elnök : Fábián képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Zaj és derültség a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: Az már nem lehet jó könvv ! — Elnök csenget.) Zsilinszky Endre (olvassa): »Megyek haza és kezdődik újra az élet. Ott, ahol négy éve elhagytam, mikor egy virágos katonavonaton zokogó szívvel és bokrétával sapkám mellett elmentem, mert parancsolták.« (Helyeslés és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Természetes !) Tehát nem hősiességből ment el, hanem mert parancsolták. (Nagy zaj és derültség a szélsőbaloldalon.) Kik azqk az átkos gazemberek? Akik, parancsolták? És ezt irja tovább (olvassa): »És otthon még nem hajnallik, az öcséim szegények, most is ott kínlódnak valahol a Doberdón vagy a román határon és nálunk az emberek még mindig egymást gyilkolják. És most hazamegs^ek, adnak talán négy heti szabadságot, aztán megint ki a frontra. Menni a halálba és vinni embereket a halálba. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: Ugy is volt!) A szivem összeszorult, a fogaim összevágodtak, a szememen kifakadt könny, ölt a düh és arra az estére gondoltam, amikor elhatároztam a szökést.« (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Zaj. — Szomjas Gusztáv : Igaz, ezért omlott össze Magyarország I — Zaj a jobb és balodalon.) — Várnai Dániel : Egész Oroszországban ez volt a hangulat ! — Igaz l Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Kik azok az átkozott gazemberek, kérdem a képviselő urat. (Fábián Béla : Majd én megmondom magának !) Nem lehetnek mások, mint a magyar nemzetnek azok a politikai és katonai vezetői, akik a magyar nemzetet kiparancsolták a harctérre a mi határaink és nemzetünk, országunk védelmére. (Pikler Emil : Doberdó nem volt a mi határunk ! — Zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon. — (Pikler Emil : Lublin a mi határunk volt, ug}r-e ! — Zaj és felkiáltások jobbfelől : Micsoda okos emberek!) A világforradalom — irja tovább — melytől mi a háború végét reméljük, már megkezdődött — már majdnem egy éve állott az orosz forradalom — és a mi sorsunk még semmit sem változott.« Ez azt mutatja, hogy amikor a képviselő ur itt az orosz pokolról ir, végeredményben világforradalomról elmélkedik. (Fábián Béla : O magyarázza azt, hogy én mit gondoltam. (Derültség és zaj a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly : Hol a ravatal ? — Fábián Béla : Kerenszky forradalmáról irtam !) Ön a világforradalmat kívánta képviselő ur és ettől várta . . . (Fábián Béla : Azért voltam az első letartóztatottja a kommünnek Magyarországon.) Elnök: Fábián képviselő ural kérem, méltóztassék csendben maradni. , Zsilinszky Endre (tovább olvassa): »Hazamegyek, ha négy hét után megint kiküldőnek is a frontra«. -- irja tovább (Folytonos zaj és derültség a szélsőI baloldalon. — Szeder Ferenc : Most jön a temető ! 53*