Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-415

190 A nemzetgyűlés 115. ülése 1925. évi május hó 25-én, hétfőn. Elnök: Zsirkay János képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Eőri-Szabó Dezső: Griger Miklós t. képviselőtársam az ő nagyhatású, igazán szívből és meggyőződésből fakadt beszédének a végén bizonyos összehasonlítást tett a néhai nagy Bethlen Gábor és Bethlen István gróf jelenlegi ministerelnök között. Én, aki Griger t. barátom beszédét általánosságban véve a legnagyobb helyesléssel fogadtam és kisértem, és magamévá tettem összes gondolatait, bizonyos fokig szükségesnek tartom, hogy erre a hasonlatra egy kis helyreigazítással szolgáljak. Griger Miklós t. képviselőtársam ezt a hasonlatot ugy állította elénk, hogy abból néhai nagy Bethlen Gáborra bizonyos árny vetődött. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Eőri-Szabó Dezső: Azt mondotta Griger Miklós t. képviselőtársam, hogy Bethlen István gróf ministerelnök ur is egyesíti magában azt az agyafúrtságot s azt a ravaszságot, amellyel Bethlen Gábor valamikor szintén dolgozott a maga hatalma érdekében. Körülbelül ez volt szavainak lényege. Ezekkel a szavakkal élt: „Bethlen Gábor, a nagy elhitető; Bethlen István ebben utódja." (Zaj. — Halljuk! Halljuk! a balközépen.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak ezt valamennyien megszívlelni és csendben maradni! Eőri-Szabó Dezső: Kénytelen vagyok helyreigazítani Griger Miklós t. barátom szavait, mert jól tudjuk, hogy Bethlen István ministerelnök ur nem utódja, legalább is verség szerint, néhai nagy Bethlen Gábornak, mert Bethlen Gábor az iktári, ő pedig a bethleni Bethlenek közül való. De nem ez a lényeges. A lényeges az, hogy nem szabad ezt az űgymásmelléállitáísl ugy csinálni, hogy abból néhai való nagy Bethlen Gábor emlékére a legldsebb árny is vetődhessék . . . (Ugy van! bal felől. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Eőri-Szabó Dezső: ...mert néhai nagy Bethlen Gábor fejedelem az agyafúrtság, elhiteted, ravaszság tudományával egyesitette az egyedül hazájáért, nemzetéért való érzést és amellett igazán mély bibliás vallásosságot. Bethlen Gáborról nagyon jól tudjuk, hogy tudott önzetlen lenni, Bethlen Gábor tudta a felajánlott királyságot visszautasítani (Ugy van! half elől.), Bethlen Gáborban volt önzetlenség, hogy felajánlja Pázmány Péternek a maga állásának odahagy ásat a nemzet, a haza érdekében. Én azt hiszem, hogy ebben a tekintetben Bethlen István gróf ministerelnök ur feltétlenül nagy hátrányban marad néhai való nagy Bethlen Gáborral szemben. Ö — mint ez a törvényjavaslat is bizonyítja — arra törekszik, hogy a maga hatalmát, a maga uralmát minden időki-e biztosítsa. (Felkiáltások jobbfelől: Hazája érdekében! — Zsirkay János: A hazáért képes ministerelnök lenni! Borzasztó áldozat! — Felkiáltások jobbfelől: Nagy áldozat! — Hedry Lőrinc: Lelkiismeretes emberekről van szó, képviselő ur! — Zsirkay János: Szegény kis kegyelmes ur!) Elnök: Zsirkay képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Eőri-Szabó Dezső: Nagyon tévednek azonban azok. akik azt hiszik, hogy ezzel a terrorisztikus presszionálással és a nyilvános szavazati joggal a kormány hatalma által befolyásolható választások révén sikerül majd t- rendszernek a maga uralmát megingathatatlanuá tenni. Erőszakos eszközökkel csak a vélemény szabad megnyilvánitását lehet elnyomni, de nem lehet elnyomni a lelkek keserűségét. (Ugy van! baljelől.) A lelkek hazafias fájdalma és keserűsége meg fogja találni a módját annak, hogy ítéletet mondjon a felett a rendszer felett, amely a maga hatalmát előbbrevalónak tartja mindennél, és be fog igazolódni itt is az a közmondás, hogy Isten nem engedi a fákat az égig nőni. Ezt a törvényjavaslatot, amely minden alkotmán vos érzületnek, minden emberi jognak megcsúfolása (Ugy van! balfelöl.) és a magyar nép meggyalázása, el nem fogadom. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik 1 Bodó János jegyző: Baross János! Elnök: Baross János képviselő urat illeti a szó! Baross János: T. Nemzetgyűlés! Az idő előrehaladott voltára való tekintettel kérem, hogy beszédemet holnap mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, hozzá niéltóztatik-e járulni ahhoz, hogy Baross képviselő ur beszédét a holnapi ülésen mondja el? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik hozá járulnak, szivesked jenek felállani. (Megtörténik.) A nemzetgyűlés hozzájárul, hogy Baross János képviselő ur beszédét a legközelebbi ülésen mondhassa el. A vitát megszakítom. A mentelmi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés elnöke a nemzetgyűlés folyó évi május hó 20-án tartott 412. ülésében Lendvai István nemzetgyűlési képviselő urat az ülésben tanúsított magatartása miatt a mentelmi bizottsághoz utasította. A ^ mentelmi bizottság folyó hó 25-én tartott ülésében az ügyet vizsgálat alá vette és megállapította a következő tényállást: A nemzetgyülés_ folyó évi május hó 20-iki ülésében Lendvai István nemzetgyűlési képviselő ur beszéde végén a következőket mondotta: „De ha ön itt kiviteli panamákról beszél, legyen nyugodt, még két és fél milliót szeretnék hozzátenni, ha ebből a parlamentből ki lehetne vinni az olyan disznókat, mint ön." Az elnök javaslatot tett a nemzetgyűléshez, hogy Lendvai István képviselő urat ezen durva sértéséért a mentelmi bizottsághoz utasítsa. A javaslatot a nemzetgyűlés elfogadta, A nemzetgyűlés határozata után Lendvai István képviselő ur szót emelve kijelentette, hogy a sértő kifejezést annak feltételezése mellett mondotta, hogy Dinich Ödön képviselő ur vele szemben a nemzetgyűlés megelőző ülésén hasonló sértő kifejezést használt (Kiss Menyhért: Ugy van!); amennyiben azonban a nevezett képviselő ur ezen kifejezést nem használta volna vele szemben, ugy kérte kifejezését tárgytalannak tekinteni. A mentelmi bizottság az ügyet tárgyalás alá véve. meghallgatta Lendvai István képviselő urat. aki annak bizonyítása céljából, hogy Dinich Ödön képviselő ur vele szemben az inkriminált sértő kifejezést használta, tanubizonyitást ajánlott fel, kérve kihallgatni Szilágyi Lajos, Létay Ernő. Hegymegi-Kiss Pál és Dénes István nemzetgyűlési képviselőket, továbbá Kádár Lehel, Ludvig Dénes és Lengyel Ernő hirlapirókat. A mentelmi bizottság a felhívott tanuk meghallgatása nélkül meghozta határozatát. Állásfoglalása szerint 4 ugyanis annak megállapitá*sa eáljából, vájjon a nemzetgyűlés tár-