Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-429

A nemzetgyűlés 429. ülése 1925. évi június- hó 18-án, csütörtökön. 359 nek, akkor — meg kell említenem, hogy a szakaszban nincs benn, de remélem, hogy a beíügyminister ur pótolni íogja azt a rendelkezést, — kétségtelen, hogy ez a szakasz kell, hogy vonatkozzék azokra is, akik gyilkoltak, de amnesztiát kaptak. (Proppcr Sándor : A gyilkos urakat csak nem fogják kirekeszteni !) En az emberi élet ellen elkövetett deliktumokat kénytelen vagyok súlyosabban elbírálni, mint az izgatási deliktumokat, vagy pedig az államfő személyének megsértését. De mondom, jogászi gondolkozásom egyáltalában tiltakozik az ellen, hogy valakit, aki a múltban elkövetett valamely deîiktumot, amelyért megszenvedett és amelynek elkövetésekor még nem lehetett tudomása arról, hogy ezért a dilektumért való megbüntetése esetén többet képviselő nem lehet, még azzal is büntessünk, hogy a választói névjegyzékbe fel nem vehető és ennélfogva nemzetgyűlési képviselő sem lehet. (Propper Sándor : Pötör urat és Okolicsányi urat nem fogják kizárni, mert ezek csak gyilkos urak !) T. Nemzetgyűlés ! A törvényeket a jövőre nézve hozzák. Elismerem ennek a szakasznak azt az álláspontját, amely bizonyos nyereségvágyból elkövetett deliktumokra vonatkozik. Helyeslem hogyha valaki nyereségvágyból követ el valamely deliktumot, főként, ha bűntettet, nem pedig vétséget követ el, azt távol tartsuk a nemzetgyűléstől és hogy a parlament nívója és a törvényhozás egyik fóruma megóvassék attól, hogy tagjai közé u. n. tisztátalan elemek kerülhessenek. Megengedem azt a felfogást is, hogy vannak izgatási bűntettek is, és azoknak elkövetőit is távoltartom a nemzetgyűléstől. De azt, hogy olyan vétségek esetén is, amelyekért egy vagy két napi büntetést szabott ki a biróság, ez legyen a felfogása egy törvényhozónak, ezt nem tartom helyesnek. Ennélfogva remélem is, hogy a t. kormány tekintetbeveszi azt az általános ellenzést, amely ezt a szakaszt az egész ellenzék részérői fogadja és módját fogja ejteni annak, hogy ebben a kérdésben bizonyos előzékenységet tanúsítson az ellenzékkel szemben, amely legalább annyit kér a kormánytól, hogy visszaható ereje ennek a szakasznak ne legyen s azokra, akik a múltban ítéltettek el ilyen deliktumokért, amelyeket a szakasz felsorol, ez a szakasz ne vonatkozzék. A szakaszt nem fogadom el. Elnök; Kivan még valaki szólni ? Dénes István képviselő ur kivan szólni. Dénes István : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Kötelességemnek tartom, hogy ehhez a szakaszhoz én is hozzászóljak. Én is kérem az igen t. többséget és a kormányt, hogy ennek a szakasznak az izgatásra vonatkozó pontját teljesen vegye ki a szakaszból. Igen t. beíügyminister ur, tudom jól, hogy önnek miiyen a mentalitása és a felfogása ebben a kérdésben, mégis arra kívánom felhívni a t. többség figyelmét, hogy, ha ez az izgatási pont benne marad a törvény szövegében, akkor a jövőre nézve minden lehetősége ki van zárva annak, hogy olyan uj ideákkal jöjjenek férfiak ebben az országban, amelyeknek megvalósítását a köz-, a nemzet érdekében szükségesnek tartják, de amelyek, fájdalom, a fennálló rendszer, mondjuk a fennálló nagybirtokrendszer szempontjából mindenesetre veszedelmesek. (Mozgás és felkiállások a jobboldalon : Igen, igen ! Ez az !) Engedjék meg, hogy példának okáért felhozzam azt az esetet, hogy valaki azzal áll elő népgyűlésen, hogy érthetetlen dolog, hogy a kormányzat megadóztatja pl. az emberek" mindennapi kenyerét a forgalmi adó és a fogyasztási adó utján, de nem jut eszébe,, hogy például az olyan tizezer katasztrális holdas birtokos haszonbérébői, aki azért nem is dolgozik, aki azért semmit.sem csinál, elvegyen legalább tiz kilogrammot métermázsánként. (Gr. Hoyos Miksa : Sokkal többet vesz el !) Ugyanazt elveszi más címen a dolgozóktól, mindenkitől, de külön elvesz még forgalmi adó címén az orvos, az ügyvéd, és mások megélhetéséből, míg a földbirtokostól, akinek 10—20.000 holdja van és aki birtokát haszonbérbe adja, ugy, hogy leap érte holdanként egy métermázsát, forgalmi adó címen nem veszi el a 3%-ot. (Gr. Hoyos Miksa : És a jövedelmi adó ! Progresszív alapon !) Ha az illető ur ezt a kis igazságtalanságot népgyűlésen, vagy sajtóban szóváteszi, és emiatt jogosan egy kis felháborodás támad a magyar nép lelkében, akkor már mint izgató szerepel, akit feltétlenül el kell ítélni, de a nemzet szempontjából, a köz szempontjából ez az egyén csak hasznot csinált, csak a fejlődés, az igazság útját egyengette. Vagy egy másik esetet, hozok fel. Mondjuk, hogy valaki népgyűlésen vagy egy sajtóorgánumban szóvá teszi a földreform eljárás hátrányait ; elmondja, hogy sok visszásság történik, itt-ott a birák vagy a földbirtokrendező biróság, nem ragaszkodnak a törvényekhez, vagy pedig egyes földbirtokosok itt-ott a törvénnyel szembeszállnak. Ez ma feltétlenül izgatás. (Ellentmondások a jobboldalon.) Kérem, képviselőtársaim, nekem volt alkalmam meggyőződni, hogy önök közül is többen, épen a t. többség számottevő tényezői, ugyanigy fogják fel a dolgot ; különben nem is hoztam volna fel ezt az esetet. Elég az hozzá, hogy az illető ki van téve annak, hogy épen a nemzet, a magyar nép érdekében kifejtett küzdelme miatt fogják elitélni izgatás címén. Az ilyen ember a jövőben megszűnik létezni a magyar közéletben. Én ebben a szakaszban a fejlődést, az uj eszmékért való küzdelem kizárását látom és ezért javaslom, méltóztassék elfogadni Rupert Rezső képviselőtársam halasztó indítványát, amennyiben pedig azt nem fogadják el, ugy Várnai t. képviselőtársam módosító indítványát. Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Reisinger Ferenc ! Reisinger Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! A 7. § 9. pontjában az izgatásra vonatkozó részt nem fogadhatom el, elsősorban azért, mert gyakorlati tapasztalatom van arról, hogy Magyarországon hogyan alakul ki az izgatás. (Farkas "István : Ha azt mondják, hogy Bécsben magasabb a munkabér, ez is izgatás !) Méltóztassanak megszívlelni, egy rövid példát mondok el saját tapasztalatomból, hogy Magyarországon hogyan készül az izgatás és hogy ilyen mesterséges utón készített izgatással hogyan lehet a képviselőket lenyaktilózni abban az esetben, ha ebből a javaslatból törvény lesz. Ezelőtt körülbelül két évvel — ha jól emlékszem — Salgótarján vidékén a csendőrök két letartóztatott bányamunkást megvertek. A talpát verték a munkásoknak, a biróság ezért a csendőröket el is Ítélte. Én ezt az esetet szóvá tettem egy gyűlésen oly értelemben, hogy hivatkoztam az aznapi hírlapokban megjelent tudósításokra, melyeket erről a birói tárgyalásról közöltek. Én ott semmi olyat nem mondtam, ami újszerű, eredeti lett volna, pusztán lemásoltam egy ujságtudósitást, amely egy birói ítéletről szólott. Köztudomású, hogy azt, ami nyilvános tárgyaláson történik, szabad a lapoknak közölni és azt élőszóval is szabad bárhol bárkinek elmondani. Ebben az esetben egy olyan rendőrfogalmazó volt a gyűlésen, aki — ugylátszik — velem nem nagyon rokonszenvezhetett s ezért a jelentésében ferdén állította be a dolgokat ; ugy tüntette fel, mintha én azt mondtam volna, hogy a csendőrség veri a munkásosztály talpát. Kissé értelmetlenné és butává tette a dolgot és kész az izgatási per a társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény alapján. Már pedig ez a beállítás lehetetlenség és képtelenség, mert nem lehet ép ésszel olyat 49*