Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-428

322 A nemzetgyűlés 428. ülése 1925. évi június, 17-én, szerdán. dositásom a következő : (olvassa) : »Kivéve továbbá azokat a cselekményeket, amelyek politikai természetűek«. A 7. §-nak 11. pontjához pedig (olvassa) : »E pont negyedik sorában e szó után »van«, vétessék be a következő szöveg : »Kivéve a politikai cselekmények miatti eseteket». T. Nemzetgyűlés ! Még egy ponthoz, mégpedig a 14. ponthoz akarok hozzászólni. Rövid idő áll rendelkezésemre, éppen azért csak pár szóval akarok rámutatni arra, hogy példátlan a törvényhozásban, de példátlan még ebben a törvényben és ennek koncepciójában is és nem hasonlítható egyetlen más szakaszhoz sem, hogy itt. nem büntetőbirói itélet és nem jogerős ítélet alapján akar kizárni a választói jogból egyeseket a törvényhozás. Ugyanennek a paragrafusnak 8. pontja is jogerős büntető Ítéletet kivan meg kizáró okul, és a 10. pont is jogerős szabadságvesztésbüntetést kíván — tehát szintén büntető Ítéletet és jogerősét — s ugyanezt kívánja meg a 15. pont is ; ezzel szemben a 14. pont, amelyhez szólok, a polgári birói Ítéletet, sőt más közhatóság megállapítását is elfogadja kizáró okképen. T. Nemzetgyűlés ! Ez ellen a jogegység, a jogbiztonság érdekében kell tiltakoznunk. Sem a polgári birói Ítéletet, sem pedig más közhatóság megállapítását — nem is tudom, hogy a t. kodifikáló mire gondolt itt, talán a közigazgatási rendőri hatóság üldöző intézkedéseire, mert hiszen a szöveg nem is Ítéletet mond, hanem csak azt tartalmazza, hogy »más közhatóságnak megállapítása, ha az kétségtelenül megáll«, — mondom, sem a polgári birói Ítéletet, sem pedig más közhatóság megállapítását mi el nem fogadhatjuk, ez ellen a leghatározottabban tiltakoznunk kell, mert itt csak három büntetőbirói fórumnak, végső fokon tehát a magyar királyi Curia büntetőtanácsának jogerős Ítéletét fogadjuk el kizáró okul, s éppen ezért azt indítványozom, hogy a 14. pontnál az első négy és fél sor a zárójel befejezéséig töröltessék és helyette ez a szöveg tétessék (olvassa) : »akire nézve jogerős birói itélet megállapította, hogy háború idején stb.». Indítványomnak elfogadásával elérnénk azt, hogy ez a pont beleilleszkednék az önök által, illetőleg a t. bizottság által elfogadott javaslat egész koncepciójába, ennek a paragrafusnak a gondolatmenetébe, abba az eszmemenetbe, hogy jogerős büntetőbirói itélet lehet egyedül a kizáró ok, nem pedig polgári, civilbirónak magánjogi perben hozott Ítélete, vagy pedig nem is kir. bíróságnak, hanem közigazgatási hatóságnak nem Ítéletben, hanem egyszerű végzésben hozott határozata. Kérem módosításaim elfogadását, egyúttal hozzájárulok a baloldali képviselőtársaim részéről beterjesztett módosításokhoz. Elnök : Szólásra következik : Petrovics György jegyző : Peyer Károly ! Peyer Károly : T. Nemzetgyűlés ! Nem kívánok "e szakasz jogi fejtegetésébe bocsátkozni, mert nem vagyok jogász és ehhez nem értek, ez a soraink között ülő és más ellenzéki képviselők részéről már megtörtént. Beszélnem kell azonban ennek a szakasznak politikai vonatkozásairól. Végre is tisztázni kell azt a helyzetet, hogy ennek a szakasznak felvételével az-e a cél, hogy ellenzéki képviselők ne jöhessenek többé ide be, vagy pedig más a cél. Méltóztassanak azzal tisztában lenni, hogy nekünk nem feltétlenül szükséges, hogy a parlamentnek tagjai legyünk. Volt idő, amidőn önkéntes elhatározásból távol maradtunk a törvényhozás munkájától és igy egy cikluson keresztül nem voltunk tagjai a Nemzetgyűlésnek. Azt hiszem nincs senki, aki elhinné, hogy abban az időben nem ennyi, hanem talán még több szociáldemokrata képviselőt választottak volna meg a különböző választókerületekben, mint később a nyílt és már megszükitett választójog révén. Akkor azért maradtunk távol, mert demonstrálni kívántuk, hogy a választások alkalmával oly befolyásolása történt a választóknak, amihez mi a magunk szankcióját nem adhattuk. Ha ez a megnyilatkozás annak idején a választásnál is megnyilvánult és ez ellen demonstráltunk, akkor lehet-e feltételezni azt, hogy mi ez ellen nem ugyanúgy demonstrálunk, ha a törvény rendelkezéseibe vétetik bele? Ugyanezt kell tennünk és amennyiben a törvény rendelkezései változatlanul ugy maradnának, amint itt fel vannak véve, ez azt jelenti, hogy a szociáldemokrata párt ismét nem lesz tagja a Nemzetgyűlésnek, mert nem lesz meg ennek lehetősége. Amikor nem voltunk tagjai a parlamentnek, a korábbi időkben, akkor is volt, mint ahogy később is lesz szociáldemokrata párt. Akinek e tekintetben kételyei vannak, olvassa el Hegedűs Lórántnak a legutóbbi napokban megjelent cikkét. Őt igazán nem lehet azzal vádolni, hogy szociáldemokrata. A cikk ellenünk Íródott és mégis ő maga is elismeri, hogy a szociáldemokrata párt minden országban szükséges kellék, mert olyan társadalmi réteget képvisel, amelynek hiányát megérzik minden parlamentben. Amig nem voltunk tagjai a törvényhozásnak, természetesen máshol kellett kifejteni aktivitásunkat. Akik régebbi politikusok, nagyon jól visszaemlékezhetnek arra, hogy bizony nem tartoztak a ritkaságok közé azok a tüntetések, amelyek pl, a választójogért, vagy más jogokért folytak és amennyiben most kikerülünk megint a nemzetgyűlésből, újból csak ez a terület marad meg nekünk. Nem marad más területünk mint az utca, a népgyűlés és egyéb dolgok. Ezeket az eszközöket pedig nem lehet elvonni politikai párttól, semmiféle rendeletekkel, semmiféle tiltó szabályokkal, mert azzal tessék tisztában lenni, hogy" minél nagyobb a korlátozás, annál károsabb hatása lesz ennek a közéletre, mert hiszen éppen a korlátozások fogják a politikai pártokat arra késztetni, hogyha nem lehet törvényes utón, és olyan keretek között, amelyeket a törvények mindenkinek biztosítanak, a magunk politikai állásfoglalását kifejezésre juttatni, akkor oly módon fogják azt megtenni, amilyen módon lehet. Oroszországban megkísérelték ezt a módszert, évtizedeken keresztül csinálták az elnyomó politikát és mégis volt ott erős szocialista mozgalom, sőt éppen a titokzatosság következtében keletkezett olyan mozgalom, amely melegágya lett annak a rendszernek, amely ma Oroszországban van. Nem hiszem, hogy Magyarországon kívánatos volna olyan állapotokat teremteni, de éppen ezek a rendelkezések teremtik ezt meg és fogják elősegiteni. Arra vonatkozólag, hogy ez nem tisztán a mi egyéni álláspontunk, méltóztassék megengedni, hogy a politikai életből olyan részletet citáljak, amely nem közismert és amely olyan egyéniséggel kapcsolatos, akit önök valamennyien talán jobban tisztelnek, mint mi. Legalább is politikailag jobban tisztelik, mert minduntalan halljuk, hogy annak a politikáját kivánják követni stb. Amidőn Tisza István idejében a választójogi vita folyt és ezekről a szakaszokról volt szó, a Népszava vezércikket irt, amelyben igen élesen állást foglalt ez ellen a szakasz ellen és kijelentette, hogy amennyiben ez a rendelkezés törvényerőre emelkedik, a szociáldemokrata párt minden rendelkezésre álló eszközzel küzdeni fog az ellen és a legközelebbi választásokon ezt ugy fogja kifejezésre juttatni, hogy nem is vesz részt a választáson. A cikk megírását követő napon gr. Tisza István magához hivatta Garami Ernőt, a Népszava akkori szerkesztőjét és igy szólt hozzá : »Olvastam a Népszava cikkét.