Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.
Ülésnapok - 1922-429
362 A nemzetgyűlés 429. ülése 1925. bajokért, ezért a gazdasági és szociális nyomoruságért s mert nem birja a kritikát kiállni, ezeket el akarja némítani, keresi tehát a módokat és az eszközöket arra, hogy itt néma országot teremtsen. Hát a temető néma csendjét az élők társadalmában megteremteni nem lehet hivatása egy kormányzatnak, nem lehet hivatása azoknak, akiknek épen életet kellene teremteni, uj vért kellene átömleszteni a nemzet életereibe. Egészen különös dolog, hogy amikor az 1878 : V. te. 172 .és 174. §-ait, amelyek az izgatás kritériumát és az izgatásra vonatkozó büntetési feltételeket állapítják meg, nem konstruálják mellékbüntetésként a politikai jog elvételét, tehát épen azt célozzák, hogy lehessen politizálni, amikor tehát maga a büntetőtörvénykönyv ad alkalmat arra, hogy mindenki meggyőződése szerint megnyilatkozhassék és csak államfogházzal büntet, akkor jön ez a drákói rendelkezés, amely ellentétben a büntetőtörvénykönyv amúgy is szigorú szellemével, megkonstruál egy olyan hihetetlen és veszedelmes intézkedést, amely mellett, mondom, elnémul minden szó, amely mellett ebben az országban már őszintén, nyiltan és becsületesen beszélni és gondolkodni se lehet. Pányvát vetni pedig a gondolatoknak nem lehet. Ez hiábavaló. Az ilyen intézkedések épen ellenkező célt fognak elérni, mert hiszen végre az emberi indulatok lesznek úrrá a józan mérsékleten és az emberek levetik azt a béklyót, amelyet rájuk szorítanak és sokkal végzetesebb veszedelmek származhatnak ilyen intézkedésből, mint abból, ha emberiesen és méltányosan próbálják ezeket a kérdéseket megoldani. A nyomorúságra, a bajok kutforrására tehát ezentúl rámutatni nem lehet. Azt meg tudnám érteni, hogy az izgatásnak olyan mértékét, amely a közelmúltban is folyt, meg akarnák akadályozni. Ha azt látnám a t. kormány részéről, hogy féket akar vetni annak a véghetetlen gyűlölködő felekezeti izgatásnak, amely itt tombolt és tombol ma is az országban, amikor a társadalom egyik részét a másik ellen izgatják, amikor valakit felekezete szerint igyekeznek megbélyegezni, amikor valóságos ostorcsapás alatt tartják ennek az országnak dolgozó munkásegyedeit és tömegeit, ha azt látnám, hogy a kormány annak a hallalinek, mely valóságos üvöltő dervisek módjára lombolt itt egyes társadalmi rétegek körül, útját akarta volna állni, ezt megérteném. De ő maga is nagy örömmel nézte ezt, neki ez kedves volt, neki tetszett, mert csak a társadalmi osztályok szétbontása mellett tudta a maga kormányzati számításait megvalósítani, mert azon az állásponton volt, hogy minél gyengébb a társadalom, annál erősebb a kormány, annál tovább tudja a maga hatalmát biztosítani, ha gyenge kormány. A gyengeségnek az a természete, hogy még nagyobb gyengeségre spekulál. Az erős embernek, az erős intézménynek, az erős kormányzatnak az a karaktere, hogy szereti maga köré gyűjteni az erőket, mert ezekből szivja magába mindazt a lendületet, mindazt a szívósságot, mindazt a további erőt, amelyre szüksége van, hogy a maga létét biztosítsa, de ezzel együtt biztosítja a társadalom további boldogulását is. (Ugy van ! baljelöl.) Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam is két módosításában próbált rámutatni arra, hogyan lehetne segíteni ennek a szakasznak drákói rendelkezésein. En a magam részéről tisztelettel azt javasolom, méltóztassanak ezeket a módosításokat megszívlelni, bár nem sok reményem van arra, hogy a beiügyminister ur nagyon honorálná ezeket a jogászilag megállapított és jogászi mérlegre vetett érveket. . . Elnök : A képviselő ur beszédéből még egy perc van hátra. Méltóztassék befejezni. Pakots József : . . . mert hiszen a t. belügyévi június hó 18-án, csütörtökön. minister ur minden ilyen kérdésben már nem egyszer nagyon merev és elzárkózó álláspontot tanúsított. Ha máskép nem megy a dolog, a magam részéről Rupert Rezső t. képviselőtársam halasztó indítványát támogatom, vagy akár Várnai Dániel t. képviselőtársam módosító indítványát. Amikor megnyilatkozik itt egj^ nagy ellenzéknek ez az egyhangú törekvése, hogy itt a szólásszabadság, az egyéni véleménymondás szabadsága érdekében a kormány tegyen valami módosítást, keressen valami jogorvoslatot, a magam részéről mindenesetre könnyelműségnek, egészen érthetetlen és a politikai gyakorlatban is végzetes módszernek tartom azt, hogy a kormány ennyire mereven elzárkózik minden módosítás elől. Tisztelettel kérem tehát, méltóztassanak elfogadni azokat a módosításokat, amelyeket említett képviselőtársaim benyújtottak. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Jászai Samu ! Jászai Samu : T. Nemzetgyűlés ! Ha mi erről az oldalról ostromot indítunk a 7. § ellen, ezt azért tesszük, mert meg vagyunk győződve arról, hogy ez a paragrafus a szociáldemokrata párt ellen irányul. (Propper Sándor : Ugy van 1) Sokkal őszintébb és sokkal férfiasabb lett volna egyszerűen kimondani a törvényben azt, hogy szociáldemokratának nincs szavazati joga c és meg nem választható. (Ugy van 1 Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az igen t. beiügyminister ur hivatkozik az 1918. évi XVII. tc-re, és azt mondja, hogy hiszen ezek a szakaszok nem nóvumok, mert már ott is megvoltak. Maga Vázsonyi t. képviselőtársam kijelentette, hogy ez nem felel meg a tényeknek, (Zaj a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) ele rá kell mutatnom mégis arra, hogy miiyen nagy különbség van az 1918. év és a mostani idő között. Hiszen a bolsevizmus bukása után egymásután alkották a reakciós törvényeket, egymásután adták ki a reakciósabbnál reakciósabb rendeleteket. Én csak egyre mutatok rá. Ami a közszabadságokat illeti, joggal lehet azt mondani, hogy talán alig van Európában állam, amelyben a közszabadságokat oly rosszul kezelnék. mint nálunk. (Ugy van! Ugy van! a, bal- és a oldalon.) Nincs talán sehol a világon még egy ország, ahol ha valamely társaság egyesületet akar alapítani, ehhez ministeri jóváhagyás kellene. Nálunk pedig nemcsak ez kell, hanem egy mínisteri rendelet kimondja azt is, hogy minden egyesület — főleg csak a munkásegyesületeket veszik figyelembe — köteles gyűlését, tudományos előadását bejelenteni a rendőrségnek és a rendőrség meg is jelenik ott. Megtörtént, hogy egy ilyen tudományos előadáson egy tanár előadást tartott a sejtremiszerről és az ettlévő detektív feljelentette őt izgatásért, (Derültség. Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Nagy Vinco : Èz megtörtént.) mert nem értette meg, mi az a sejtrendszer, azt hitte, hogy az kommunizmus és feljelentette a tanárt. (Nagy Vince : A természettudomány gyanús, ott is igazságok érvényesülnek ! — Derüliség a bal- és a szétsőbaloldaloh.) Ezer és ezer alkalom van arra, hogy semmiségekért izgatás címén feljelentsék az embereket és akit csak akarnak, egyszerűen elitéltessék. Eszerint a törvény szerint ezek mind el fognak esni választójoguktól. De rá kell mutatnom arra is, •— hiszen ezt máitegnap Peyer Károly képviselőtársunk is megmondotta, — hogy mi már három éve ülünk itt, három év óta számtalan javaslatot tettünk a munkások érdekében, számtalan szociálpolitikai előterjesztést tettünk itt, és semmit sem értünk el. Már most jön a kormány egy ilyen javaslattal ; csak természetes,
