Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-417

 nemzetgyűlés 417. ülése 1925. En tehát arra kérem az igen t. minister urat, tekintettel arra, hogy ez nagyon kényes és nehéz kérdés, hogy olyan hadirokkantaknál, akik kénytelenek és hajlandók elfogadni a kor­mánynak nagyon szomorú ajánlatát, ott is minde­nütt vizsgálja meg az eseteket és ne igyekezzék a hadirokkantakra ezt a megoldást ráoktrojálni. (Kováts-Nagy Sándor : Hiszen megmondta a minister ur, hogy alaposan felül fogja vizsgálni !) Azoknál a hadirokkantaknál azonban, akiknek vagyoni viszonyaik mégis tűrhetők és talán alkal­muk van arra, hogy valami üzletbe fogjanak ! ezeknél éljen az állam azzal a joggal, hogy meg- | adja nekik a végkielégitést, de a többi sokezernél ez a megoldás igenis nem volna szerencsés és jó, j s talán később megboszulná magát, ha a kormány ezeket a hadirokkantakat lerázná a nyakáról a hároméves végkielégítéssel. (Felkiáltások jobb­felől : Megmondta már. a minister ur, hogy felül­vizsgálja az eseteket !) Arra kérem továbbá a miniszter urat, hogy három év helyett öt-hat éves végkielégitést méltóztassék adni a rokkan­taknak. Itt van nálam épen egy tisztnek a levele, amelyben azt irja, hogy ha a kormány öt-hat éves végkielégitést tervezne, ebben még talán jobban meg tudnának nyugodni, mert a három éves végkielégitést csak a legkétségbeesettebb emberek fogják elfogadni. Ami a minister ur válaszának azt a részét illeti, amelyben a Steiner és Offentürl nevezetű egyének üzelmeire vonatkozólag méltóztatott nyi­latkozni, ezt én tudomásul veszem és meg vagyok róla győződve, hogy a minister ur mindent el fog követni, hogy az ilyen üzelmek megszüntetessenek és az esetleges bűncselekmények megbüntettes­senek. Adatokat fogok átadni a minister urnák, — jelenleg nincsenek kezeim között, mert a gyorsíró Hitélesitettéh : Barabás Samu s. h. naplóbirálé-bi évi május hó 27-én, szerdán, 265 uraknak adtam át, hogy a pontos neveket kijegyez­hessék — s arra kérem a minister urat, hogy az ilyen esetekben könyörtelen szigorúsággal csapjon le, mert véleményem szerint nagyobb bűnt nem lehet elkövetni, mintha valaki a szegény ember nyomorúságát használja fel vagyonszerzésre. Ami a minister ur válaszának azt a részét illeti, hogy július előtt igyekezni fog a Ház elé törvényjavaslatot hozni a rokkantkérdés megoldá­sára vonatkozólag, ezt nagy örömmel hallom, te­kintettel azonban arra, hogy már több alkalommal voltam abban a helyzetben, hogy reménységgel vettem tudomásul a miniszter ur Ígéreteit és mégis hónapok multak el anélkül, hogy azok meg is való­sittattak volna, a minister urnák ezt a kijelentését nem veszem tudomásul. (Egy hang jobb felől : Hát egyszer tudomásul veszi, egyszer meg nem !) Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóz­tatnak-e tudomásul venni a népjóléti minister ur­nák Kiss Menyhért képviselő ur interpellációjára adott válaszát? igen, vagy nem? (Igen! nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Meg­történik.) Többség. A Ház a választ tudomásul vette. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a mai ülés jegyzőkönyvét felolvasni. Perlaki György jegyz» : (olvassa az ülés jegyző­könyvét.) Elnök : Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs.) Ha nincs, azt hitelesíttetnek jelentem ki, s az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 6 óra 5 perckor.) Láng János s. k. ígi tagok. NAPLÓ XXXIÍ. 4!

Next

/
Thumbnails
Contents