Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-428

328 A nemzetgyűlés 428. ütése 1925. ém június 17-en, szerdán. vagyok a szociáldemokrata mozgalmakban, élénk szemmel figyelem a dolgokat hosszú esztcndŐKön át és mondhatom, hogy minden kormányzati rendszer alatt mást. és mást jelentett az izgatás. Izgatás volt valamikor arról beszélni, hogy május 1-én szüntessék be a munkát. Emlékszem a múlt század kilencvenes éveiben, amikor annak érdekében agitáltunk, hogy május 1-én ne dolgozzunk : ez izgatás volt és nem egy munkást citáltak a kádi elé és Ítéltek el meglehetősen szigorúan azért, mert izgatott a társadalmi rend ellen azáltal, hogy íelhivta munkástársait arra, hogy május 1-én ne dolgozzanak. Alig pár évtized múlva maga a belügyminist er ur volt kénytelen egy hirlapi interjúban kijelenteni, hogy neki nem lehet az ellen kifogása, ha a munkások egymást felszólítják arra, hogy május elsején dolgozzanak vagy nem. Ma kinevetnék azt az embert, aki azt követelné, hogy állítsák bíróság elé azt a munkást, aki ráveszi társait — nem erőszakos eszközökkel, hanem rábeszéléssel — hogy május 1-én ne dolgozzanak. Ma mindenki tudja, hogy május 1-ét megünnepelni minden szervezett munkás kötelessége és, ha valaki rábeszéli társait arra, hogy ünnepeljen, ezért nem állítják a bíróság elé. Emlékszem rá, egyszer elmentünk az 1900-as években a Mária Terézia-térre, hogy megzavarjuk a keresztényszocialisták gyűlését. Az volt a cél, hogy szétkergessük az egész társaságot, mert az utca a mienk. Akkor az volt a mi felfogásunk. Elmegyünk oda és elhallgattatjuk a keresztény szocialista szónokokat. Nekem bizsergett a lelkiismeretem és azt mondottam társaimnak : »ugyan, az Isten áldjon meg benneteket, csak nem verjük szét a társaságot, hiszen milyen szépen beszélnek Tisza István ellen. Akkor vágták ki a legnagyobb slágert ; hogy kötelet Tisza István nyakára, elpusztítani ezt a rendszert ! (Rupert Rezső : Ezt keresztényszocialista mondotta?) Igen, meg is mondhatnám, hogy ki volt, tiszteletreméltó gentleman volt. A rendőrtisztviselőnek egy percre se jutott eszébe a kádi elé állítani a keresztényszocialista szónokot, mert ilyen eszközök igénybevételével akarta azt a rendszert elpusztítani, illetőleg kérte társait, hogy ilyen eszközöket- vegyenek igénybe, amely eszközöket ha ma hangoztatna valaki egy gyűlésen, minimo kalkulo, öt esztendei fegyházat kaphatna érte. Változik tehát az, hogy mi az izgatás. De tovább megyek. A gyorsított tanácsok dolgai szintén idetartoznak. Itt is nagyon nehéz határvonalat vonni, hogyan is történt, hogy valakit igazságosan vagy igazságtalanul ítéltek el? Én ültem a diktatúra bukása után egy földbirtokossal, aki súlyos váddal terhelten, körülbelül három esztendei meghurcoltatás után, úgyszólván vagyonát vesztette el. Egész bűne az volt, hogy egy császári és királyi kamarás volt szomszédos birtokostársa, és a diktatúra alatt ez ellen a kamarás ellen felszólalt, hogy ez olyan fukar és olyan irigy kutya, mert munkásainak még szalonnát sem ad tisztességesen, már pedig ha kommün van, legalább szalonnával lakjék jól a szegény ember. Ezzel a szerencsétlen emberrel, aki nem tartozik a szociáldemokrata párthoz, aki nem volt a mi párthivünk, olyan módon bántak, mint ahogy egy rablógyilkossal sem szabad elbánni. Ez az ember sem nem választó, se nem választható, mert izgatás bűntettét követte el azáltal, hogy birtokostársára állítólag ráuszította a munkásokat. Van azután még egy igen bájos rendelkezés ebben a szakaszban, amely ugyancsak ellenünk, szociáldemokraták eílen irányul, amelyet csak ellenünk irányulónak kell hogy tekintsünk. Nevezetesen azt mondja a 11. alpont (olvassa) : »Aki bűntett vagy vétség miatt birói határozat alapján őrizetben, letartóztatásban vagy vizsgálati fogságban van« . . . stb. Mi sem könnyebb a mai birói gyakorlat mellett, mint az, hogy valakit izgatással vádolnak ; proletáremberről lévén szó, akinek se háza, sem birtoka nincs, s az ügyész vagy a vizsgálóbíró indítványt tesz, hogy tessék ezt vizsgálati fogságba helyezni. A vizsgálati fogsággal elveszíti választójogát és természetesen nem választó, tehát választható sem lehet. (Rupert Rezső : Az ellenjelölt letartóztatja !) Elnök : A képviselő ur beszédideje letelt : méltóztassék beszédét befejezni. Malasits Géza : Miután az egész szakaszon végig azt tapasztalom, hogy egyik farkasverem a másikat, egyik spanyol lovas a másikat követi, a katonai és a polgári büntetőtörvénykönyv egész halmazata van itt, s jogászember legyen, aki kiismeri magát, és ezt épen azért csinálták, hogy senki ki ne ismerje magát, miután ez kizárólag ellenünk irányul, a javaslatnak ezt a részét nem fogadom el. Csatlakozom Várnai képviselőtársam javaslatához. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Petrovits György jegyző : Szeder Ferenc ! (Rupert Rezső: Jó lenne, ha Vass minister ur ezt megfigyelné, neki érzéke van az ilyenek iránt ! — Zaj.) Szeder Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Előre is kijelentem, hogy e szakasz tekintetében csatlakozom előttem felszólalt képviselőtársaimhoz és támogatom azokat az indítványokat, amelyeket Várnai Dániel és Rupert Rezső t. képviselőtársaim nyújtottak be. Ez a szakasz, a mi elgondolásunk szerint, különösen azzal a módosítással, amelyet az előadó ur beterjesztett, tisztán szocialista-paragrafus, ellenünk irányuló paragrafus, olyan testhez szabott ruha, amilyen ebben az egész törvényjavaslatban nem egy helyen jelentkezik, (Rupert Rezső : Az ellenforradalom kodifikálása !) pusztán azért, hogy a mai politikai rendszert velünk szemben körülbástyázzák és azt a gyűlöletet, amelyet velünk szemben éreznek, törvényesítsék, paragrafusokba szedjék és a törvénykönyvbe beiktassák. Én nem tudnám egyébként elképzelni ennek a paragrafusnak törvénybe iktatását, ha a belügyminister urat és a kormányzatot ennek a paragrafusnak törvénybe iktatásánál nem ez a gondolat vezetné. Ismerjük mi nagyon jól a nemrég múlt történelméből, hogy itt nálunk rablógyilkosságokra is amnesztiát adtak, olyan bűncselekményekre, amelyek sokkal felülmúlják azokat a most kodifikált, most bűncselekményeknek minősített cselekményeket, amelyekért a vádlott, nemzetgyalázás vétsége címén, egy vagy két hetet kap. De érdekes, ha az ember utána böngészi ennek a

1 paragrafusnak egyes részleteit. A 7. bekezdés rendelkezései szerint pl. kizárják a választójogból azokat, akik részegséggel nyilvános helyen elkövetett botrányokozás miatt két éven belül 5 aranykoronát meghaladó pénzbüntetésre legalább kétszer elitéltek, de csak az utolsó büntetés kiállásától számítva egy évi időtartamra. Azért nagyon érdekes — amint majd később is kimutatom — a paragrafusnak ez a rendelkezése, mert aki botrányt okozó részeges magaviseletet tanúsított, azt ezért megbírságolják, de a lebirságolástól számítva egy évre választópolgár lehet, mig az, akit nemzetgyalázás vétsége miatt Ítéltek egy vagy két hétre ( Rupert Rezső : Úgynevezett nemzetgyalázásért, mert a nemzetet nem lehet gyalázni ! Az olyan nagy dimmenzió, hogy azt nem lehet gyalázni ! A csillagokat, a holdat, a napot se lehet gyalázni.) úgynevezett nemzetgyalázás miatt, az öt éven belül nem lehet választópolgár. A 8. bekezdés rendelkezései szerint akit