Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.
Ülésnapok - 1922-410
A nemzetgyűlés HO, ülése 1925. szerre igaz világításba helyezi ezt a törvényjavaslatot, egyszerre igazi megvilágításba helyezi, hogy mit ért a sajátos hazai viszonyok alatt, mitől fél és miért kellett az Ítélőképességnek súlyos, crudelis és igazságtalan csizmaszoritóját alkalmazni a magyar nép, a színtiszta magyar faj széles rétegeivel szemben. Én nyugodt lélekkel merem leszegezni, hogy az Ítélőképességre való hivatkozás nem jelent egyebet mint azt: választójogot adni a száz holdon felülieknek és kizárni az azon aluliak széles tömegeit. (Nagy János (tárnám): Demagógia az egész! — Létay Ernő: Mióta volt az igazság demagógia! — Zaj half elől.) Elnök: Csendet kérek! (Nagy János (tamásii): Csak a száz holdon felülieknek vau. négy elemi iskolájuk? Hogy lehet ilyet mondani! — Zaj.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. (Meskó Zoltán: Aki a kisgazda-program mellett kitart, nem lehet demagóg! — Nánássy Andor: De nem ilyen mondásokkal!) Dénes István: Ugy tudom, a kisgazdaprogram egyik sarkalatos pontja a magyar íolelmunkásságnak talpraállitása, segitése. (Tankovics János: Nem maga állítja talpra!) Én elvárom önöktől azt, hogy amint én támogatom az önök törekvéseit a kisgazdatársadalom érdekeinek véelelmében ... {Barthos Andor: Köszönjük azt a támogatást! — Tankovies János: Isten ments! Bízza csak ránk! Tudjuk miről van szó! — Zaj.) Méltóztassanak megengedni nekem, hogy a mezőgazdasági cselédség után rátérjek a papíron szabad nagyszámú magyar földmunkásság választójogának statisztikai igazolására. Megdöbbentő képét tárja fel a belügyminister ur statisztikája annak, hogy a jogfosztásnak minő hatalmas mérvét alkalmazza nemcsak a mezőgazdasági cselédséggel, hanem a szabad földmunkássággal szemben is. A 24 éven felüli mezőgazdasági férfimunkások 403.396 számából vszavazati jogot nyer 267.188, vagyis 66;2 százalék, nem nyer szavazati jogot 136.208, vagyis 38*8 százalék; a 24 éven felüli mezőgazdasági munkásnők 420.869-nyi számából szavazati jogot nyer 143.872, vagyis csak 34/2 százalék, ellenben nem nyer szavazati jogot 276.986, vagyis 65-8 százalék. A mezőgazdasági cselédségnek tehát 65 százalékát zárja ki a törvényavaslat a beíüg-yminister ur statisztikája szerint, a szabad munkásságnak pedig 50-1 százalékát fosztja meg a választójogtól. Ezek megdönthetetlen adatok; mert hiszen ha megdöntenék ezeket, akkor a belügyminister ur statisztikáját döntenék meg. Én az ő fegyvereivel bizonyítom itt be, hogy a legnagyobb magyar néprétegnek 65, illetőleg 50 százalékát fosztják meg emberi jogától. (Ugy van! half elöl.) Kérdem a választójogi bizottság igen t. előadójától, hát ez az általános választójog, amelyet kódexünkbe akarnak beiktatni! Kérdem, hogy így néz_ ki az az általános jog, amely a bizottság jelentése szerint mezőgazdasági munkásságunkat is be akarja vonni az alkotmány sáncaiba? Ha most én a föld-munkásság ezen mérhetetlen jogfosztottságához még hozzáveszem azt, hogy a 10 holdon _ aluli törpebirtokosságnak 45:6 százalékát zárják ki, akkor ezzel megfestettem azt a képet, amelyről tegnap Apponyi Albert gróf azt mondotta, hogy • elveszítik majd a kukoricaföldjeiket, elveszítik az aratási szerződéseiket. — én azt mondom, hogy el fogják veszíteni a kenyerüket ezek a széles néprétegek, mert ennek az óriási magyar néprétegnek nem lesz ebben a parlamentben szóévi május hó 15-én, pénteken. 35 szólója. (Kiss Menyhért: Ezt akarják! — Szomjas Gusztáv: Szóval, itt biztositják a kenyerüket! — Zaj half elől. — Meskó Zoltán: Ez a közbeszólás a demagógia! — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek! Dénes István: T. képviselőtársam! Engedje meg, hogy arra kérjem önt, olvassa el a választójogi bizottság jelentését. (Barthos Andor: Elolvasta!) Ha elolvasta, akkor láthatta, hogy le van abban szögezve, hogy csak azok az osztályok tudják a maguk érdekeit képviselni, amelyek idebenn ülnek a törvényhozásban. (Zaj. — Szomjas Gusztáv: Méltóztassék elolvasni az én beszédemet!) Elnök: Csendet kérek! Kérem Szomjas képviselő urat is, méltóztassék csendbe n maradni! (Barthos Andor: Mindenki az egész nép képviselője!) Dénes István: Ezt tagadom és kétségbevonom épen az önök törvényjavaslata alapján. A törvényjavaslat indokolása azt mondja, hogy mindenekelőtt biztosítani kell a polgárság frontját és ezért zárják ki a munkásság tömegeit. (Barthos Andor: Ez nincs benne!) Az a t. többség, amely ilyen érvet hoz itt fel, ne hivatkozzék arra, hogy ő a munkásságot is képviseli; jobban teszi, ha hallgat. (Zaj jobbfelől. — Barthos Andor: Ne tessék diktálni! Több szerénységet, t képviselő ur!) T. képviselőtársam! Nagyon szeretném, ha az indokolásból kitörölnék ezt, hogy mindenekelőtt a polgárság uralmát akarják biztositani; ha önök ezt kitörölnék még most, mielőtt törvénynyé válik, akkor tanúbizonyságot tesznek arról, hogy önök ... (Zaj jobbfelől.) Elnök: Csendet kérek! (Kiss Menyhért: Minden osztály képviselőjének itt kell lennie! Ez a parlamentarizmus alfája!) Kiss Menyhért képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni! (Kószó István közbeszól.) Kószó képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben lenni! ^Meskó Zoltán: Nem ismerek külön munkást és polgárt! Minden munkás egyúttal' polgár is! — Nagy János (tamásii): Dénes István választja el a munkást a polgárságtól!) Dénes István: Méltóztassék megengedni, Kószó államtitkár ur, én nem tehetek arról, hogy, Magyarország lakosságának 80%-a munkás. Bocsásson meg, ezek sajátos magyarországi viszonyok. Tisztelt képviselőtársaim, önök hiába akarják ezt megváltoztatni, erőszakkal ez nem lehetséges. Méltóztassanak szociálpolitikát csinálni, méltóztassanak földreformot, igazságos adóreformot csinálni, a munkásságból polgárságot csinálni és akkor beszélhetünk erről. (Kószó István: Tessék a munkásságnak a polgárság közé jönni! Szívesen fogadjuk! — Zaj a baloldalon.) Elnök: Kószó István képviselő urat . kérem, méltóztassék csendben maradni! Dénes István: Hogyan jöjjön, amikor kizárják őket! Csodálkozom a közbeszóláson, hiszen a t. képviselő urak statisztikájával bizonyítottam, hogy a munkásság 65. illetve 50%-a ki van zárva a választójogból. Nem értem, hogy miért mondja Kószó képviselő ur, hogy jöjjenek ide. (Kószó István: Tessék a polgári elem közé jönni!) Hogy a polgárok közé jöjjenek, amely kizárja őket, ezt, t. képviselő ur, ön nem fogja elérni. (Kószó István: Akkor miből élnének maguk!) A.z általam ismertetett statisztikai adatok, amelyeket én is elfogadok hitelesnek,, mert hivatalos statisztikák, azt bizonyítják — és ezt le kell szegeznem —, hogy igenis, ennek a törvényjavaslatnak az a célja, hogy a magyar