Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-418

288 A nemzetgyűlés 418. ülése 1925. évi május hó 28-án, csütörtökön. társadalmi állapot vagy berendezkedés helyességét vagy épenséggel szükségességét bizonyítani azok előtt, akik annak előnyeit élvezik, de vajmi nehéz erről azokat is meggyőzni, akik hátrányait szenvedik. Aristoteles kétségtelenül minden nehézség nélkül győzte meg a gazdag athéni polgárokat a rabszolgaság nélkülönhetetlenségéről, de kötve hiszem, hogy csak egyetlen rabszolgát is megnyert volna e tannak. A kapitalizmus tudományos képviselői hasonló helyzetben vannak ia< munkásosztállyal szemben. Olyasmit motyogtam tehát, hogy teljesen értem kivánságukat s hogy megjön majd annak is az ideje, de hogy ma még nem jött el stb. Szóval egész debatteri készültségem cserben hagyott két egyszerű béressel szemben, akik a népnek egy természetes követelését adták elő." Jóllehet, igen t. képviselőtársaim, az önök körében Apponyi Albertnek — aki meglehetős szöges ellentétben van az önök felfogásával a választójog kérdésében — az ázsiója meglehetősen alább szállott, azonban különösen önöknek ezt a megállapítást mégsem szabad fier^elmen kivül hagyni. Ne legyenek önök olyan elbizakodottak, mert ebben a pillanatban hataJ • mon vannak, mert az a társadalmi réteg, amelynek szószólóját Apponyi Albert minden debatteri készültségével sem tudta megfőzni arról, hogy milyen jogon hagyták ki őket a választójogból, jelentkezni fog önökkel szemben is. Az én szilárd hitem és meggyőződésem szerint ehhez a játékhoz, a választójog ilyen formában való szabályozásához azoknak, akik onnan szakadtak el, vagy onnan jöttek a robotosok közül, a magyar föld termékei közül, a magyar parasztság köréből, nem lett volna szabad odaadni magukat. De én látom azt a játékot, amely a választójog kérdése, illetőleg a választójogi javaslat körül — még ha törvénnyé válik is — lefolyik. Hiszen láttam és figyeltem a választójogi rendelet végrehajtását, amelynek az utódja majdnem változatlanul ez a törvényjavaslat. A törekvés mindenütt az, hogyha már kényszerültek akár bel-, akár külpolitikai okokból, akár a társadalmi mozgalmaktól való féltükben a választójogot megadni, ezt a választójogot akként adják meg és biztosítsák — ez az első szempontom —, hogy az önök érdekei szerint éljenek ezzel a választójoggal. A választójog szabad gyakorlásának elengedhetetlen feltétele a titkos szavazás. Hiába akarják igen t. képviselőtársaim beállítani magukat most mint orákulumokat, és hiába akarják alátámasztani ezt a választójogi bölcsességet minden lehető és lehetetlen érvvel, hogy a nyilt szavazás boldogító ezen a téren, Európával, az európai, de általában az egész világon uralkodó választójogi rendszerekkel szemben, nem tudnak önök senkit meggyőzni arról, hogy igazságos, méltányos és a jogok szabad gyakorlását biztosító választójog csak a nyilt választójog lehet. Egyébként nagyon érdekes a javaslat ebbeli intézkedése. Egyik helyütt az arányos választás elvi álláspontjára helyezkedik a titkos szavazással, másutt pedig meghagyja egyes városokban a titkos szavazást, az ország legnagyobb részében azonban a nyilt szavazást kontemplálja és a nyilt szavazás alapján akar választatni. Azt hiszem, nem kell az igen t. képviselőtársaimnak megmagyaráznom azt, hogy mit jelent kint a falvakban a nyilt szavazás. A nyilt szavazás jelenti a választók akaratának meghamisításai, a nyilt szavazás jelenti a szavazó befolyásolását, a nyilt választás jelenti a terror alkalmazását, akár lelki formában is és a nyilt , választással akarják önök párturalmi törekvésüket alátámasztani és a nyilt szavazással vélik időtlen-időkig párturalmi törekvéseiket fentartani. Ebben a tekintetben igen szeretném emlékezetükbe újra visszaidézni igen t. kisgiazdakéDviselőtársaimnak azt, hogy a kisgazdapártot jelentős politikai tényezővé nem a nyilt szavazás tette. A kisgazdapártot, amely Bethlen niinisterelnök ur szerint szikla, a titkos szavazás emelte fel, úgyszólván az ismeretlenség homályából, azonban amikor lesiklott a titkos választás talajáról, a kisgazdapárt rögtön elvesztette politikai hatalmát és csak néhányukat, akik esetleg a kormány kegyeltjei, eresztették be nyilt választás alapján a nemzetgyűlésbe. Épen azért furcsának tartom, amikor maga a belügyministér ur azzal érvel, hogy a magyar nemzet többségének igazi akarata nyilatkozzék meg a választásokon. Hogy véljük elérhetőnek ezt azok után a tapasztalatok után, amelyeket 1922-ben a választások alkalmával szereztünk, ha nyilt szavazás mellett kénytelenek a választópolgárok szavazni. De kénytelen^ vagyok itt egy kontrasztra is rámutatni. T. képviselőtársaim minduntalan hivatkoztak a falvakra, a falvak lakosság'ára. Hivatkoznak arra, hogy a falvak lakossága velük érez, velük van, hog*y egyedül azt a politikai irányzatot tartják helyesnek, amelyet ők képviselnek. Nem találnak valami ellentmondást abban, hogy ilyen körülmények között mégis egyrészt falvak lakosságát akarják számszerűleg is jobban megfoszr tani a szavazati jog gyakorlásától, másrészt pedig épen ezt a társadalmi réteget kényszeritik nyilt szavazásra, amely önökkel együttérez, amely önök mellett van'? És különösen a kisgazdaképviselők nem találják furcsának és érthetetlennek azt a lebecsülést, amelyben a falvak lakosságát részesitik'? Igaz ugyan, hogy vannak egyes képviselőtársaim épen azon az oldalon, akik most azt mondják, hogy amikor a kormány a vidéken a nyilt szavazást vezeti be, ezzel csak megtiszteli a falusi lakosságot, mert a férfiasabb jog-gyakorlásra méltónak találja. (Mozgás a szélsőbaloldalon. — Vanczák János: Egyébként tisztelteti azt a lakosságot!) Igen, t. képviselőtársaim, ha az önök helyében volnék, szeretném meg*kérdezni a kormányzattól, hogy ha a falvak lakosságát tartja szilárdabb alapnak, mint a városi lakosságot, miért nem annak ad elsősoriban módot arra, hogy szabadon megnyilaikozhassékf Azt csak nem méltóztatik mondani — ehhez már a dolgok túlságos meg nem értése volna szükséges —, hogy nyilt szavazás mellett szabadabban és ellenőrizhetetleiiebbül, terrormentesebbeii gyakorolhatja választójogát bárki, mint titkos szavazás mellett. . Mikor végiggondoltam az önök viselkedését a választójog kérdésében, mikor elgondoltam, hogy 1922 óta, bár önök akkor is uralmon lévő párt voltak, milyen pálforduláson estek keresztül a választójog kérdésében, lassankint meggyőződésem alakult ki, hogy önök a mandat amukat féltik (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.), attól félnek, hogy az a viselkedés, amelyet önök tanúsítottak, megbosszulja magát egy legközelebbi választáson és ezért támogatják a kormányzatnak azt a szárnyát, amely a nyílt szavazásnak ezt a politikai rendszerét akarja konzerválni, ügy látom — meggyőződésem szerint ekként van —, hogy önök ehhez a játékhoz odaadták magukat. A választójogi törvényjavaslat négy elemi iskolai végzettségihez köti a választójogot. Hogy mit jelent ez, azt t. képviselőtársaim