Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.
Ülésnapok - 1922-428
A nemzetgyűlés 428. ülése 1925. éri június hó 17-én, szerdán, Scitovszky Béla és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Interpellációk : Pikler Emil a nópjólóti ós munkaügyi ministerhez, a magánalkalmazottak betegsegélyezési biztosítása értékhatárának megállapítása tárgyában. — A népjóléti ós munkaügyi minister válasza. — Kóthly Anna az összkormányhoz, az állásnélküli magántisztviselők ós magánalkalmazottak helyzete tárgyában. — A pónzügyminister válasza. — Bâtiez Gyula az összkormányhoz, az építkezések megindítása ós az ópitőipari munkanélküliség megszüntetése tárgyában. — A pónzügymiuister válasza. — Szeder Ferenc az összkormányhoz, a hadirokkantak, hadiözvegyek ós hadiárvák ellátásáról szóló rendelet tárgyában. — A nópjólóti és munkaügyi minister válasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Bud János, Rakovszky Iván, gr. Klebelsberg Kunő, Pesthy Pál, gr. Csáky Károly, Vass József. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 50 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Petrovics György jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Csik József jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Forgács Miklós jegyző ur. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Tolna vármegye közönségének kétrendbeli feliratát a választójogi törvénytervezet, továbbá a törvényhatósági bizottságok újjászervezése tárgyában ; Veszprém vármegye közönségének kétrendbeli feliratát a nyilvános betegápolás és az állami gyermekvédelem költségeinek a törvényhatóságokra való áthárítása és külkereskedelmi szerződések kötése ; végül Komárom és Esztergom vármegyék közönségének feliratát az ország kormányzója ellen intézett támadással szemben való állásfoglalás tárgyában. Minthogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalás alatt áll, Tolna vármegye e tárgyú felirata letétetik a Ház asztalára. Mivel a törvényhatósági bizottságok újjászervezéséről szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közigazgatási bizottságnál van, Tolna vármegye e tárgyú felirata kiadatik a közigazgatási bizottságnak, a többi felirat pedig a házszabályok 226. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Napirend szerint következik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat, (írom. 750, 817) még pedig a 3. § folytatólagos tárgyalása. A szó Peyer Károly képviselő urat illeti, ki legutóbbi ülésünkön beszédének elhalasztására engedélyt nyert. Peyer Károly : T. Nemzetgyűlés ! A választójogi törvényjavaslat ezen szakaszához magam részéről több módositást ajánlanék. Sérelmesnek tartom azt, ami a 3. § első bekezdésében van, tudniillik, hogy a magyar állampolgárságot mindazoknál vélelmezni kell, akik Magyarország területén születtek kivéve ha alapos kétség forog fenn abban a tekintetben, hogy a magyar állampolgárságot leszármazás utján nem szerezték meg. Ennek a leszármazásnak igazolása a legnehezebb dolog és nagyon sok embert lehet ezen a címen zaklatásoknak kitenni. Hogy leszármazás utján megszerezte-e a magyar állampolgárságot valaki, akinek nem tudom hányadik őse jött be külföldről Magyarországra, azt most utólag igazolni, ugy hiszem teljesen felesleges és igen nehéz dolog is. A magyar állampolgárság igazolása ma általában rendkívül nehéz épen az állampolgárság kérdésének rendezetlensége folytán. (Rakovszky Iván belügyminister : Nem rendezetlen ; törvény van rá, 55 éves törvény.) Törvény van rá, de ennek a törvénynek rendelkezései épen a trianoni békeszerződés folytán az optálás és egyéb dolgok miatt annyira komplikáltak, hogy ezeket még kibővíteni azzal, hogy azt mondjuk, »a magyar állampolgárságot leszármazás utján nem szerezték meg«, nem helyes. Épen azért sokkal célszerűbbnek tartanám, ha ez a mondat a törvényjavaslatból teljesen kimaradna. Az állampolgárság igazolása egy tény, aki tehát tudja igazolni állampolgárságát, annak lesz választójoga, akinek nincs állampolgársága, annak nem lesz. Az a kifejezés azonban, hogy alapos kétség forog fenn, olyasvalami, ami még csak meg sem határozható. Hogyan méltóztatik ezt megállapítani ? Az egyik közigazgatási hatóságnál alapos kétség lesz az, ha valaki azt mondja, hogy véleménye szerint az illető az állampolgárságot nem szerezte meg. Mivel lehet az alapos kétséget igazolni, vagy mi annak fokmérője, hogy alapos kétség ? Egy törvény rendelkezéseibe nem lehet olyasmit belevenni, amit nem lehet pontosan meghatározni. Az állampolgárság kellékét meg lehet határozni ; az vagy megvan, vagy nincs meg, ezt vagy igazolni lehet, vagy nem lehet igazolni. De hogy valaki ezt nem igazolta, nem szerezte meg, s erre alapos kétség forog fenn : ilyen rendelkezés alapján valakit a választói névjegyzékből kihagyni, véleményem szerint nem volna helyes. De nem NAPLÓ XXX1IÍ.41
