Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-429

 nemzetgyűlés 429. ülése 1925. jön kegyesen és kiragad a karjaikból, de ezért rabok leszünk, ezért fizetnünk kell, tehát maradjunk meg a helyes utón, amelyen elindultunk«. Micsoda hosszú évek rémes üldözése ezért az egypár- okos szóéit, s a végén az élet elpusztítása lett érte a jutalom. Ezt a hajszát akkor is kitűnő magyar emberek csinálták, a. bihari főispán, gróf Zichy, azután a Péchy Lászlók, Csanády Istvánok stb., akik mind tanuként vonultak fel ellene ; szinmagyarok, ősmagyarok. Ilyen példa százával van ám, csak nem tűnnek fel ennyire, mert ezek a példák nem olyan fényes, hatalmas alakokkal kapcsolatosak, mint Wesselényi. Ezentúl is igy lesz. Lehet okos dolgokat mondani, de ha ez a kormánynak nem tetszik, akkor vége mindennek, börtönbe kerül az illető. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Hiszen ismeretes egyik kiváló büntetőjogászunk megállapítása ezekről a politikai büntetendő cselekményekről. Azt mondja : »Nincsenek tulaj donképen politikai bűncselekmények. A büntetőjog csak kormányzati eszköz a kormányok kezében és sokszor lelkiismeretlen kormányok kezében. Egyszerűen arról van szó ilyenkor, —• mondja ez a kiváló büntetőjogász —. hogy a kormány rosszul kormányoz és becsukatja a polgárokat.« (Ugy van! a szélsőbaoldalon. —• Strausz István: Majd nem ott tartunk 1) Lehetséges-e az, hogy amikor ez mind kétségbevonhatatlan igazság, akkor mi ezt a nyaktiló szakaszt igy egyszerűen elfogadjuk ? A t. belügyminister ur tréfásan arról beszél, hogy mi a rabok választójoga mellett küzdünk. Ez egy úgynevezett kis gonosz bölcselkedés, mint ahogy a régi világban Kölcsey nevezte, amikor felsőbüki Nagy Pál az ellenzék nagy vívásai közben és már-már elért eredmények meghiúsítása érdekében mindig jött valami hideg bölcsességgel, szofizmával. Ez is olyan kis gonosz bölcseség, amellyel az igen t. belügyminister ur a dolgok érdeme elől valahogy kimenekül. Beszél hullámokról, hogy amikor bűnhullámok vannak, ezek ellen védekezni kell. Hát ezek a bűnhullámok évek óta csak egy helyről, a Sörház-utcából és a Sörházutca-féle vidékekről, tájakról, intézményekről jönnek, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) a Szózatnak, Népnek és a többinek környékéről, mert onnan viszik végbe a leglelkiismeretlenebb izgatásokat, amelyek nem a haladás érdekében, hanem a rombolás érdekében elkövetett izgatások. Csak az igen t. kormánytól függ és függött eddig is az, hogy ezek a bűnhullámok még tovább is elindulhatnak és terjedhetnek-e ? Amikor a kormány nemcsak elnézte, de sok mindenben támogatta is ezt a bűnhullámirányzatot, akkor legkevésbbé nekünk tehet szemrehányást azért. . . Elnök : A képviselő urat azért a kifejezésért, hogy a kormány a bűnhullámokat támogatta, rendreutasítom. Rupert Rezső : Én csak azokat a bűnhullámokat értem, . . . Elnök : Bármilyen bűnhullámot méltóztatott érteni, a rendreutasitás minden tekintetben helytálló. Rupert Rezső : Álláspontom —- amint beszédem elején kifejtettem — az, hogy nem tartom megengedhetőnek, hogy büntetőjogi címen bárki kizárassék a közéletből, választójogának gyakorlásából, vagy pedig a választhatóságból, hanem csak azzal szemben tehető ez meg, akire nézve a politikai jogok gyakorlása jogerősen, birói Ítélettel, felfüggesztetett. Számolni vagyok kénytelen azonban a kormány és a többség álláspontjával és ennélfogva, mert ezt a teljesen rosszat valahogyan mitigálni szeretném, ennek a mitigálásnak, enyhítésnek érdekében bátor vagyok néhány inditványt tenni. (Halljuk ! Halljuk!) Minthogy ennek a szakasznak átdolévi június íió 18-án, csütörtökön. 3?? gozása szükséges, — és azt igy röviden nem lehet elintézni — kell, hogy a szakasz jogászi kezekbe kerüljön vissza. Ezért indítványozom, hogy a 10. § tárgyalása későbbre halasztassék és átdolgozás és ujabb jelentéstétel végett adassék ki a bizottságnak. Ha ez az indítvány nem fogadtatnék el, akkor csak egyszerű halasztó inditványt teszek, s indítványozom, hogy a 10. § tárgyalása későbbre halasztassék olyan célból, hogy az megfelelően átdolgozható legyen. Ami pedig a részleteket illeti, a 10. § első bekezdésének második pontjához javaslom, hog3

T annak helyébe a következő uj szöveget iktassa be a nemzetgyűlés (olvassa) : ». . . aki az összeférhetetlenségről szóló 1901. évi XXIV. te. 25. §-ának második bekezdése értelmében a kormánynál való tilos közbenjárás miatt, vagy a jelen törvény 131. §-a érteimében megbizólevele bemutatásának elmulasztása miatt nem volt képviselővé választható.« Ez az indítványom — azt hiszem — szinte szószerint egyezik az igen t. előadó ur indítványával s a kettő között csak az a különbség, hogy ez szabatosabb, mert az előadó ur a kihagyásokat nem idézte egészen precízen, legalább is nem idézett precízen minden szót. Ezért tartom szükségesnek, hogy ezt a módosító inditványt benyújtsa, amelyről azt hiszem, hogy teljesen fedi az előadó ur intencióit is. Módosításomat természetesen nem azért és nem azzal az indokolással adom be, mintha a régi második pontból kihagyott részek tekintetében később kellene majd határozni, hanem azért javaslom ezeket a kihagyásokat magam is — ennek a szövegnek elfogadásával, — mert &< kihagyott részeknek semmiféle helyük nem lehet ebben a a megalkotandó törvényben, Tiltakoznunk kell az ellen, hogy egyrészt esküt tétessenek velünk, hogy mi kötelességeinket hogyan fogjuk teljesíteni, másrészt tiltakozunk különösen az ellen, hogy azután bármiféle fórum állittassék fel és annak joga legyen azon az alapon, hogy valamely képviselő esküjével ellentétbe jött, a képviselőt megfosztani mandátumától. Ez az állandó rémuralmat, az állandó terrort jelentené a törvényhozás felett, annál is inkább, mert minden pillanatban fel lehetne vetni ilyen vádat és teljesen lehetetlenné lehetne tenni azt, hogy a képviselők csakugyan lelkiismeretük, legjobb meggyőződésük szerint, a legforróbb és a legigazibb hazaszeretettői indittatva cselekedjenek, ugy, amint azt szivük diktálja. Minden lépésünkbe, minden szavunkba bele lehetne kapaszkodni és akkor az a képviselő, aki nem viseli jól magát, aki a kormány ellen van, nagyon egyszerűen és könnyen eltávolítható volna. A törvényhozás szabadsága érdekében nem lehet állandó terrort, függő helyzetet létesíteni, s ezért egyszersmindenkorra tiltakozunk ezeknek a rendelkezéseknek felvétele ellen. (Strausz István : Nagy szándékok vannak az eskü mögött !) A 10. § harmadik pontjához azt javasolom (Strausz István : Az előjeleit láttuk már, hogy mit akarnak !), hogy hagyjuk ki az utolsó három sort a »vagy, akit rágalmazásért. . .« szavakkal kezdő dőleg. Ezt a pontot illetőleg is javaslatot, illetőleg módosító inditványt terjesztett be az igen t. előadó ur. Arra az esetre, ha ez az indítványom el nem fogadtatnék, még egy módosító inditványt teszek, amely már közelit az igen t. előadó ur indítványához s attól csak annyiban tér el, hogy én a harmadik pontba beiktatandónak találnám, hogy az esetben, ha a rágalmazásra és az izgatásra vonatkozó rendelkezés megmarad, csak olyan rágalmazás és izgatás jöhessen itt szóba, amely rágalmazást vagy izgatást a jelen törvény hatálybalépte után követtek el. Ennélfogva javaslom, hogy a nemzetgyűlés