Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-428

328 A nemzetgyűlés 428. ütése 1925. ém június 17-en, szerdán. vagyok a szociáldemokrata mozgalmakban, élénk szemmel figyelem a dolgokat hosszú esztcndŐKön át és mondhatom, hogy minden kormányzati rendszer alatt mást. és mást jelentett az izgatás. Izgatás volt valamikor arról beszélni, hogy május 1-én szüntessék be a munkát. Emlékszem a múlt század kilencvenes éveiben, amikor annak érde­kében agitáltunk, hogy május 1-én ne dolgozzunk : ez izgatás volt és nem egy munkást citáltak a kádi elé és Ítéltek el meglehetősen szigorúan azért, mert izgatott a társadalmi rend ellen azáltal, hogy íelhivta munkástársait arra, hogy május 1-én ne dolgozzanak. Alig pár évtized múlva maga a bel­ügyminist er ur volt kénytelen egy hirlapi inter­júban kijelenteni, hogy neki nem lehet az ellen kifogása, ha a munkások egymást felszólítják arra, hogy május elsején dolgozzanak vagy nem. Ma kinevetnék azt az embert, aki azt követelné, hogy állítsák bíróság elé azt a munkást, aki rá­veszi társait — nem erőszakos eszközökkel, hanem rábeszéléssel — hogy május 1-én ne dolgozzanak. Ma mindenki tudja, hogy május 1-ét megünne­pelni minden szervezett munkás kötelessége és, ha valaki rábeszéli társait arra, hogy ünnepeljen, ezért nem állítják a bíróság elé. Emlékszem rá, egyszer elmentünk az 1900-as években a Mária Terézia-térre, hogy megzavarjuk a keresztényszocialisták gyűlését. Az volt a cél, hogy szétkergessük az egész társaságot, mert az utca a mienk. Akkor az volt a mi felfogásunk. Elmegyünk oda és elhallgattatjuk a keresztény szocialista szónokokat. Nekem bizsergett a lelki­ismeretem és azt mondottam társaimnak : »ugyan, az Isten áldjon meg benneteket, csak nem verjük szét a társaságot, hiszen milyen szépen beszélnek Tisza István ellen. Akkor vágták ki a legnagyobb slágert ; hogy kötelet Tisza István nyakára, el­pusztítani ezt a rendszert ! (Rupert Rezső : Ezt keresztényszocialista mondotta?) Igen, meg is mondhatnám, hogy ki volt, tiszteletreméltó gentleman volt. A rendőrtisztviselőnek egy percre se jutott eszébe a kádi elé állítani a keresztény­szocialista szónokot, mert ilyen eszközök igénybe­vételével akarta azt a rendszert elpusztítani, ille­tőleg kérte társait, hogy ilyen eszközöket- vegye­nek igénybe, amely eszközöket ha ma hangoz­tatna valaki egy gyűlésen, minimo kalkulo, öt esz­tendei fegyházat kaphatna érte. Változik tehát az, hogy mi az izgatás. De tovább megyek. A gyorsított tanácsok dolgai szintén idetartoznak. Itt is nagyon nehéz határvonalat vonni, hogyan is történt, hogy vala­kit igazságosan vagy igazságtalanul ítéltek el? Én ültem a diktatúra bukása után egy földbirto­kossal, aki súlyos váddal terhelten, körülbelül há­rom esztendei meghurcoltatás után, úgyszólván vagyonát vesztette el. Egész bűne az volt, hogy egy császári és királyi kamarás volt szomszédos birtokostársa, és a diktatúra alatt ez ellen a kama­rás ellen felszólalt, hogy ez olyan fukar és olyan irigy kutya, mert munkásainak még szalonnát sem ad tisztességesen, már pedig ha kommün van, legalább szalonnával lakjék jól a szegény ember. Ezzel a szerencsétlen emberrel, aki nem tartozik a szociáldemokrata párthoz, aki nem volt a mi párthivünk, olyan módon bántak, mint ahogy egy rablógyilkossal sem szabad elbánni. Ez az em­ber sem nem választó, se nem választható, mert izgatás bűntettét követte el azáltal, hogy birtokos­társára állítólag ráuszította a munkásokat. Van azután még egy igen bájos rendelkezés ebben a szakaszban, amely ugyancsak ellenünk, szociáldemokraták eílen irányul, amelyet csak elle­nünk irányulónak kell hogy tekintsünk. Neveze­tesen azt mondja a 11. alpont (olvassa) : »Aki bűntett vagy vétség miatt birói határozat alapján őrizetben, letartóztatásban vagy vizsgálati fogság­ban van« . . . stb. Mi sem könnyebb a mai birói gyakorlat mellett, mint az, hogy valakit izgatással vádolnak ; proletáremberről lévén szó, akinek se háza, sem birtoka nincs, s az ügyész vagy a vizs­gálóbíró indítványt tesz, hogy tessék ezt vizsgá­lati fogságba helyezni. A vizsgálati fogsággal el­veszíti választójogát és természetesen nem vá­lasztó, tehát választható sem lehet. (Rupert Rezső : Az ellenjelölt letartóztatja !) Elnök : A képviselő ur beszédideje letelt : méltóztassék beszédét befejezni. Malasits Géza : Miután az egész szakaszon végig azt tapasztalom, hogy egyik farkasverem a másikat, egyik spanyol lovas a másikat követi, a katonai és a polgári büntetőtörvénykönyv egész halmazata van itt, s jogászember legyen, aki kiismeri magát, és ezt épen azért csinálták, hogy senki ki ne ismerje magát, miután ez kizárólag ellenünk irányul, a javaslatnak ezt a részét nem fogadom el. Csatlakozom Várnai képviselőtársam javaslatához. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Petrovits György jegyző : Szeder Ferenc ! (Rupert Rezső: Jó lenne, ha Vass minister ur ezt megfigyelné, neki érzéke van az ilyenek iránt ! — Zaj.) Szeder Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Előre is kijelentem, hogy e szakasz tekintetében csatlako­zom előttem felszólalt képviselőtársaimhoz és támogatom azokat az indítványokat, amelyeket Várnai Dániel és Rupert Rezső t. képviselő­társaim nyújtottak be. Ez a szakasz, a mi elgondolásunk szerint, különösen azzal a módosítással, amelyet az előadó ur beterjesztett, tisztán szocialista-paragrafus, elle­nünk irányuló paragrafus, olyan testhez szabott ruha, amilyen ebben az egész törvényjavaslatban nem egy helyen jelentkezik, (Rupert Rezső : Az ellenforradalom kodifikálása !) pusztán azért, hogy a mai politikai rendszert velünk szemben körülbástyázzák és azt a gyűlöletet, amelyet velünk szemben éreznek, törvényesítsék, paragra­fusokba szedjék és a törvénykönyvbe beiktassák. Én nem tudnám egyébként elképzelni ennek a paragrafusnak törvénybe iktatását, ha a belügy­minister urat és a kormányzatot ennek a paragra­fusnak törvénybe iktatásánál nem ez a gondolat vezetné. Ismerjük mi nagyon jól a nemrég múlt törté­nelméből, hogy itt nálunk rablógyilkosságokra is amnesztiát adtak, olyan bűncselekményekre, amelyek sokkal felülmúlják azokat a most kodi­fikált, most bűncselekményeknek minősített cselekményeket, amelyekért a vádlott, nemzet­gyalázás vétsége címén, egy vagy két hetet kap. De érdekes, ha az ember utána böngészi ennek a 1 paragrafusnak egyes részleteit. A 7. bekezdés rendelkezései szerint pl. kizárják a választójogból azokat, akik részegséggel nyilvános helyen elkö­vetett botrányokozás miatt két éven belül 5 arany­koronát meghaladó pénzbüntetésre legalább két­szer elitéltek, de csak az utolsó büntetés kiállásától számítva egy évi időtartamra. Azért nagyon érdekes — amint majd később is kimutatom — a paragrafusnak ez a rendelkezése, mert aki botrányt okozó részeges magaviseletet tanúsított, azt ezért megbírságolják, de a lebirságolástól számítva egy évre választópolgár lehet, mig az, akit nemzetgyalázás vétsége miatt Ítéltek egy vagy két hétre ( Rupert Rezső : Úgynevezett nemzetgyalázásért, mert a nemzetet nem lehet gyalázni ! Az olyan nagy dimmenzió, hogy azt nem lehet gyalázni ! A csillagokat, a holdat, a napot se lehet gyalázni.) úgynevezett nemzetgya­lázás miatt, az öt éven belül nem lehet választó­polgár. A 8. bekezdés rendelkezései szerint akit

Next

/
Thumbnails
Contents