Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.
Ülésnapok - 1922-429
366 À nemzetgyűlés 429. ülése 1925. jövő támadásokkal szemben nem az erőszak, hanem a szellem, a tudás, a képzettség, a jellem és a szabadságjogok tiszteletének fegyverével lehet a legcélirányosabban megküzdeni. Ha az izgatásnak ilyen konzekvenciái törvénybe iktattatnak, még pedig visszaható erővel is, megint olyan hibába esünk, aminőbe esett a büntető igazságszolgáltatás szerintem akkor, amikor épen a háború alatt és a háború alatti és a háború utáni időben visszaható erővel ruházott fel olyan törvényalkotásokat, amelyeknek súlyos konzekvenciái voltak a társadalmi életben és a gazdasági életben egyaránt. Elképzelhetetlennek tartom azt, hogy olyan szakaszt csináljunk, amelynek éle bizonyos politikai párt ellen irányul. Ne játsszunk a szavakkal. Ennek a szakasznak éle a szociáldemokrata párt ellen irányul. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) — Rakovszky Iván belügyminister : Ne rágalmazza a szociáldemokrata pártot.) Én már a földbirtokreformtörvény tárgyalásánál is tapasztaltam azt, hogy vidékekre és városokra szabott szakaszok szerepeltek olyan országos törvényben, amelynek mindenkire nézve egyformán kellett volna rendelkeznie. Igenis, ugy látom, hogy ennek a szakasznak az éle kifejezetten egy politikai párt ellen irányul. Olyan politikai párt ellen, amelynek szellemi ere/* jével, programmjávai nem értek egyet magam sem, de amelynek jogosultságát nem vonom kétségbe. Fel akarom venni és felveszem a harcot a szociáldemokraták eszmei programm jávai, becsű letes utón, a fair play politikája alapelvének hangoztatása és betartása mellett, megcáfolván az elméleteket és ezzel kapcsolatban a problémáknak gyakorlati nyúlványait, amire ezer és ezer okom, módom és alkalmam van anélkül, hogy az izgatás szakaszainak erőszakos törvénybeiktatása által őket megfosszam attól, hogy természetes vitatkozás utján tudjuk egymást egymás igazságairól meggyőzni. Az ilyen törvényalkotásnak már csak ezért sem lehetek barátja semmi körülmények között. Ott ül a belügyminister ur mellett a földmivelésügyi minister ur. Magam is hallottam békeidőben, amikor még nem volt abban a helyzetben, hogy bársonyszékben üljön, amikor a fölclbirtokrei'ormnak á háború előtti követelése alkalmával az én áttekintésem szerint is az akkori törvényekkel szemben izgatást követett el. (Mayer János íöldmivelésügyi minister : Soha ! — Rakovszky Iván belügyminister : Soha eljárás nem indult ellene Î) Becsületére mondom a t. földmivelésügyi minister urnák. (Zaj a jobboldalon.) Kérem, igen t. képviselő ur, ön akkor még nem tartozott Mayer János pártjához. Én akkor egyetértettem vele, ma azonban, sajnos, nem tehetem ezt. Én becsülöm a t. földmivelésügyi minister urban és nagyatádi Szabó Istvánban becsültem, hogy kitette magát a törvény súlyos, büntetőjogi következményeinek akkor, amikor a saját leikében kiforrott eszmékért, igazságokért harcolt, mert mártírjává vált a maga hitének, a maga gondolatának, amelyet később egymás társadalom, más közmorál, amely az ő eszméi igazságának felismerésén épült fel, magáévá tett. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Azoknak az embereknek, akik ma kormányon ülnek, vissza kell tekinteniök erre az időre, a maguk akkori lelki világát kell átvarázsolni a mostani időbe, és el kell gondolniuk, mi lett volna életük legnagyobb gondolatából, a földreformból, ha ők akkor azért, mert a földbirtokreformot követelték, ki lettek volna zárva abból, hogy képviselővé választhatók legyenek. Ez teljesen lehetetlen törvényalkotás, és legjobban kifogásolható épen évi június hó 18-án, csütörtökön. a mérsékelt politika szempontjából, annak a polgári politikának szempontjából, amely nem küzdhet olyan fegyverekkel, hogy kizárja a túlsó oldalról az ellenvéleményt. Épen az teszi a polgári politikát bensőségteljesebbé, elfogadhatóvá és nemesebbé a polgári gondolkozást szemben más világnézet üeknek (Ugy van ! a baloldalon.), más szociális tagozódásuaknak, felfogásuaknak politikai irányzatával, hogy szellemi magaslatról, a szabadságjogok tökéletes betartása és tisztelete mellett viszi a maga politikáját. Az nem lehet, hogy egy politikai párt, amely épen a nemzeti gondolatra es a polgári gondolatra támaszkodik, elzárja az ellenfeleket, a vele szembenálló politikai irányzatot attól, hogy szellemi téren felvegye vele. az ütközetet, mert akkor már előre elvesztette azt a csatát, amelyet pedig az én hitem és meggyőződésem szerint a szabadságjogok egyforma kimérése mellett a nemzeti és polgári gondolat semmi körülmények között el nem veszíthet. Ugyancsak ez a szakasz tartalmaz még egy^ pontot, a 11-iket, amely már prejudikái a választójog tekintetében a birói ítéletnek is. Magyarországon ahhoz még nem voltunk hozzászokva, hogy bűnösnek minősítsünk olyan egyént, aki, bár vizsgálati fogságban végső fórumon el nem ítéltetett. A magyar közfelfogás, a magyar büntetőjog kialakulása, az az eszmevilág, amely körülötte képződött, csak azt tekinti valósággal bűnösnek, akit a bíróság végérvényesen, megfelebbezhetetien ítéletben bűnösnek minősített. A választójog szempontjából ez a törvényjavaslat ezzel szemben olyan intézkedést statuál, hogy a választójogból kizárja már azt is, aki a vádtanács által vád alá helyeztetett és aki előzetes letartóztatásban van. Azt hi szem, szükségtelen ennek tarthatatlanságára rámutatnom, hiszen a törvényszéki rovat még laikus, nem jogászemberek előtt is világossá teszi, hogy ezer példára mutathatunk rá épen a legutóbbi évek büntetőjogi történetében, amidőn a vádtanács által vád alá helyezett és első vagy második fokon elitélt emberek harmadfokulag felmentetnek a terhükre rótt bűncselekmény gyanúja alól, tehát szalváltattak büntetőjogilag. De a t. kormány a maga törvényjavaslatában nem óhajt szalválni még akkor sem, amikor az illetőnek a harmadfokú biróság előtt talán már egészen tisztáztatott a tökéletes ártatlansága. Választójogilag bűnösnek minősitik, aki büntetőjogilag talán fel is van mentve akiről a harmadfokú biróság már olyan adatokat szerzett be, amelyek kétségtelenül bizonyossá teszik a bűntethetlcnségét, ártatlanságát. Választójogilag mégis bűnös az illető, mert közjogának gyakorlásából ki van zárva. Nagyon kérem az igen t. kormányt, tegye megfontolás tárgyává ezt a szakaszt. Ne statuáljon a mérsékelt nemzeti és polgári politika nevében olyan törvényalkotást, amely ellene szól annak a nemzeti és polgári mérsékelt gondolatnak, amelynek mindig védelmezőjéül akarja magát feltüntetni, amelynek védelmében eg3 r ilyen áligazságot akar törvénybe iktatni, hogy az izgatást akarja sújtani, holott az izgatást a büntetőkodex sújtja és ennek közjogi terén való alkalmazására épen az imént elmondottak alapján semmi helye sincs. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Senki sincs feliratkozva.
