Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-410

46 A nemzetgyűlés 410. ülése 1925. évi május hó 15-én, pénteken. Ilyen kétszínű törvényjavaslat még sohasem került a Ház asztalára. Amit egyik kezével ad, azt a másik kezével rögtön igyekszik visszavenni. Midőn ezt a törvényjavaslatot elolvassa az ember, az első pillanatra azt hiszi, hogy a jogokat tényleg ki akarja terjeszteni. Ez azonban csak látszólagos dolog. Valójában nem jogkiterjesztésről lehet beszélni ebben a törvényjavaslatban, hanem egyenesen jogfosztásról, mert ez a javaslat az előző jogok viszszafejlesztése. Az előző választási rendeletek, amelyek törvényerőre emelkedtek, szépen kiterjesztették a jogokat, ez a javaslat azonban igyekszik visszafelé építeni. A törvényjavaslat azoknak a 24 éves férfiaknak, akik elvégezték az elemi iskola negyedik és ötödik osztályát, választójogot ad s ezzel tényleg mintha felölelné a nemzet legnagyobb részét. Midőn azt mondja, hogy azoknak a nőknek is megadja a választójogot, akik elvégezték a hat elemi osztályt, az első pillanatban ez is tényleg szép jog. kiterjesztésnek látszik. ^ Nézzük azonban közelebbről, hogyan igyekszik ezeket a jogokat megsemmisíteni. Nagyon egyszerű a dolog. Mint Apponyi Albert gróf igen t. képviselőtársam is rámutatott tegnap arra, ha tényleg jogokat akarnak adni, ha a törvény tényleg nem akar kertelni, akkor egyszerűen kösse a választói jogot az irni-olvasni tudáshoz. (Ugy van! balfelől.) Ez a legigazibb. Azt mondja a javaslat indokolása: nem köti ehhez, mert sokkal könnyebb megállapítani a négy vagy hat elemi elvégzését. Ez mesebeszéd, ez nem áll. Itt a kormánynak az a célja, hogy ott, ahol akarja, megsemmisítse, 90 százalékban elvegye a polgárok mostani jogát. Lehetetlenség, hogy ne volna, egyszerűbb megállapítani az irni-olvasni tudást. Én itt látom a legnagyobb hibát. Engem; nem elégít ki, ha jól emlékszem, az 5. §, amely azt mondja, hogy majd később fogják rendeletileg megállapitani, hogyan lehet igazolni a négy vagy hat elemi elvégzését. Ezt másként nem lehet igazolni, mint ugy, hogy ki kell venni az iskolai bizonyitványt. De a megszállt területről származó emberek hogyan tudják beszerezni a bizonyítvány okát 1 A kormány bizonyára nem fog olyan rendeletet kiadni, hogy egyszerű bedikfálás után elismeri a négy vagy hat elemi elvégzését. Ezt kizártnak tartom. Nem tudok más álláspontra helyezkedni, mint arra.^ hogy ha tényleg erre alapitják a választói jogosultságot, akkor hiteles bizonyítványt kell kérni az elemi népiskolától. Hallottunk olyan hangokat, hogy ez teljesen lehetetlen. Apponyi Albert gróf t. képviselőtársunk, aki közoktatásügyi minister volt. kifejtette azt, hogy teljesen lehetetlenség ezeket a bizonyítványokat beszerezni, mert a régi időkben nem is vezették ezeket a naplókat. Statisztikát állítottam össze, adatokat gyűjtöttem képviselőtársaimról, hogy annál érdekesebb legyen ennek a megállapítása. A legtöbb 30 éves ember az országban nincs abban a helyzetben, hogy meg tudja szerezni elemi népiskolai bizonyítványát. (Ügy van! balfelől.) A legtöbb helyen hiányoznak ezek a naplók; a régi időkben nem is voltak kötelesek ezeknek vezetésére, csak 1896 óta kötelező ez. Ha valaki járt iskolába s ma elmegy iskolai bizonyítványt kérni, lehetetlenség neki az iskolai bizonyítványt kiállítani. Még az sincs feljegyezve, hogy valaha abba az iskolába járt. Csontos Imre képviselő orról, Tankovics Jánosról, Farkas István szociáldemokrata képviselőről, Renczes Jánosról, Lovász Jánosról. Veres Ferencről, sokorópátkai Szabó Istvánról ós Mayer János minister úrról érdeklődtem, hogy vájjon ők be tudnák-e szerezni elemi iskolai bizonyítványukat. (Nánássy Andor: Veres Ferenc gimnáziumba járt!) A helyzet az, hogy sokkal kellemesebb helyzetben lesznek a városiak, mert a városokban rendesen vezették az iskolai naplókat; minden embernek módjában van elemi iskolai bizonyítványát megszerezni. Ellenben a falusi ember elesik ettől, mert nem tudja iskolai végzettségét igazolni. Karcagról például ezt az értesítést kaptam (olvassa): „Tisztelettel értesítem, hogy református népiskolánk osztályzati anyakönyvei 1854—55-ik tanévtől kezdődőleg mind megvannak." (Egy hang balfelől: Csontos tehát választhat, mert meg tudja szerezni elemi iskolai I bizonyítvány át.) Rosszabb a helyzet a kisebb | helyeken. Például Tankovich Jánosról, aki ugy tudom hat elemit végzett, szintén kaptam értesítést, amely szerint, ha ki akarja venni bizonyítványát, akkor előbb vizsgát kell tennie; a következő értesítést kaptam ugyanis az illető iskolaszéktől (olvassa): „Tankovich János képviselő urnák, bár itt járt iskolába, nem lehetne szabályszerűen az elemi iskola 4—6. osztályú bizonyitványt kiállítani, mert naplófeljegyzé1 seink csak 1898—99-ik tanévtől kezdődőleg vannak meg." Akik tehát ezelőtt jártak abban a községben iskolába, azok közül egyetlenegy sem tudja az iskola elvégzését igazolni. (Kiss Menyhért: Nem lesznek szavazók!) Farkas István sem tudja elemi iskolai bi

: zonyitványát beszerezni. (Zsirkay János: Ö már letette a vizsgát! — Meskó Zoltán: Ö már levizsgázott!) Farkas Istvánra vonatkozólag a következő értesítést kaptam (olvassa): „Sajnos, amaz állítás, hogy sokszor elkallódtak az iskolai naplók, beigazolódott, amennyiben a Farkas képviselő úrra vonatkozó naplók az iskola újjáépítése alkalmával tényleg elkallódtak. Ma azonban jóhiszeműen bizonyítvány ki nem állitható, csak rendes magánvizsga után". (Nánássy Andor: Leteszi a magánvizsgát!) De hátha megbukik. (Nánássy Andor: Akár akkor bukott volna me™ akár most bukik meg, teljesen mindegy. — Kiss Menyhért: Nánássy hány iskolát végzett? — Egy hann jobbfelől: Többet mint ön! Joai doktor!) T. j képviselőtársam el tudja azt képzelni, hogy az I összes választók menjenek magánvizsgát tenni? Nézzük tovább Renczes János képviselőtársunk esetét. Nagyon sajnálom, hogy kisgazda képI viselőtársaim nincsenek jelen. Velük ugyanis megtörténhetik, hogy ha esetleg itten nem jól viselik magukat, s esetleg nem lesz szavazati joguk, nem lesznek megválaszthatok a későbbi választásokon, mert nem tudják megszerezni elemi iskolai bizonyítványaikat. Renczes János képviselőtársamra vonatkozólag az iskolaszéktől a következő értesítést kaptam (olvassa): „Soraira válaszolva tisztelettel értesítem, hogy a harci római katolikus elemi népiskolában az előmeneteli naplók csak az 1900/1901 tanévtől kezdődőleg vannak meg, az előző évekről nincs semmi". Akik tehát azelőtt jártak ott iskolába, nem tudják végzettségüket igazolni. (Meskó Zoltán: Hátha valaki az uszodát elvégezte! — Barthos Andor: A faiskolát!) Nagyon komoly dolgok ezek, mert- ha az illetők nem tudják beszerezni bizonyítványaikat, akkor nem lesznek választhatók. (Forgács Miklós: Dehogy nem!) Az 1918. évi öszszeirási lajstrom is felületesen vezettetett. (Puky Endre előadó: A törvényjavaslat 33. §-ábnn benne van, hogy a^ négy elemi végzettséget vélelmezni kell annál, aki olyan fog!sïkozást űz. vagy olyan állást tölt be, amelyhez négy elemi szükséges. — Zaj). Elnök: Ne méltóztassanak állandóan közbe-