Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.
Ülésnapok - 1922-429
A nemzetgyűlés 429. ülése 1925. évi június íió 18-án, csütörtökön. 351 vényeink helytelenül rendelkeztek — ez alá kellett vonni tulaj donképen magának a hazának védelmét és a magyarság védelmét is, mert különben a büntetőtörvénykönyvnek kissé rossz szövegezése miatt minden nemzetiség meg lett volna védve, csak épen a magyarság, amely nem nemzetiség, hanem nemzet, nem lett volna megvédelmezve. Tettem ezt azután — az indokolásba be nem véve — azért, mert épen két párt tekintette volna maga ellen irányulónak politikailag ezt a rendelekezést. Az egyik a néppárt, amely a felekezet elleni izgatásban bármikor nagyon könnyen megfogható volt, — egy kis erőltetéssel vagy nem erőltetéssel is — mert végre is az, hogy kit izgat vagy kit nem izgat valami, az teljesen azitélőtanácsok izgulékonj'ságától függ. Elnök : A képviselő ur beszédidejéből még egy perc van hátra. Kérem, méltóztassék beszédét befejezni ! Vázsonyi Vilmos : Tisztelettel kérném, miután tisztán jogászi dolgokról beszélek, méltóztassék megengedni, hogy még tiz percig beszélhessek. Elnök : Méltóztatnak-e hozzájárulni, hogy Vázsonyi képviselő ur beszédideje tiz perccel meghosszabbittassék? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Méltóztassék folytatni ! Vázsonyi Vilmos : Mondom, miután ez nyújtható fogalom, az, hogy az itélő tanács miben talál izgatást és miben nem, tisztán attól függ, hogy mennyire izgulékony az az itélő tanács. Sőt anynyira nyújtható ez a fogalom, hogy magát azt, hogy hol mond egy beszédet valaki, szintén nagyon fontosnak tartom abból a szempontból, hogy van-e izgatás vagy sem. Mert ha teritett asztalnál, jól lakott emberek között mondok nagy és hatalmas dolgokat, mielőtt a pezsgős palackokat kibontották volna, ez mindenesetre sokkal kevésbé veszedelmes lesz, mintha a szövegben tökéletesen ugyanezt a beszédet például éhező emberek előtt mondom el. Ez tehát nagyon nyújtható fogalom, és én nem akartam arra alkalmat adni, hogy akár a néppárt, akár a szociáldemokrata párt — amelyre az izgatásról szóló másik szakasz vonatkozott — panaszkodhassak amiatt, hogy direkt ő ellenük irányul ez a szakasz, hogy ezáltal ők ki legyenek zárva a választójogból, de ezen a réven ki legyenek zárva a választhatóságból is. Mert hiszen tulaj donképen itt ugrik a nyúl, ez a dolog fontosabbik része. Nem egy szavazat elvesztéséről van itten szó, hanem arról, hogy ez a választhatóságból való kirekesztést hozza magával. Ezekután én ma -— amikor a szociáldemokrata párt ezt maga ellen irányulónak tekinti — természetesen minimumnak tekintem azt, hogy hagyjuk ki azokat az izgatási szakaszokat, amelyeket annakidején már az én javaslatom is kihagyott. Ma azonban, minthogy a judikatura megváltozott, — minthogy uj törvényeink vannak, amelyek nagyon szaporává teszik ezeket az eseteket, nem tartom ezt elégségesnek. Méltóztassék disztingválni a büntettek és a vétségek között ! A törvény nem ok nélkül teszi meg azt a disztingciót, amikor a bűntetteket a vétségektől megkülönbözteti. Ezzel figyelmeztet minket arra, hogy a vétségek csekélyebb súlyúak ; arra, hogy ezeknél a büntetés neme enyhébb és a büntetés tartama kevesebb, már külsőleg is jelzi azt, hogy csekélyebb súlyú és kisebb jelentőségű dologról van szó. Amikor" a büntetőtörvénykönyv annakidején az izgatási szakaszok egész vonalán mellőzte a politikai jogok felfüggesztését, ez jellemző volt arra a szabadelvű korszakra, mert ez tulajdonképen az 1874 : XXXIII te. fennállása idején biztosítani akarta azt, hogy ilyen módon választójogától és választhatóságától senki megfosztható ne legyen. Már bátor voltam rámutatni arra, hogy az 1913. évi XIV. te. ezzel szakított és ebbe a hibába kénytelen volt — bár sokkal kisebb mértékben — az én javaslatom is beleesni. Minthogy pedig a bűntettek és vétségek között különböztetni kell, és minthogy a vétségeknél különben a bíróságnak magának megadja a büntetőtörvénykönyvnek — ha jól emlékszem — 54. §-a azt a jogot, hogy amennyiben a bűntettre nem szab ki többet, mint hat hónapi államfogházat vagy fogházat, vagy főbüntetésül csak pénzbüntetést állapit meg s amikor a törvény kijelenti, hogy a politikai jogok felfüggeszthetők, ezt — az eset csekéfységét figyelembe véve — mellőzhesse, — ez ismét arra int minket, hogy a vétségeknél legyünk óvatosak, (ügy van! Ugy van! a baloldalon), mert hiszen megtörténhetik, hogy a bíróság kimondja azt, hogy mellőzi a politikai jogoknak felfüggesztését és akkor azután itt van egy drákói törvény, amely annak ellenére a bíróságnak, amely az eset körülményeit közelebbről látta, mégis kötelezővé teszi azt, hogy az illető vétségeknél öt évre ki legyen rekesztve a választók sorából. Én tehát most, amikor a törvények, amelyek az állam rendjét hatályosabban védelmezik — hogy a nomenklatúrához ragaszkodjam — megsokasodtak, a vétségek tekintetében nagyobb óvatosságot kérnék az igen t. kormánytól, mert a vétségek esetében azt az álláspontot vallom, hogy a vétségeknél csak akkor lehet az öt évre való kirekesztést alkalmazni, — természetesen, ha maga a biróság nem mondotta ki a politikai jogok felfüggesztését — amikor arra az időtartamra, amelyre az Ítélet szól, mindenesetre a törvény rendelkezéseitől függetlenül, illetőleg a törvényjavaslat 7. §-ának 12. pontja alapján hatálybalép az, hogy a politikai jogok felfüggesztésével kizárjuk azt, hogy az illető a választói névjegyzékbe belekerüljön. De ettől eltekintve, vétségek esetében csak akkor mondanám ki ezt a rendelkezést, ha az utolsó öt éven belül ismételten követtetett el a vétség. Mert hogy az első vétségnél, — amelynél megtörténhetik az is, hogy a politikai jogok felfüggesztését a biróság ki sem mondja — nyomban beálljon az a hatály, hogy az illetőt öt évre kirekesztjük a választók sorából s ezáltal egyúttal megfosztjuk őt választhatóságától is, — ezt én a magam részéről túlságosan szigorúnak tartom. Ezek után bátor vagyok beadni ennek megfelelő módosításaimat. Javaslom, hogy a 7. §. 9. pontja után tétessék uj bekezdésként a következő szöveg (olvassa) : »Vétség esetén ez a rendelkezés — a 12. pont rendelkezéseinek épségben tartásával — csak akkor alkalmazható, ha az elitélt azt öt éven belül ismételten követte el«. Az a kifejezés, hogy : »a 12. pont rendelkezéseinek épségben tartásával« azt jelenti, hogy 12. pont kimondja, hogy akit a politikai jogok g3 T akorlásának felfüggesztésére jogerősen elitéltek, az az ítéletben megállapított idő alatt nem lehet választó. Tehát ez a mentesség ismétlés esetén nem zárja ki azt, hogy az, akit a biróság politikai jogainak felfüggesztésére itélt, ezen időtartamra az általam javasolt uj bekezdés ellenére is ki legyen rekesztve a politikai jogokból és ne legyen felvéve a névjegyzékbe. Alternativ javaslatul pedig bátor vagyok benyújtani, — amennyiben az előbbi javaslatomat néni fogadnák el — a 7. §. 9. pontjához a következő módosítást : E szavak helyére : »... nemkülönben, akit a büntetőtörvénykönyv 172—174. §-ában meghatározott izgatás . . . stb«. álláspontomhoz képest — kerüljenek a következő szavak : (olvassa) : »... nemkülönben, akit a Btk. 173. §-a alapján lázítás, vagy a Btk. 172. §-a alapján nemzetiség ellen elkövetett izgatás . . . stb.«-re. Innen következnék az eredeti szöveg. Megjegyzem, hogy ez az indítvány tulajdon48*
