Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-421

10 A nemzetgyűlés 421. ülése 1925 Miskolc város I. kerületében 1928-ban 700 választót töröltek a névjegyzékből, a II. kerületben 2300-at. Az 1924. évben az I. kerületben 458, a II. kerületben 868 választót töröltek a névjegyzékből. (Györki Imre : Jó, hogy nem vitték őket a Dunába 1) Méltóztassék most jól fontolóra venni, hogy a névjegyzékéből 2300-at ezelőtt két esztendővel és 863-at ezelőtt egy esztendővel már töröltek és amikor most 1925-ben újra átrevideálták a névjegyzéket, ebben az évben is 886 választót töröltek a névjegyzékből a II. kerületben és 277 választót az I. kerületben. (Györki Imre : Ezt nevezik jog kiterjesztésnek !) Méltóztatnak látni, minden alkalommal az I. kerületben jelentékenyen kevesebb számú választót töröltek, mint a II. kerületben. Igaz, hogy az I. kerületben kevesebb is a választók száma, tehát nem volt oly nagy lehetőség a jogfosztásra, mint a II. kerületben. Ezzel szemben az is igaz, hogy az I. kerület Miskolc városának a közepe, az urak, a vagyonosabb osztály lakta része, ott tehát kevesebb munkás és kevesebb kis-zsidó lakik, — mert túlnyomó részben ilyen elemeket hajigáltak ki a választói névjegyzékből — tehát kevesebbet is lehetett a választók névjegyzékéből törölni oly értelemben, hogy az uralkodó éra a saját maga választói létszámát ne érintse. Ha ezekhez a számokhoz hozzáveszem még a választókerületek geometriai beosztását, amiről előttem nagyon helyesen szólott Petrovácz képviselőtársam is, a következő helyzetet látom. Amig Budapesten, ahol kétségtelenül az országnak legintelligensebb népe lakik, 20.000 polgár választ egy nemzetgyűlési képviselőt, addig pl. Mezőcsáton — ugylátszik kormánypárti kerületben — mindössze 4247 választó választott képviselőt. (Erdélyi Aladár : Kiss Menyhértnek csak 400 választója van, pedig ő igazán nem kormánypárti !) Bizonyos mértékben tekintettel vagyok a csonka kerületekre, de ne méltóztassék azt hinni, hogy egészen elfogadom ezt az érvelést, mert a kerületek beosztását nem kellett feltétlenül a csonkasághoz kötni. Bizonyos fokig ez lehet érv, azonban ugylátszik, egészen alkalmas ürügy volt néhány tucat kormánypárti képviselőnek mandátumhoz való jutására. (Erdélyi Aladár : Tessék megnézni, épen nem kormánypártiak az ezer választón aluli kerületek ! Mezőcsát sem !) Csak ugy hevenyészve kiirtani néhány oly kerületet, amelyet személyesen ismerek. Ugyanakkor, amikor Budapest legintelligensebb, legképzettebb választónépe közül húszezren küldenek be a nemzetgyűlésbe egy képviselőt, Mezőcsát és vidéke, amely nem csonka kerület, — koncedálom, hogy eléggé intelligens földmives nép lakja — 4247 szóval küldött ebbe a Házba képviselőt. (Erdélyi Aladár : Tolnamegyében mind 14 ezren felüli kerületek vannak !) Tessék csak tovább nézni a számokat. Már csonka kerületről van szó, amikor megemlítem a feledi választókerületet. Ez tényleg csonka kerület, de minden, csonkasága mellett ez a szám nagyon érdekes, hogy amig ez, az Isten háta mögötti vidék teljesen kiesik a forgalomból, kulturális szempontból tehát, azt hiszem, Miskolcnak mélyen alatta van, — ugy gondolom, hogy a kerület képviselője is koncedálni kénytelen ezt az állításomat — addig ebben a kerületben csak 2300 szó kellett ahhoz, hogy ebbe a Házba képviselőt küldhessen. Ezzel szemben az ózdi ipari kerületben 11.000 körül van a választók száma. A sajószentpéteri ipari kerületben, — ahol bányák vannak, bányamunkások laknak és ahol a legnagyobb magyar vasgyár, a Magyar Állami Diósgyőri vas- és acélgyár van, amelyben egy tömegben 5—6 ezer ember szokott dolgozni — ebben a választókerületben már 14.244 választó küldhetett egy képviselőt a nemzetgyűlésbe. (Malagits Géza : Ahogyan azok küldtek !) Nagyon érdeévi június hé 4-én, csütörtökön kes egy másik kerület dolga ; itt van például a nagyszentmiklósi kerület, amely valószínűleg szintén csonka kerület, — csak így, a választók számából Ítélem meg, nem tudom pontosan — itt elég volt 1130 választó igazmondása, hogy valaki ebben a Házban képviselő lehessen. (Erdélyi Aladár : Majd megváltozik !) Meg is vagyok róla győződve, hogy meg fog változni ! (Györki Imre : Csak a szolgabirák és a csendőrök is változnának meg Î) Ennek a megváltozásnak kérdésében azonban egyetértek Petrovácz Gyula t. képviselőtársammal. Szerettem volna már itt ebben a törvényj avaslatban látni, hogy ez a megváltozás minő alapon akar létrejönni, milyen alapon akarja ezt a kormány megcsinálni. (Erdélyi Aladár : Meg kell állapítani a választók számát, addig nem lehet ! — Györki Imre : Egyidejűleg kellett volna idehozni !) Az eddigi tapasztalatok arra kényszerítenek, hogy annak a véleményemnek adjak* kifejezést, hogy nem bizom ennek a megváltozásnak helyességében, jóságában. De igen könnyen ment ám a választókerületek kettéosztása és mindig ugy, mint amint a kormánypárt pártérdeke megkívánta. (Nemes Bertalan : Hogyne, majd a szakszervezeti érdek szerint fog menni !) így például a mezőcsáti és a mezőkeresztesi kerületek is egy kerületet alkottak a ma érvényben levő rendelet kelte előtt ; azt is kétféle választották és íme, nagyszerűen megoldották a kérdést a nyílt szavazás segítségével és egy csekély a kormány által többször kétségbeyont hatósági terror segítségével. (Bottlik Józsei : Én nálam nem volt terror ! Kikérem magamnak !) Majd meglátjuk, képviselő ur ! (Bottlik József : Tessék bizonyítani !) Majd meglátjuk. Én hozzám jöttek emberek a képviselő ur kerületéből x-szer panasszal a terror miatt és méltóztassék a képviselő urnák emlékezni arra, hogy többizben interveniáltam pont a képviselő urnái emiatt és a képviselő ur volt szives közbe is lépni. (Bottlik : Azonnal orvosoltattam !) Ugy van ! (Pikler Emi! : Nem azt mondta, hogy ön terrorizált !) Részben lett orvosolva, részben" nem lett orvosolva, de kétségtelen, hogy még ma is vannak ennek a választásnak áldozatai. Dehogy hatósági terror volt, ezzel a közbeszólásával méltóztatott a képviselő ur legfényesebben igazolni, amikor elismeri, hogy eredményesen járt el a terrorral szemben. Ez bizonyítja fényesen az én állításomat. (Bottlik Józsei : Semmiféle hatósági terror nem volt !) Ez a kerület, valamikor, ennek a rendeletnek életbelépte előtt, egy ősi függetlenségi, ellenzéki kerület volt, a mezők eresztesi kerület címmel. Ez a kerület olyan volt, mint valamikor Komárom vára, ebbe a kerületbe kormánypárti képviselő nem igen tehette be a lábát sem, ez Kossuth Lajosnak egy régi kerülete volt. Hogy milyen nagyszerűen lehet a választási geometriával . . . (Erdélyi Aladár : Most mi is régi függetlenségiek vagyunk ! — Meskó Zoltán : Kicsoda ? — Erdélyi Aladár : Egyénileg mind azok vagyunk ! — Meskó Zoltán : Rakovszky Iván és Klebelsberg Kuno mint függetlenségiek ! Ezt a tésztát nem vesszük be ! — Derültség. —• Meskó Zoltán : Ezt már maga sem hiszi ! — Györki Imre : Ez a hét legjobb vicce !) T. Képviselőtársaim, ez a közbeszólás már igazán vakmerőség számba megy. Gróf Bethlen István pártjáról. . . (Erdélyi Aladár : Mibe megy ? Vakmerőség számba ! (Klárik Ferenc : Vagy merő vakság, így is lehet érteni !) Merő vakságot tételeznek fel választóikról a képviselő urak, ha azt hiszik, hogy azok ezt nem látják. Ez a kerület ősi függetlenségi kerület volt ; Majthényi Ádám szokta volt képviselni. Ebbe a kerületbe ma sem lehet bemenni a negyvennyolcas jelszavak elhallgatásával, ez kétségtelen. De hát az utóbbi időben a jelölt urak előlegezik