Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-429

A nemzetgyűlés 429. ülése 1925. évi június hó 18-án, csütörtökön* 385 nyitja, hogy nincs igazuk. Én — mondom •— nem tudom, hogy az uraknak milyen birói képesitésük van, (Peyer Károly : Józan eszünk van és tisztán látunk ! —Propper Sándor : De a gyilkosok szabadon járnak ! — Zaj.) de azt tudom, hogy nekem birói képesitésem nincs, én tehát kénytelen voltam elfogadni az arra illetékes bíróság által elfogadott álláspontot. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Pikler Emil : Nem is volt biróságnál !) Megjegyzem, hogy annak a katonai ügyésznek megvan a maga birói elöljárója, megvannak azok a fórumok, amelyek az ő eljárását elbírálják, (Propper Sándor : Asztaltársasági alapon kezelik az ügyet ! — Zaj.) s ha ez a két fórum hibát talált volna ebben az eljárásban, vagy azt látta volna, hogj^ más módon talán nyomra lehetne jutni, mindenesetre el is rendelte volna az ujabb vizsgálatot. Minthogy azok nem rendelték el, kénytelen volt annakidején az illető felelős tényező akceptálni azt a helyzetet, hogy ezeken a nyomokon tovább menni nem lehet. (Szeder Ferenc : Nem lehet megtalálni az autót, nem lehet megtalálni a gyilkosokat !) Ami már most az én szereplésemet illeti ebben a dologban, én nem hiszem, hogy — eltekintve a politikától, — tisztán becsületes, magyar álláspontból azokról a padokból bármelyik képviselő ur is szemrehányást tehetne nekem, mert messzebb menni — azt hiszem — nem lehet, mind addig, hogy amikor először felmerült ez a vád, amióta itt vagyok, azt mondottam : tessék, tanulmányozzák az urak az aktákat, hozzanak valami uj bizonyítékokat, s mihelyt hoznak valamit, újból elkezdem az eljárást. (Peyer Károly : Ez igaz !) Az urak betekintettek az aktákba, egész bizottságot rendeltek ki, napokig, hetekig másolták az aktákat, és én mindig vártam, hol jönnek uj adatokkal, hadd kezdjük újra a dolgot. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Semmiféle uj adatot nem hoztak, (Propper Sándor : Mik vagyunk mi? nyomozóhatóság? — Peyer Károly : Mik vagyunk mi? detektívek? Ott vannak az iratok ! Ez rabulisztika ! — Farkas István : Benne vannak az adatok a jegyzőkönyvekben ! — Propper Sándor : Egymás alibijét leigazolták és ezt elfogadták ! — Barthos Andor : Ezt az ügyet nem tudja a parlamenti bizottság elintézni ! — Nagy zaj.) Ahelyett, hogy bármely uj adatot hoztak volna, ahelyett, hogy valami megfogható adatot hoztak volna, megjelent az önök pártsajtójában egy csomó cikk napról-napra, amely mind azzal foglalkozott, hogy az annakidején lefolytatott vizsgálatot kritizálja. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Bocsánatot kérek, én — mondom — nem vagyok biró, de nem hiszem, hogy bármely bíróságnak kötelessége volna egy pártsajtónak egy eljárás lefolyását kritizáló cikkeire, (Peyer Károly : Hallatlan !) anélkül, hogy azokból bármely tény vagy adat kihámozható lett volna, uj eljárást megindítani. (Szeder Ferenc : Százszor vissza kellett volna adni a rendőrségnek az ügyet nyomozás végett, ha nincsenek meg a gyilkosok ! — Zaj.) Elnök : Szeder képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Gr. Csáky Károly honvédeleniügyi minister : Magam nagy türelemmel és önfeláldozással átolvastam a Népszavának minden egyes ilyen cikkét és magam kerestem : találok-e bennük uj adatot. Nem voltam képes találni, tehát nem volt módomban semmiféle utasitást adni az iránt, hogy ezen a nyomon induljon meg az uj vizsgálat ; ez teljesen képtelenség volt. Ez a válaszom a képviselő ur első kérdésére. Itt van azután a második kérdés, amelyet a képviselő ur felvetett : Beniczky Ödönnek a titoktartás alól való fölmentése. Beniczkynek első kihallgatása körülbelül egy év előtt volt és akkor ő nem azt kérte, hogy mentessék fel a titoktartás alól, hanem azt jelentette ki a kihallgató ügyésznek, hogy ő nem vall, mert őt a titoktartás kötelezi. (Rupert Rezső : Ezt hivatalból kellett volna indítványozni !) Igenis, kedves Bupert képviselő ur, teljesen igaza van, ez meg is történt. A honvédügyész hivatalból kérte a tanúnak a hivatalos titoktartás alól való feloldását. Ez az eljárás meg is indult és a dolog természeténél fogva (Peyer Károly : A dolog természete ! A király idejében 24 óra alatt megadták ezt ! — Zaj.) minthogy több fórumon kellett keresztülmenni a dolognak, mert a katonai ügyészség nincs hivatva arra, hogy egy volt belügyministert felmentsen a hivatalos titoktartási kötelezettség alól, a honvédelmi minister pedig, aki annak a katonai ügyésznek elöljárója, szintén nem hivatott arra, hogy egy volt belügyministert felmentsen, ennek következtében hivatalból hivatalba átiratokat kellett intézni. Világos tehát, hogy a dolog hosszabb ideig tartott, (Rupert Rezső : Egy évig tartott ! A Lukács— Désy-perben 24 óra alatt megvolt a felmentés ! — Zaj.) Tény továbbá az, hogy a ministerelnök ur akkor értesült arról, hogy még nincs felmentve és az egész felmentési ügy folyományairól, amikor önöknek az a bizonyos memoranduma a ministerelnökségre beérkezett. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Akkor azonnal intézkedett és a felmentés a legrövidebb idő alatt megtörtént. (Propper Sándor : Jó kis tréfa ! — Zaj.) Itt tehát szintén nem lehet keresni semmiféle eltussolást. Különben, hogy mennyire nem lehet keresni, azt a legjobban bizonyítja, hogy amikor Beniczky tudta, hogy megkapja a felmentést, ekkor egyszerre, — csodálatos módon — nagyon sürgősen, hosszabb időre külföldre kellett távoznia ; amikor pedig visszajött, megint csak odalyukadtunk ki, hogy abszolúte semmi uj adatot nem hozott elő. (Peyer Károly : Megnevezett három tanút ! Egvet sem hallgattak ki !) Elnök : Peyer képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Zaj.) Gr. Csáky Károly honvédelemügyi minister : Megnevezett egy csomó gyanúsítottat, akik már az eredeti rendőrségi nyomozás alatt is gyanúsítottak voltak. (Propper Sándor : Egy csomó tanút nevezett meg 1) akik ellen a vizsgálat le lett folytatva, ahol elég terhelő adatokat nem lehetett találni arra, hogy vádinditványt lehetett volna tenni. (Peyer Károly : Akinek hamar útlevelet adtak, hogy Délafrikába utazzék ! — Propper Sándor : Sátoraljaújhelyre !) Megnevezett egy csomó tanút, akiknek kihallgatása meg is fog történni. Újra csak azt mondom, hogy egészen természetes és rendbenlevő, hogy elsősorban a főtanu lett kihallgatva, maga Beniczky és méltóztatnak talán már tájékozva lenni afelől, hogy milyen bő, kimerítő adatokkal dus vallomást tett ez alkalommal. (Szilágyi Lajos : Fogollyal ne méltóztassék gúnyolódni ! — Nagy zaj a jobboldalon, — Gr. Hoyos Miksa : Maga hallgasson ! — Propper Sándor : Spanyol lázadás?) Én nem a fogollyal gúnyolódom, én a tanú magatartását ecsetelem. (Peyer Károly : Nem helyes azt támadni, aki nem tud védekezni ! — Propper Sándor : Ez a lovagiasság? — Farkas István : Ez a katonai tempó? — Propper Sándor : Andrássyt és Pallavicinit miért nem hallgatják ki? — Nagy zaj.) Azok a gyilkosságról egy szót sem szóltak. Elnök : Propper képviselő urat kérem, méltóztassék csendben marandi. (Szilágyi Lajos : Ön is kerülhet ilyen helyzetbe ! — Zaj.) Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : Hogy befejezzem felszólalásomat, azt méltóztatnak mondani, hogy nincsenek bizalommal az ujabb ; vizsgálat iránt. Azt nagyon természetesnek találom