Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-417

À nemzetgyűlés 417. ülése 1Ö25. évi május hó 27-én, szerdán. 259 volt gyára, de nem lakott abban a városban két évig, annak a gyárosnak, munkásnak és iparosnak nincs szavazati joga. Ellenben há egy rendőrdijnokot Budapestről áthelyeznek Szegedre, Szegeden választójoga van attól a perctől kezdve, ahogy oda került. Ez tarthatatlan és igazságtalan állapot, ezen a kormánynak változtatni kell, a kormánynak magának is rá kell jönnie arra, hogy ez az állapot tarthatatlan. Az előttünk fekvő törvényjavaslat 3. §-ának 1. és 2. pontja megállapítja, hogy kinek nincsen választójoga. Azt mondja az első pont : Annak, (olvassa) »aki a fegyveres erőnek, vagy a csendőrségnek tényleges szolgálatban álló tagja, kivéve a szabadságolt viszonyban tartozókat ; 2. aki az állami vagy községi rendőrség, folyamőrség, vámőrség legénységíne tagja, rem értve ide a fegyverviselésre jogositott más polgári alkalmazottakat (pénzügyőrök, mező-, erdő-, hegyiőr stb.)«. Ellenben a rendőrtiszteknek van szavazati joguk. Nagyon kíváncsi volnék arra, milyen alapon állapították meg, hogy a fegyveres erőnek nincs szavazati joga ? Szerintem a rendőrség is fegyveres erő. De ha azt mondják, hogy a rendőrség nem fegyveres erő és (Esztergályos János : De milyen fegyveres ! Azt az aszódi polgárok tudnák megmondani !) a rendőrtiszteknek adnak szavazati jogot, .akkor a legénységet is be kell venni, mert a két kategória között abszolúte semmi különbséget nem tudok tenni. Nem helyes megoldás az, hogy az egyiknek van, a másiknak nincs szavazati joga. (Esztergályos János : Csehszlovákiában a katonaságnak is van szavazati joga !) A 10. § 3. pontja megállapítja, hogy »aki nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen két évet meghaladó böitönre lett Ítélve«, annak nincsen szavazati joga, ellenben egy másik szakasz azt állapítja meg, hogy aki politikai okokból, izgatásért, becsületsértésért, rágalmazáeért két hétre el volt Ítélve, az nem vehető fel a választói jogosultak névjegyzékébe. Az tehát, aki nyereségvágyból követett el bűnt, csalt, sikkasztott vagy betört, és emiatt csak két évre ítéltek el, lehet választópolgár, annak van szavazati joga, ellenben azt, aki becsületsértésért, rágalmazásért vagy izgatásért —• ezért ma nagyon könnyen elítélik az embereket — csak két hétre is elitélték, nem lehet felvenni a választói jogosultak névjegyzékébe. Ez tarthatatlan helyzet, ilyen választójogi törvényjavaslatot egyetlenegy ország sem tud felmutatni és nagyon sajnálom, hogy épen Magyarország az egyedüli, ahol a betörőket díjazzák azokkal szemben, akik esetleg becsületsértést, rágalmazást vagy izgatást követtek el. Kifogást kell emelnem a törvényjavaslat 12. §-a ellen is, amely megállapítja, hogy a kormány, nak módja van a megállapított választókerületeket 10%-kal csökkenteni és ezeknek helyét ugy pótolhatja, hogy a lajstromos szavazás alapján történt választások után csupán törtszámokkal rendelkező mandátumok között (kisorsolja és szétosztja. Kifogásolnom kell ezt azért is mert ebben az esetben mindig csak a legerősebb pártok juthatnak mandátumhoz. E szerint a szakasz szerint csak azok a pártok kaphatnak mandátumot, amelyeknek legalább 10 jelöltjét elfogadták az országban. Amely pártnak 10 jelöltjét nem fogadták el, nem részesülhetnek ebben a képviselő-részesülésben. Ez ellen tiltakoznom kell s a legnagyobb igazságtalanságnak tartom, hogy ezt a kérdést ilyenformán kivánják megoldani. Kifogásolnom kell továbbá azt is, hogy a Ház elnökét bevonják a választási harcba. Mi köze addig a Ház elnökének ahhoz, hogy ki melyik kerületbe lett képviselő, amig a Ház plénuma előtt meg nem jelenik? De vitatom és állítom, hogy amikor a nemzetgyűlés feloszlik nincs is elnöke, vagy I legalább is az elnöknek közfunkciót nem szabad teljesitenie. Az elnök nem örökös elnök, azt az I országgyűlés választja, az elnök csak -addig elnök, amig az országgyűlés tart, amig az országgyűlést fel nem oszlatták. Abban a pillanatban, amikor az országgyűlést feloszlatták, megszűnt az elnök funkciója. A 129. §. maga is elismeri, hogy ez ÍQV van, mert hisz megállapítja, hogy mikor kell benyújtani a mandátumot. Az 1. pont ugyanis azt mondja, hogy (olvassa) : »Minden országgyűlési képviselő köteles megbízólevelét a képviselőház elnökének 15 nap alatt bemutatni. Ha a választás az országgyűlés megnyitása előtt történt, ez a határidő a megnyitás, egyébként a választás napját követő nappal kezdődik.« Ez a pont elismeri tehát, hogy nincs elnök akkor, mikor az országgyűlést feloszlatták, vagy uj választást rendeltek el. A mandátumok benyújtását a javaslat kitolja két nappal későbbre, vagyis arra az időre, mikor a Ház megalakul és ott megjelent az elnök. Akkoi lehet csak a mandátumot benyújtani az elnökhöz. De eltekintve mindentől, nem látom ennek semmi szükségét s károsnak és veszedelmesnek tartom, hogy az elnököt ilyen politikai mozgalmakba bevonják. Egyes országokban, mikor az elnököt megválasztják, annak ki kell lépnie pártjából, mert azt tartják, hogy páitatlan elnökre van szükség és az elnök csak akkor lehet pártatlan, ha egyetlen párthoz se tartozik. Tehát ennyire mennek más országokban s ha már mi nem is megyünk el enynyire, ne vonjuk bele az elnököt ilyen politikai dolgokba. Az elnöknek a választáshoz semmi köze nincsen és azt nem a Ház elnökének kell intéznie. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Kifogást kell emelnem azonkívül a választó

1 névjegyzék összeállítása ellen is. A törvényjavaslat szerint a választói névjegyzéket a választás utáni évben kell összeállítani. Ebből azt következtetem, hogy nyilván arra céloznak, hogy minél kevesebb választó legyen, amire a választás ideje elérkezik, ötéves ciklusok vannak nálunk. Ha a választás 1925-ben megtörténik, akkor 1926-ban állítják össze a választói névjegyzéket, holott a választás 1930-ban lesz, tehát négy évvel később. Azok egyrésze, akiket 1926-ban bevettek a választói névjegyzékbe, négy év alatt elköltözik, meghal, nem található, ismeretlen, ugy hogy a választói névjegyzékbe felvettek legalább 20—30%-a nem választó, amikor a választások elérkeznek. Az volna a leghelyesebb, ha a választói névjegyzéket a választások előtt lehetne összeállítani. Igaz, hogy ötéves ciklusok vannak nálunk és nincs kizárva, hogy öt éven belül fel kell oszlatni a Házat, ha pedig nem kész a névjegyzék, nem lehet a választásokat megejteni, de meg lehet oldani a kérdést ugy, hogy a ciklus harmadik évében kell összeállítani a névjegyzéket, hogy ne legyen olyan nagy időbeli távolság az összeállítás időpontja és a választások között, s hogy ezáltal is ne essék el oly sok ember a választástól. Más módon is meg lehetne oldani ezt a kérdést, sokkal praktikusabban és jobban, mint eddig megoldották Magyarországon. Ha nézzük Ausztriát és Csehszlovákiát, azt látjuk, hogy ezekben az államokban a választói jogosultak névjegyzékét nagyon egyszerű formában állítják össze, összeállítják a névjegyzéket és kifüggesztik minden házban, hogy az illető házban kinek van választójoga. Azt minden lakó ellenőrizheti, revideálhatja, írásban bejelentheti észrevételeit, hogy a lakók közül kinek van választói jogosultsága és kinek nincs és nem kell neki évenként pontosan elmenni az elöljárósághoz, meggyőződni arról, hogy benne van-e a választói névjegyzékben, meggyőződhetik j erről saját házában és kifogásait — mint mon1 dottam — beadhatja írásban, s a névjegyzéket ! ezen kifogások alapján korrigálják. Ez, szerintem,