Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-416

200 A nemzetgyűlés 4i6. ülése 1925. évi május hó 26-án, kedden. táplálják az emberekben, hogy majd fokozatosan lehetségessé válik gazdasági helyzetük megjavítása. Uraim, elképzelhető állami berendezkedés olyan alapon, amely teljes gazdasági elnyomatást jelent, elképzelhető olyan berendezkedés is, amely politikailag rabszolgaságot, helotizmust jelent. De ha politikailag elnyomatásban élnek a tömegek, akkor gazdaságilag kell gondoskodni róluk s a legminimálisabb igényeiket ki kell elégíteni. Ha erre gazdaságilag nincs meg a lehetőség, vagy a jószándék, akkor politikailag kell megadni az eszközöket arra, hogy a nagy tömegek javíthassa­nak a helyzetükön, legalább a reményük legyen meg arra,*hogy javitani fognak helyzetükön. De nem képzelhető el oly állami berendezkedés, oly társadalmi élet, amely politikailag helotákat, gaz­daságilag rabszolgákat tart a nagy néptömegek­ben. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ahelyett azonban, hogy ezeknek az igazságok­nak konzekvenciáit akár a kormányzat, akár pedig a választójogi bizottság levonta volna, azt látjuk, hogy azonkívül, hogy 1,800.000 munkást továbbra is teljesen kitaszított sorsban tartanak, azonkívül, hogy a nyílt szavazással másik 1,800.000 ember szavazati jogát egyszerűen illuzóriussá, hatás­talanná teszik, mert az nem nyilatkozhatik meg befolyásmentesen, a javaslat további rendelkezé­seiben is egész sereg hurkot állit fel nemcsak a választók között megmaradt polgárok részére, hanem a képviselőjelöltek részére is, sőt a meg­választott képviselők részére is. Ezek a rendelke­zések, melyek a törvényjavaslat 7. és 10. §-ában vannak lefektetve, igénytelen nézetem szerint, egyenesen közveszélyesek. (Rothenstein Mór : Azok, akik csinálták !) Közveszélyesek nem miránk nézve, (Farkas István : Kibírjuk ezt is !) mert, különösen a múlt mellett azt is el lehet bírni, hogy nem leszünk képviselők, de közveszélyes a politikai morál, az igazságba, jogba vetett hit szempontjából. Méltóztassék megnézni a 7. §-t, amely 8. pont­jában azt mondja, hogy nem lehet választó, nem vehető fel a választók névjegyzékébe az, akit bűntett vagy szándékosan elkövetett vétség miatt szabadságvesztés büntetésre Ítéltek, az ítélet jog­erőre emelkedésétől a szabadságvesztés büntetés kiállásáig, tehát amig fogva van, kivéve, ha a bün­tetés végrehajtása feltételesen fel van függesztve, vagy kegyelem utján elengedtetett, vagy elévült. Ha tehát a meglevő példák szerint Márffy és társai holnap vagy holnapután kikerülnek a börtönből kegyelem utján, akkor e szakasz szerint tisztes polgárai lesznek a hazának és választójoguk lesz. (Propper Sándor : És képviselőtársa lesz Náríássy­nak 1) Ennek a szakasznak 9. pontja értelmében, ha valakit izgatás címén egy napi fogházra Ítélnek (Zaj a szélsőbaloldalon.) vagy ha az állami és tár­sadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény alapján az abban tucatszámra felsorolt deliktumok miatt néhány napi vagy heti fogházra Ítélnek ; ha valakit az államfő megsértése címén néhány napi fogházra Ítélnek, akkor ezek nem választók az esetben sem, ha kegyelmet kapnak, (Farkas István : ölni, gyilkolni szabad, csak politizálni nem szabad !) csak a büntetés kiállásától vagy elévülésé­től számítva vétség esetében öt év alatt, bűntett esetében 10 év alatt. Elhiszem, hogy nincs okunk attól félni, hogy a felsorolt deliktumok miatt a mai magyar birói eljárás mellett ilyen egy-két napos büntetések érhetnek minket. Sokkal bőkezűbbek velünk szem­ben. (Propper Sándor : A Schadl—Töreky— Degré triumvirátus !) De az igazságérzet —" tekintet nélkül a büntetés mérvére — kell, hogy fellázadjon az emberben, ha azt látja, hogy törvényben akar­ják lefektetni, hogy egy gyilkos, rabló^ ha bünte­tésének kitöltése napjától vagy ha kegyelmet kap, kiszabadulása napjától ismét tisztes, teljes jogú polgára az országnak, ellenben, ha valakit politikai vétség miatt Ítélnek el, az Ítélet kitöltése után 10, illetőleg 15 éven keresztül még nem élhet választó­jogával. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon. — Farkas István : Ez a gyilkosok országa.) Mi következik abból, ha ilyeneket lehet tör­vényben kodifikálni? Az, hogy ebben az országban nem a tisztességes embereket védik, (Ugy van! a szélsőbalodalon.) ebben az országban nem a tisztességes emberek uralma van, hanem azok uralma, akiket ilyen különleges védelemben része­sítenek. (Klárik Ferenc : Lehet a rablógjilkos nemzetgyűlési képviselő is ! — Propper Sándor : Nem szégyenlik magukat?) T. Nemzetgyűlés ! Ugyanez a tendencia nyil­vánul meg a törvényjavaslat 10. §-ában, ahol már nem a szavazati jog gyakorlásáról van szó, hanem arról, hogy ki lehet képviselő, vagy aki kép­viselő lett, azt hogyan lehet mandátumától meg­fosztani. E tekintetben is az a helyzet, hog5^ a leg­őrjitőbb, legbőszitőbb ellentmondásokat akarják kodifikálni, tisztán azzal a célzattal, hogy a szo­ciáldemokrata képviselők száját befogják. Egy pillanatig sem hiszem, hogy az volna a cél, hogy­bennünket ebből a házból kiűzzenek. (Propper Sán­dor : Részben az is !) Az a cél, hogy a szánkat be­fogják s hogy terrorizáljanak bennünket. Nos hát én kijelentem, hogy elűzni lehet innen minket, de a szánkat befogni nem lehet. (Igaz ! Ugy van ! Taps a szélsőbaloldalon.) Odáig nem lehet vinni bennün­ket, hogy a dolgozó tömegek érdekében el ne mond­juk véleményünket ; nem lehet elérni semmiféle terrorral, semmiféle birsággal, büntetésekkel, hogy feladjuk azt a célt, hogy ebből az országból olyan országot kiséreljünk vagy segítsünk teremteni, amelyben a nagy dolgozó tömegek érdeke nem Csáky-szalmája,hanem,amellyel törődnek, amelyet gondoznak, mert azoknak a nagy tömegeknek mun­kája az alapja az ország fennállásának. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ebből fakad minden élet, minden jólét, anélkül, t. uraim, elpusztulunk valamennyien, nemcsak azok a tömegek. (Ugy van! Ugy van 1 a szélsőbaloldalon. — Farkas István : Keserűen isszák meg ennek a levét !) Ha a kor­mányzósértés olyan súlyos deliktum, hogy tiz évtől tizenöt évig nem lehet választó, valamint húsz esz­tendeig nem lehet képviselő valaki, ha kormányzó­sértés címén elitélik, akkor meg kell néznem ( Ra­kovszky István : Az is kormányzósértés, ha valaki kormányzó helyett ladikost mond ! — Propper Sándor : így kell mondani : ladikos ! — Zaj.) azt az intenciót, amely a törvényalkotót itt vezeti és akkor azt látom, hogy itt is az úgynevezett tekin­télytiszteletet akarják fokozni, azt akarják tör­vényben statuálni. De ha ebben az országban a tekintélytisztelet alacsony fokra sülyedt, akkor ne méltóztassanak ugy, mint sok egyéb szempontból azt gondolni, hogy ez önmagától lett valami . , . (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Peidl Gyula : . . . amikor ennek belső gazdasági vagy politikai okai lehetnek. Én azt olvastam valahol a lapokban, hogy az osztrák államfő, Haynisch ur, egy szociális intéz­ménynek vagy múzeumnak megnyitására egy eser­nyővel a hóna alatt és titkárával jár el. De nem olvastam egyetlen esetet, amikor Ausztriában valakit perbefogtak volna az államfő megsértéséért. (Farkas István : Ott demokrácia van ! Ott van tekintélytisztelet ! — Peyer Károly : A kormányzó, ha elmegy a Nemzeti Casinó-ba, akkor 200 testőr kiséri !) Ismeretes, hogy Ferenc József 60 éves uralma alatt és az ez idő szerinti összes európai államfőket beleértve (Vanczák János : Kivéve az orosz cárt !), nem volt összesen annyi per felség-

Next

/
Thumbnails
Contents