Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-411

A nemzetgyűlés 411. ülése 1925. évi május hó 19-én, kedden. 75 10. Van-e tudomása a ministerelnök urnák és az igazságügyminister urnák arról, hogy az eljáró biró napidijai, fuvardijai s a kapcsolatos eljárások költségei többet, tesznek ki, mint, uz igénybevett 76 kat. hold és 400 négyszögöl földnek az értékel ' . 11. Van-e tudomása a ministerelnök urnák ás az igazságügyminister urnák arról, hogy a javaslatot elfogadott földigénylők közül mintegy 200 egyént a keszthelyi Hitelszövetkezet utján a kiküldött biró birtokba helyezte és ezen mintegy 200 egyén a Hitelszövetkezethez a mérési költségeket le is fizette és épületköveket hordottak és kutakat ástak már! 12. Van-e tudomása a ministerelnök urnák és az igazságügyminister urnák arról, hogy az Ofb. a végrehajtást nem az Országos Központi Hitelszövetkezetre bizta» hanem a Földhitelintézetre és igy most zavarok állottak elő, mert a földhöz juttatottak nem hajlandók a Földhitelintézet részére külön íizetnil 13. Hajlandó-e a ministerelnök ur és az igazságügyminister ur a Balaton ezen egyetlen városias jellegű, régi kultúrával biró nagy községe érdekében a jogos és törvényes földigénylők kielégítése céljából póteljárást elrendelni, melynek kapcsán a szabálytalanságokat és jogos sérelmeket pótolnál 14. Hajlandó-e a ministerelnök ur és az igazságügyminister ur Keszthely fejlődési vonalában eső nagybirtokból a törvényes, legalább 1200 kat, hold föld vagyonváltságot igénybe venni a 76 hold és 400 négyszögöllel szemben. 15. Hajlandó-e a ministerelnök ur és az igazságügyminister ur intézkedni, hogy azt a területet, amelyet már igénybevett, vagy a Földhitelintézet utján, vagy az Országos Központi Hitelszövetkezet utján haladéktalanul az arra jogosultaknak birtokba is adják és a felmerült és elkeseredést szülő differenciákat kiküszöböljék?" A képviselő ur interpellációjára a ministerelnök ur és a magam nevében válaszomat a következőkben adorn meg. Keszthely, Kiskeszthely és Cserszegtomaj községek egyesitett megváltási ügyét illetően a képviselő ur által Írásban előterjesztett interpelláció valójában a tárgyalóbizottság javaslata ellen a földhözjuttatást kérelmezők részéről beadott észrevételek rendjén felhozott sérelmek és kifogások ismétlése és kizárólagos célja: az úgynevezett „közérdek" leplében burkoltan a törvény rendes utján meg nem valósitható egyoldalú és a valódi közérdeknek ós más magánérdekeknek figyelembevétele nélkül beállított, valamint az 1920-.XXXVL és az 1924. évi VII. te. keretén belül meg nem valósítható önző kívánalmak kielégítésének megkísérléseAz Ofb.-tól nyert információm szerint ezek a sérelmek és kifogások a 37.676/1924. Ofb. sz. ítélet meghozatala alkalmával gondos és lelkiismeretes megvizsgálás után kimerítő alapos elbirálás tárgyát képezték és ennek az, elbírálásnak rendén megállapítást nyert az, hogy: . a kérvényezők jelentkezésének összeírásánál, az utólagos jelentkezések felvételénél, az egyes kérelmeknek a tárgyalóbizottság részéről történt elbírálásánál és általában az egész eljárás lefolytatásánál nem merültek fel olyan mozzanatok, amelyek az 1920:XXXVL és 1924:

VII. tcikkekben és az ezek végrehajtása tárgyában kiadott rendeletekben meghatározott szabályok megsértésére és áthágására engedtek volna következtetni és amelyek egy pót- vagy kiegészítő eljárás elrendelésére indokul szolgálhattak volna. Egymagában az a tény,, hogy az Ofb. az ügy érdemi elbirálásába bocsátkozott, kizárja azt, hogy az interpellációban felhozott szabálytalanságok előfordultak volna. Az érdemi elbirálás rendjén a földhöz juttatottak kijelölése, a juttatott területek meghatározása, nagysága, elhelyezése, a kérvényezők személyi és anyagi körülményeinek alapos mérlegelése után a közérdeknek és a helyi viszonyoknak gondos figyelembevételével történt és a tárgyalóbizottság javaslata ellen irányuló jogos és indokólt panaszok is orvoslást nyertek. Az idézett számú Ítélettel eldöntött ügynek az észrevételekben felhozott és végérvényesen elbírált indokok alapján az Ofb. elnöki tanácsa elé vitelét kérték, a 7944/1925. sz. kérvényben a kiskeszthelyi kérvényezők nevében öt egyén, a J945/1925. sz. kérvényben a keszthelyi közszolgálati alkalmazottak és a^ tárgyaíóbizottság javaslata ellen észrevétellel élt kérvényezők nevében 15 egyén, és a 7946/1925. sz. kérvényben a cserszegtomaji kérvényezők nevében négy egyén. Az Ofb. elnöke 1925 február 26-án kelt elhatározásával ezen kérvényeket elutasította. Az interpelláció egyes pontjaira válaszomat a következőkben adom meg: ad. 1. Keszthely nagyközség-ben föld és házhely juttatása iránt jelentkezők és a község elöljárósága által foganatositott összeirási jegyzékek egyenként felül bír áltattak és a tárgyaló biró által helyesnek találtattak. ad. 2. A tárgyalást vezető bírónak nincs tudomása arról, hogy akár működésének megkezdése előtt, akár annak folyama alatt a községháza ajtaján oly értelmű értesítés függesztetett volna ki, mely szerint házhely és föld iránt jelentkezni nem szabad. Kizártnak is kell Azt tekinteni, hogy bárki is a tárgyalást vezető : biró tudta nélkül bármely irányú, a földbirtok| rendezés keretében eső rendelkezést tett volna. | Ezen állítás valódisága esetén nemcsak hogy j magának a tárgyaló birónak is látnia kellett ' volna a kifüggesztett értesítést, de a kérelmej zők kétségen kívül tudomására hozták volna. | Az eljárás folyama alatt többen jelentkeztek | felvételük végett, de egyikük sem jelentette, hogy a községházán a fenti értelmű értesítés lett volna kifüggesztve. 4 ad. 3. Minthogy a keszthelyi uradalommal | szemben Keszthelyen kívül Kiskeszthely, Çserj szegtomaj községek is kérelemmel léptek föl és pedig 1800-zal összesen, akinek circa 75 szá! zaléka csak szántófölddel volt célszerűen kieléj githető, az uradalmi birtok szántóföldterülete ; pedig csak 1800 katasztrális holdat tesz ki, 5 ennélfogva előrelátható volt, hogy a szükséges J föld rendelkezésre nem fog állani, annál kevésbé, inert a keszthelyi gazdasági akadémia egymaga 350 kat. holddal szerepelt a kérelmezők között, amelynek kielégítése országos közérdekből mellőzhetetlennek mutatkozott, az utólagos jelentkezésre határidőt a Nr. 12. §-ának | harmadik bekezdése alapján a tárgyalóbiró j nem tűzött. Ennek dacára axonban az eljárás folyamata alatt jelentkezők az összeirási jegyzékbe felvétettek, amit tanúsítanak az , iratoknál fekvő pótösszeirási jegyzékek is. ad. 4. À bizottság törvényes kötelesség'éhez hiven minden egyes jelentkező meghallgatásával azoknak személyi, családi és vagyoni vili*