Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-420

392 Â nemzetgyűlés à%Ô. ülése 1Ù25. Endre: Hat hónap óta! — Peyer Károly: Nem fogunk könyörögni a belügyminister urnák! —. Saïy Endre: A belügyminister Ur nem szégyeli magát? — Rakovszky Iván belügyminister: Mit irt a Népszava, amikor Vági egy lapot akart kiadni! — Peyer Károly: Miért nem adják ki? Pénzt adtak rá! Tessék eng*edélyt is adni! Mi közöm nekem hozzá? A kormány dédelgetett kommunistái! A kormány által istápolt kommunisták! — Rakovszky Iván belügyminister: Nekik nem követelik a sajtószabadságot, sem az ébredőknek! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Esztergályos János: A szociáldemokrata pártnak tehát a múlt év november 28-ika óta nincs meg a lehetősége arra, hogy az ország népét, azokat, akik elfogulatlanul tájékozódni akarnak Magyarország gazdasági és politikai helyzetéről, tájékoztassa. Ennek a másik oldala ugyancsak ilyen jogtalanságon alapuló törvénytelen és jogtalan jogfosztás, hogy amidőn a szociáldemokrata párt az ország különböző területein nyilvános politikai gyűléseket óhajt tartani, ezeket a gyűléseket a napirend megjelölésével politikai és gazdasági helyzetről szóló napirenddel szabályszerüleg bejelentik az illető közigazgatási hatóságnak, és meg kell döbbennie az embernek, ha ezeknek a közigazgatási hatóságoknak, különböző rendőrkapitányoknak, tanácsosoknak, főtanácsosoknak és különböző szolgabiróknak leleményességét nézi, hogy mire képesek, minő ötletekkel képesek megfosztani egyes városok népét attól a jogtól, attól a szabadságtól, hogy ok gyűlésekre elmenjenek, meghallgassák a szónokokat és tájékozódást szerezzenek a politikai és gazdasági helyzetről. Múlt óv november 28-ika óta 157 esetben tiltották be gyűléseinket. (Peyer Károly: Konkrét esetek!) Kérdezem, hogy amikor a ministerelnök ur elmegy Genfbe és ott valószínűleg újra a magyar demokráciáról beszélni fog, amikor a magyar szabadságról és jogról iparkodik tájékoztatni a genfi urakat, el fogja-e mondani mindazt, amit idehaza az ő szolgabírói és rendőrkapitányai, valamint tanácsosai ezen a téren produkálnak! A ministerelnök urnák nem lesz oka és nincs oka zavarba jönni, amikor erről a kérdésről kell majd beszélnie, mert hiszen bőséges anyag áll a rendelkezésére. Meg vagyok győződve róla, hogy a ministerelnök urat kollégája, a belügyminister ur, kellőkép felszerelte erre az útra, hogy ott Genfben elmondhassa mindazt, ami ezen a téren elmondandó, vagy legalább is, amit el kellene mondania, ha a ministerelnök ur ott, őszintén, akarná a magyar jogot és szabadságot Genfben megismerni. Méltóztassék csak figyelni, t. belügyminister ur, hogy néhány szálát annak a csokornak, amelyet ilyenformán összekötött eddig az ország különböző közigazgatási hatósága, megismertessem a belügyminister úrral. (Erdélyi Aladár: Ismerünk mi egy-két virágszálat!) Dunakeszin, nem politikai gyűlést, sem gazdasági napirenddel bíró gyűlést jelentettek be. hanem ismeretterjesztő gyűlést, amely ismeretterjesztő gyűlés keretében ismertetni, tanitani. nevelni óhajtotta pártunk egy előadó révén az ottani embereket. Erre az ottani főszolgabíró ur a következő indokolással tiltotta be az ismeretterjesztő előadást: „Nem tételezhetek fel a szakszervezeti tagokról akkora tudományszomjat" stb., és mert nem tételezi fel, nem engedélyezi az ismeretterjesztő elő- í évi június ko 3-án, szerámL adás megtartását. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Ezek után már előre is meg kell nyugtatnom a t. belügyminister urat, hogy ez nem rémlátás és nem olyan ok, amelyre a t, minister ur ráfoghatja, hogy a közhitben a nép között van elterjedve a közigazgatási hatóságok iránti gyűlölet. Nem. ezt az illető főszolgabíró vagy szolgabiró urak Írásban adják. Komáromban bejelentünk egy gyűlést SL Dolitikai és gazdasági helyzetről. A gyűlés megtartását elutasítják, mert a gyűlést a komáromi piactéren kívánjuk tartani, tehát szabad ég alatt, holott politikai gyűlések csak zárt, bekerített helyen tarthatók. (Kabók Lajos: Már olyan eset is volt. hogy alacsony volt a kerítés, azért nem engedélyezték! — De-, rültség.) Ecseren az ottani munkások már hallottak arról, hogy a szolgabíró urak és a közigazgatási hatóságok nem igen engedélyezik szabad térségen a gyűlés megtartását. Erre bejelentenek az ecseri párt tagjai gyűlést egy vendéglő helyiségében. Komáromban tehát szabad térségen nem engedélyezik, Ecseren pedig azzal utasítják el a gyűlés megtartására irányuló kérést, hogy a gyűlést vendéglői helyiségben óhajtják megtartani. Kaposváron bejelentünk politikai gyűlést „az általános, titkos választójog napirendjével". Erre az ottani rendőrfőtanácsos megtagadja a gyűlés engedélyezését azzal, hogy ezt a kérdést szóvátehetik a szónokok gyanánt bejelentett nemzetgyűlési képviselők a nemsokára összeülő s erre illetékes nemzetgyűlésen. (Derültség.) Amikor tehát a képviselőknek nem volt módjukban idebent a nemzetgyűlésen beszélni, amikor pártunk hivatalos közlönyét a belügyminister " ur jóvoltából eltiltják az uccáról, amikor egyáltalában nincs meg a lehetőség arra, hogy az ország közvéleményét tájékoztassuk, akkor egész nyugodt lelkiismerettel jelenti ki a kaposvári rendőrfőtanácsos ur, hogy majd elmondhatják a képviselők azt annak idején a nemzetgyűlésen, nincs szükség arra, hogy azt Kaposvárott is elmondják. Kistarcsán Vitéz Endre dr. szolgabiró betiltotta gyűlésünket, mert a bejelentésben jelzett nap farsang vasárnapjára esett. Szolnokon betiltják azzal, hogy a jelenlegi politikai helyzet, illetőleg közhangulat nem alkalmas politikai kérdések parlamenten kívüli tárgyalására. Egy másik gyűlésünket, ahol gazdasági kérdéseket óhajtottunk tárgyalni, azzal az indokolással tiltotta be a szolgabíró ur, hogy a gazdasági kérdések előadója Esztergályos János nemzetgyűlési képviselő, aki valószínűleg politikai színezettel szaturálva óhajtja a gazdasági kérdéseket tárgyalni. Szarvason betiltják a gyűlést azzal az indokolással, hogy bárminemű gyűlés tartását most, midőn választási mozgalmak nincsenek, a hatóság nem tartja szükségesnek és kívánatosnak. Budapesten betiltanak azzal az indokolással gyűlést, hogy a résztvevők olyan nagy tömegének megjelenése várható, amelyre a gyűlés vezetősége a rendfentartás szempontjából kellő befolyást gyakorolni nem tud. Az a baj tehát, hogy nagyon sokan jelennek meg gyűlésünkön. Hort községben, a hatvani járásban a következő indokolással tiltják be a gyűlést: Túlnyomórészt kisgazdákból álló lakosság körében szociáldemokrata pártállásu ember egyáltalá-