Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-429

A nemzetgyűlés 429. ülése 1925. évi június- hó 18-án, csütörtökön. 359 nek, akkor — meg kell említenem, hogy a szakasz­ban nincs benn, de remélem, hogy a beíügyminister ur pótolni íogja azt a rendelkezést, — kétségtelen, hogy ez a szakasz kell, hogy vonatkozzék azokra is, akik gyilkoltak, de amnesztiát kaptak. (Proppcr Sándor : A gyilkos urakat csak nem fogják ki­rekeszteni !) En az emberi élet ellen elkövetett deliktumokat kénytelen vagyok súlyosabban el­bírálni, mint az izgatási deliktumokat, vagy pedig az államfő személyének megsértését. De mondom, jogászi gondolkozásom egyáltalában tiltakozik az ellen, hogy valakit, aki a múltban elkövetett vala­mely deîiktumot, amelyért megszenvedett és amelynek elkövetésekor még nem lehetett tudo­mása arról, hogy ezért a dilektumért való meg­büntetése esetén többet képviselő nem lehet, még azzal is büntessünk, hogy a választói névjegyzékbe fel nem vehető és ennélfogva nemzetgyűlési képvi­selő sem lehet. (Propper Sándor : Pötör urat és Okolicsányi urat nem fogják kizárni, mert ezek csak gyilkos urak !) T. Nemzetgyűlés ! A törvényeket a jövőre nézve hozzák. Elismerem ennek a szakasznak azt az álláspontját, amely bizonyos nyereségvágyból elkövetett deliktumokra vonatkozik. Helyeslem hogyha valaki nyereségvágyból követ el valamely deliktumot, főként, ha bűntettet, nem pedig vét­séget követ el, azt távol tartsuk a nemzetgyűléstől és hogy a parlament nívója és a törvényhozás egyik fóruma megóvassék attól, hogy tagjai közé u. n. tisztátalan elemek kerülhessenek. Megen­gedem azt a felfogást is, hogy vannak izgatási bűn­tettek is, és azoknak elkövetőit is távoltartom a nemzetgyűléstől. De azt, hogy olyan vétségek esetén is, amelyekért egy vagy két napi büntetést szabott ki a biróság, ez legyen a felfogása egy törvényhozó­nak, ezt nem tartom helyesnek. Ennélfogva remé­lem is, hogy a t. kormány tekintetbeveszi azt az általános ellenzést, amely ezt a szakaszt az egész ellenzék részérői fogadja és módját fogja ejteni annak, hogy ebben a kérdésben bizonyos előzé­kenységet tanúsítson az ellenzékkel szemben, amely legalább annyit kér a kormánytól, hogy visszaható ereje ennek a szakasznak ne legyen s azokra, akik a múltban ítéltettek el ilyen deliktu­mokért, amelyeket a szakasz felsorol, ez a szakasz ne vonatkozzék. A szakaszt nem fogadom el. Elnök; Kivan még valaki szólni ? Dénes István képviselő ur kivan szólni. Dénes István : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Köte­lességemnek tartom, hogy ehhez a szakaszhoz én is hozzászóljak. Én is kérem az igen t. többséget és a kormányt, hogy ennek a szakasznak az izga­tásra vonatkozó pontját teljesen vegye ki a sza­kaszból. Igen t. beíügyminister ur, tudom jól, hogy önnek miiyen a mentalitása és a felfogása ebben a kérdésben, mégis arra kívánom felhívni a t. többség figyelmét, hogy, ha ez az izgatási pont benne marad a törvény szövegében, akkor a jövőre nézve minden lehetősége ki van zárva annak, hogy olyan uj ideákkal jöjjenek férfiak ebben az országban, amelyeknek megvalósítását a köz-, a nemzet érdekében szükségesnek tartják, de amelyek, fájdalom, a fennálló rendszer, mond­juk a fennálló nagybirtokrendszer szempontjából mindenesetre veszedelmesek. (Mozgás és felkiál­lások a jobboldalon : Igen, igen ! Ez az !) Engedjék meg, hogy példának okáért felhoz­zam azt az esetet, hogy valaki azzal áll elő nép­gyűlésen, hogy érthetetlen dolog, hogy a kormány­zat megadóztatja pl. az emberek" mindennapi kenyerét a forgalmi adó és a fogyasztási adó utján, de nem jut eszébe,, hogy például az olyan tizezer katasztrális holdas birtokos haszonbérébői, aki azért nem is dolgozik, aki azért semmit.sem csinál, elvegyen legalább tiz kilogrammot métermázsán­ként. (Gr. Hoyos Miksa : Sokkal többet vesz el !) Ugyanazt elveszi más címen a dolgozóktól, min­denkitől, de külön elvesz még forgalmi adó címén az orvos, az ügyvéd, és mások megélhetéséből, míg a földbirtokostól, akinek 10—20.000 holdja van és aki birtokát haszonbérbe adja, ugy, hogy leap érte holdanként egy métermázsát, forgalmi adó címen nem veszi el a 3%-ot. (Gr. Hoyos Miksa : És a jövedelmi adó ! Progresszív alapon !) Ha az illető ur ezt a kis igazságtalanságot népgyűlésen, vagy sajtóban szóváteszi, és emiatt jogosan egy kis felháborodás támad a magyar nép lelkében, akkor már mint izgató szerepel, akit feltétlenül el kell ítélni, de a nemzet szempontjából, a köz szempontjából ez az egyén csak hasznot csinált, csak a fejlődés, az igazság útját egyengette. Vagy egy másik esetet, hozok fel. Mondjuk, hogy valaki népgyűlésen vagy egy sajtóorgánum­ban szóvá teszi a földreform eljárás hátrányait ; elmondja, hogy sok visszásság történik, itt-ott a birák vagy a földbirtokrendező biróság, nem ragaszkodnak a törvényekhez, vagy pedig egyes földbirtokosok itt-ott a törvénnyel szembeszállnak. Ez ma feltétlenül izgatás. (Ellentmondások a jobb­oldalon.) Kérem, képviselőtársaim, nekem volt alkalmam meggyőződni, hogy önök közül is többen, épen a t. többség számottevő tényezői, ugyanigy fogják fel a dolgot ; különben nem is hoztam volna fel ezt az esetet. Elég az hozzá, hogy az illető ki van téve annak, hogy épen a nemzet, a magyar nép érdekében kifejtett küzdelme miatt fogják elitélni izgatás címén. Az ilyen ember a jövőben megszűnik létezni a magyar közéletben. Én ebben a szakasz­ban a fejlődést, az uj eszmékért való küzdelem kizárását látom és ezért javaslom, méltóztassék elfogadni Rupert Rezső képviselőtársam halasztó indítványát, amennyiben pedig azt nem fogadják el, ugy Várnai t. képviselőtársam módosító indít­ványát. Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Reisinger Ferenc ! Reisinger Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! A 7. § 9. pontjában az izgatásra vonatkozó részt nem fogadhatom el, elsősorban azért, mert gyakorlati tapasztalatom van arról, hogy Magyarországon hogyan alakul ki az izgatás. (Farkas "István : Ha azt mondják, hogy Bécsben magasabb a munkabér, ez is izgatás !) Méltóztassanak megszívlelni, egy rövid példát mondok el saját tapasztalatomból, hogy Magyarországon hogyan készül az izgatás és hogy ilyen mesterséges utón készített izgatással hogyan lehet a képviselőket lenyaktilózni abban az esetben, ha ebből a javaslatból törvény lesz. Ezelőtt körülbelül két évvel — ha jól emlék­szem — Salgótarján vidékén a csendőrök két le­tartóztatott bányamunkást megvertek. A talpát verték a munkásoknak, a biróság ezért a csendőrö­ket el is Ítélte. Én ezt az esetet szóvá tettem egy gyűlésen oly értelemben, hogy hivatkoztam az aznapi hírlapokban megjelent tudósításokra, me­lyeket erről a birói tárgyalásról közöltek. Én ott semmi olyat nem mondtam, ami újszerű, eredeti lett volna, pusztán lemásoltam egy ujságtudósi­tást, amely egy birói ítéletről szólott. Köztudo­mású, hogy azt, ami nyilvános tárgyaláson tör­ténik, szabad a lapoknak közölni és azt élőszóval is szabad bárhol bárkinek elmondani. Ebben az esetben egy olyan rendőrfogalmazó volt a gyűlé­sen, aki — ugylátszik — velem nem nagyon rokonszenvezhetett s ezért a jelentésében ferdén állította be a dolgokat ; ugy tüntette fel, mintha én azt mondtam volna, hogy a csendőrség veri a munkásosztály talpát. Kissé értelmetlenné és butává tette a dolgot és kész az izgatási per a társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló tör­vény alapján. Már pedig ez a beállítás lehetetlen­ség és képtelenség, mert nem lehet ép ésszel olyat 49*

Next

/
Thumbnails
Contents