Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-418

A nemzetgyűlés 418. ülése 1925. é Esztergályos János: A magántulajdon szentség-érői is lehetne beszélni!) É]>en Bethlen István gróf szavaival élek, én is az ő felfogását tükrözöm vissza, amikor azt mondom, hogy ez a jövő zenéje, a jövő kialakulása, tessék tehát a kettő között választani. Nekünk nincs okunk félni, mert hiszen épen

1 a fővárosi választás beigazolta, hogy ha mi becsületesen dolgozunk, akkor a polgárság mellettünk foglal állást. És most válaszolok dabasi Halász Mórié képviselő urnák, amikor a fővárosi választással kapcsolatban kimutatom, hogy vájjon mennyiben jogosult az a nagy zaj, az a nagy győzelmi hang, melyet épen a demokrata blokk részéről hallottunk a választások után. Ha ennek a választásnak eredményét az 1920-as választással állitjuk szembe, amikor a blokk jelöltjei nem vettek részt a választáson, akkor igenis, győzelmet jelent. De ha akármilyen egyéb választással állítom szembe, amikor már resztvettek a harcban az ellenfelek is, akkor ez egyáltalában nem mondható győzelemnek az ő javukra. Mivel hasonlitsain egybe a mostani választást? Nem tehetek egyebet, mint az 1922-es statisztikát^ veszem elő. Méltóztassanak eat a néhány számot figyelni, vájjon ez mit eredményez, vájjon beszélhetnek-e győzelemről a túlsó oldalon, nem mondhatjuk-e teljes joggal mi, keresztéiiypártiak, hogy a főváros közönsége a kereszténypártnak adott igazat, a kereszténypárt számos szavazatot nyert az 1922-es választással szemben. 1922-ben a szociáldemokrata pártra leadtak 107.932 szavazatot, a liberálisokra 51.423-at, a függetlenségi pártra 1595-öt, a gazdasági pártra — tehát kimondottan liberálispártra, méltóztatnak erre a pártra emlékezni — 2511-et. Összesen

1 tehát, ha ezt a négy pártot veszem egybe, amelyről az a világos meggyőződés, hogy egyedül a blokkhoz tartozhatott, errei a négy pártra 1922-ben 163.461 szavazat esett. (Hegymegi-Kiss Pál: Hány választó volt?) Mingyárt sorra kerül. A kereszténypárthoz sorolom a Wolff-pártot, az Andrássy-pártot, a keresztényszocialista pártot, a Friedrich-féle frakciót» s a Honvédelmi pártot is. Több párt nem Volt. Szívesen veszem ezeket is a kereszténypártok számlájára, bár egyik-másikat áttolhatnám esetleg a liberális pártokhoz, ha nem is a pártot, de a választókat. Ezek az adatok azt mutatják, hogy külön a Wolff-párt kapott 49.921, az Andrássy-párt 25.000 — kerek számokat mondok —, a keresztényszocialistapárt 12.400, a Friedrieh-párt 2573, a honvédelmi párt 1985 szavazatot. Összesen kaptak tehát ezek a kereszténypártok 92.168 szavazatot a baloldali 163.461 szavazattal szemben. Vagyis a baloldalon sorakozott pártok kapták az összes leadott szavazatoknak — és ez a lényeges — 64% -át, a kereszténypártok, a jobboldalon sorakozottak pedig összesen elvitték a szavazatok 36%-át. Most pedig nézzük a legutóbbi választást. (Malasits Géza: A listából hányat hagytak ki, azt mondja meg!) Erről ne beszéljünk. Legyen nyugodt a képviselő ur, azok között, akiket kihagytak, keresztény legalább olyan sok volt, mint szociáldemokrata. Én tudom, mert hozzám nagyon sok panasz érkezett ebben az ügybem A mostani választáson a keresztény községi polsrári pártra 80.616 szavazatt esett, ide sorozom a Ripka-pártot is, mert elfogadják, hogy a Ripka-párt nem vitt el zsidó szavazatot, a zsidók nem szavaztak reá, csakis a keresztények. (Nánássy Andor: Titkos volt a szavazás! A évi május hó 28-án, csütörtökön. 301 Ripka-párt nyíltan hirdette, hogy keresztény párt.) Ugy is van. Én Ripkát elsőrendű keresztény politikusnak tartom, én nagyon szeretném, ha sok olyan vallásos katholikns hivő lenne, mint ő. (Malasits Géza: Freudiger Mózes volt a f őkortese. — Zaj.) Ez a két párt együttesen kapott most 99.814 szavazatot. Ezzel szemben a blokk kapott 113.551 szavazatot. Most ha ehhez hozzáveszem a szabadelvüpártot 4290 szavazattal, s hozzáveszem a liberálispártot 1317 szavazattal, akkor; a baloldali pártok kaptak összesen 119.158 szavazatot. A két kereszténypárt elvitte a szavazatok 45-6%-át, a baloldali pártok pedig a szavazatok 54:4%-át. 1922-bein a balodali párt 64% -ot vitt el, most pedig 54'4%'Ot, tehát vesztett 9-6%-ot. Számok ezek, és nem hiszem, hogy valaki le tudja tagadni, vagy meg tudja cáfolni. A kereszténypárt a 36%-kai szemben most a szavazatoknak 45-6%-át vitte el, tehát nyert 10-4%-ot, mig* a baloldali pártok ismételten vesztettek 9'6%-ot. Most kérdezem, hol van hát az a nagy győzelem? (Esztergályos János: Önök nyertek, mi pedig győztünk. — Zaj.) Mi nem reméltük azt, hogy Budapest egyszerre kereszténnyé lesz, de ha szembeállítom — most újból hangsúlyozom — a mostani eredményt a másik választással, ahol egyenlő fegyverekkel vettük fel a harcot, akkor itt a kereszténypárt javára nagy haladás van. Én nagyon kivánom — képviselő urak azt hiszem nem' óhajtják —, hogy ez a haladás igy menjen tovább. Menjen ez igy még néhány esztendeig s akkor azt fogom kérdezni, hol van az a hires többsége a baloldali pártoknak? Hogy ez meglegyen, ahhoz kell hogy becsületes, komoly szociális politikát csináljunk. Ezzel csak azt akartam: bizonyítani, hogy a néppel lehet kormányozni, nem kell nekünk félnünk az általános választójog-tói, mert ez nem okozhat nekünk veszedelmet, nemi lehet ez keresztény szempontból veszedelmes, mert, igenis, ha becsületes politikát csinálunk, előbbutóbb a nép nekünk fog igazat adni. Épen azért, mert kevés idő áll még rendelkezésemre, csak néhány rövid megjegyzést teszek magára a törvényjavaslatra vonatkozólag. Mi tehát akarjuk a jogkiterjesztést. Mi nem tartjuk elfogadhatónak és nem fogadhatjuk el azt, hogy a férfiaknál négy, a nőknél hat elemi iskola elvégzéséhez kössék a választójogot; nem pedig • azért, mert igy sok ember elesik a választójog-tói — ez az egyik szempont —, hanem azért sémi, mert az igazolás is lehetetlen. Nevetséges az indokolásnak idevonatkozó része, amely azt mondja, hogy az irni-olvasni tudás igazolása ugyanis a tapasztalat szerint nehézségekkel jár és bonyolult, költséges szervezet igénybevételét teszi szükségessé, ellenben az elemi iskolai végzettség könnyen kimutatható. (Farkas István: Fából vaskarika!) Ezt nem volna szabad bevenni az indokolásba, mert mindenki tudja, hogy az irni-olvasni tudást nagyon könnyen tudom, igazolni, ellenben az elemi iskolai bizonyitvány beszerzése, különösen csonka Magyarországon, nagy gondot és nehézséget okoz, sőt sok esetben egyenesen lehetetlen. Épen azért kivánatosnak tartom tehát, hogy az irni-olvasni tudáshoz köttessék a választójog a négy, illetőleg hat elemi iskola helyett, épen az előbb emiitett okoknál fogva, mert az egyrészt könnyen igazolható, másrészt pedig azért, mert igy azokat, akiket a javaslat kizárna az alkotmány sáncaiból, szinten befogadhatjuk oda. Felfogásom szerint nem szabad különbséget -K"