Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-429

366 À nemzetgyűlés 429. ülése 1925. jövő támadásokkal szemben nem az erőszak, hanem a szellem, a tudás, a képzettség, a jellem és a sza­badságjogok tiszteletének fegyverével lehet a leg­célirányosabban megküzdeni. Ha az izgatásnak ilyen konzekvenciái törvénybe iktattatnak, még pedig visszaható erővel is, megint olyan hibába esünk, aminőbe esett a büntető igazságszolgáltatás szerintem akkor, amikor épen a háború alatt és a háború alatti és a háború utáni időben visszaható erővel ruházott fel olyan törvényalkotásokat, ame­lyeknek súlyos konzekvenciái voltak a társadalmi életben és a gazdasági életben egyaránt. Elképzelhetetlennek tartom azt, hogy olyan szakaszt csináljunk, amelynek éle bizonyos politikai párt ellen irányul. Ne játsszunk a szavakkal. Ennek a szakasznak éle a szociáldemokrata párt ellen irá­nyul. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) — Rakovszky Iván belügyminister : Ne rágalmazza a szociáldemokrata pártot.) Én már a földbirtok­reformtörvény tárgyalásánál is tapasztaltam azt, hogy vidékekre és városokra szabott szakaszok szerepeltek olyan országos törvényben, amelynek mindenkire nézve egyformán kellett volna ren­delkeznie. Igenis, ugy látom, hogy ennek a szakasznak az éle kifejezetten egy politikai párt ellen irányul. Olyan politikai párt ellen, amelynek szellemi ere­/* jével, programmjávai nem értek egyet magam sem, de amelynek jogosultságát nem vonom két­ségbe. Fel akarom venni és felveszem a harcot a szociáldemokraták eszmei programm jávai, becsű letes utón, a fair play politikája alapelvének han­goztatása és betartása mellett, megcáfolván az elméleteket és ezzel kapcsolatban a problémák­nak gyakorlati nyúlványait, amire ezer és ezer okom, módom és alkalmam van anélkül, hogy az izgatás szakaszainak erőszakos törvénybeikta­tása által őket megfosszam attól, hogy természetes vitatkozás utján tudjuk egymást egymás igaz­ságairól meggyőzni. Az ilyen törvényalkotásnak már csak ezért sem lehetek barátja semmi körül­mények között. Ott ül a belügyminister ur mellett a föld­mivelésügyi minister ur. Magam is hallottam béke­időben, amikor még nem volt abban a helyzet­ben, hogy bársonyszékben üljön, amikor a fölcl­birtokrei'ormnak á háború előtti követelése alkal­mával az én áttekintésem szerint is az akkori törvényekkel szemben izgatást követett el. (Mayer János íöldmivelésügyi minister : Soha ! — Ra­kovszky Iván belügyminister : Soha eljárás nem indult ellene Î) Becsületére mondom a t. föld­mivelésügyi minister urnák. (Zaj a jobboldalon.) Kérem, igen t. képviselő ur, ön akkor még nem tartozott Mayer János pártjához. Én akkor egyet­értettem vele, ma azonban, sajnos, nem tehetem ezt. Én becsülöm a t. földmivelésügyi minister urban és nagyatádi Szabó Istvánban becsültem, hogy kitette magát a törvény súlyos, büntetőjogi következményeinek akkor, amikor a saját leiké­ben kiforrott eszmékért, igazságokért harcolt, mert mártírjává vált a maga hitének, a maga gondolatának, amelyet később egymás társadalom, más közmorál, amely az ő eszméi igazságának fel­ismerésén épült fel, magáévá tett. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Azoknak az embereknek, akik ma kormányon ülnek, vissza kell tekinteniök erre az időre, a maguk akkori lelki világát kell átvarázsolni a mostani időbe, és el kell gondolniuk, mi lett volna életük legnagyobb gondolatából, a földreformból, ha ők akkor azért, mert a földbirtokreformot köve­telték, ki lettek volna zárva abból, hogy képvise­lővé választhatók legyenek. Ez teljesen lehetetlen törvényalkotás, és legjobban kifogásolható épen évi június hó 18-án, csütörtökön. a mérsékelt politika szempontjából, annak a pol­gári politikának szempontjából, amely nem küzd­het olyan fegyverekkel, hogy kizárja a túlsó oldal­ról az ellenvéleményt. Épen az teszi a polgári politikát bensőség­teljesebbé, elfogadhatóvá és nemesebbé a polgári gondolkozást szemben más világnézet üeknek (Ugy van ! a baloldalon.), más szociális tagozódásuaknak, felfogásuaknak politikai irányzatával, hogy szel­lemi magaslatról, a szabadságjogok tökéletes be­tartása és tisztelete mellett viszi a maga politikáját. Az nem lehet, hogy egy politikai párt, amely épen a nemzeti gondolatra es a polgári gondolatra tá­maszkodik, elzárja az ellenfeleket, a vele szemben­álló politikai irányzatot attól, hogy szellemi téren felvegye vele. az ütközetet, mert akkor már előre elvesztette azt a csatát, amelyet pedig az én hitem és meggyőződésem szerint a szabadságjogok egy­forma kimérése mellett a nemzeti és polgári gon­dolat semmi körülmények között el nem veszíthet. Ugyancsak ez a szakasz tartalmaz még egy^ pontot, a 11-iket, amely már prejudikái a választó­jog tekintetében a birói ítéletnek is. Magyarorszá­gon ahhoz még nem voltunk hozzászokva, hogy bűnösnek minősítsünk olyan egyént, aki, bár vizsgálati fogságban végső fórumon el nem ítél­tetett. A magyar közfelfogás, a magyar büntetőjog kialakulása, az az eszmevilág, amely körülötte kép­ződött, csak azt tekinti valósággal bűnösnek, akit a bíróság végérvényesen, megfelebbezhetetien íté­letben bűnösnek minősített. A választójog szem­pontjából ez a törvényjavaslat ezzel szemben olyan intézkedést statuál, hogy a választójogból kizárja már azt is, aki a vádtanács által vád alá helyezte­tett és aki előzetes letartóztatásban van. Azt hi szem, szükségtelen ennek tarthatatlanságára rá­mutatnom, hiszen a törvényszéki rovat még laikus, nem jogászemberek előtt is világossá teszi, hogy ezer példára mutathatunk rá épen a legutóbbi évek büntetőjogi történetében, amidőn a vádtanács által vád alá helyezett és első vagy második fokon elitélt emberek harmadfokulag felmentetnek a terhükre rótt bűncselekmény gyanúja alól, tehát szalváltattak büntetőjogilag. De a t. kormány a maga törvényjavaslatában nem óhajt szalválni még akkor sem, amikor az illetőnek a harmad­fokú biróság előtt talán már egészen tisztáztatott a tökéletes ártatlansága. Választójogilag bűnösnek minősitik, aki büntetőjogilag talán fel is van mentve akiről a harmadfokú biróság már olyan adatokat szerzett be, amelyek kétségtelenül bizonyossá teszik a bűntethetlcnségét, ártatlanságát. Választó­jogilag mégis bűnös az illető, mert közjogának gyakorlásából ki van zárva. Nagyon kérem az igen t. kormányt, tegye megfontolás tárgyává ezt a szakaszt. Ne statuáljon a mérsékelt nemzeti és polgári politika nevében olyan törvényalkotást, amely ellene szól annak a nemzeti és polgári mérsékelt gondolatnak, amely­nek mindig védelmezőjéül akarja magát feltüntetni, amelynek védelmében eg3 r ilyen áligazságot akar törvénybe iktatni, hogy az izgatást akarja sújtani, holott az izgatást a büntetőkodex sújtja és ennek közjogi terén való alkalmazására épen az imént el­mondottak alapján semmi helye sincs. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Senki sincs felirat­kozva.

Next

/
Thumbnails
Contents