Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-415

190 A nemzetgyűlés 115. ülése 1925. évi május hó 25-én, hétfőn. Elnök: Zsirkay János képviselő urat ké­rem, méltóztassék csendben maradni! Eőri-Szabó Dezső: Griger Miklós t. képvi­selőtársam az ő nagyhatású, igazán szívből és meggyőződésből fakadt beszédének a végén bizonyos összehasonlítást tett a néhai nagy Bethlen Gábor és Bethlen István gróf jelenlegi ministerelnök között. Én, aki Griger t. bará­tom beszédét általánosságban véve a leg­nagyobb helyesléssel fogadtam és kisértem, és magamévá tettem összes gondolatait, bizonyos fokig szükségesnek tartom, hogy erre a hason­latra egy kis helyreigazítással szolgáljak. Griger Miklós t. képviselőtársam ezt a hasonlatot ugy állította elénk, hogy abból néhai nagy Bethlen Gáborra bizonyos árny vetődött. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Eőri-Szabó Dezső: Azt mondotta Griger Miklós t. képviselőtársam, hogy Bethlen Ist­ván gróf ministerelnök ur is egyesíti magá­ban azt az agyafúrtságot s azt a ravaszságot, amellyel Bethlen Gábor valamikor szintén dolgozott a maga hatalma érdekében. Körül­belül ez volt szavainak lényege. Ezekkel a szavakkal élt: „Bethlen Gábor, a nagy elhi­tető; Bethlen István ebben utódja." (Zaj. — Halljuk! Halljuk! a balközépen.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak ezt valamennyien megszívlelni és csendben maradni! Eőri-Szabó Dezső: Kénytelen vagyok helyreigazítani Griger Miklós t. barátom sza­vait, mert jól tudjuk, hogy Bethlen István ministerelnök ur nem utódja, legalább is ver­ség szerint, néhai nagy Bethlen Gábornak, mert Bethlen Gábor az iktári, ő pedig a beth­leni Bethlenek közül való. De nem ez a lénye­ges. A lényeges az, hogy nem szabad ezt az űgymásmelléállitáísl ugy csinálni, hogy abból néhai való nagy Bethlen Gábor emlékére a legldsebb árny is vetődhessék . . . (Ugy van! bal felől. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Eőri-Szabó Dezső: ...mert néhai nagy Bethlen Gábor fejedelem az agyafúrtság, el­hiteted, ravaszság tudományával egyesitette az egyedül hazájáért, nemzetéért való érzést és amellett igazán mély bibliás vallásosságot. Bethlen Gáborról nagyon jól tudjuk, hogy tudott önzetlen lenni, Bethlen Gábor tudta a felajánlott királyságot visszautasítani (Ugy van! half elől.), Bethlen Gáborban volt önzet­lenség, hogy felajánlja Pázmány Péternek a maga állásának odahagy ásat a nemzet, a haza érdekében. Én azt hiszem, hogy ebben a tekin­tetben Bethlen István gróf ministerelnök ur feltétlenül nagy hátrányban marad néhai való nagy Bethlen Gáborral szemben. Ö — mint ez a törvényjavaslat is bizonyítja — arra törek­szik, hogy a maga hatalmát, a maga uralmát minden időki-e biztosítsa. (Felkiáltások jobb­felől: Hazája érdekében! — Zsirkay János: A hazáért képes ministerelnök lenni! Bor­zasztó áldozat! — Felkiáltások jobbfelől: Nagy áldozat! — Hedry Lőrinc: Lelkiismeretes em­berekről van szó, képviselő ur! — Zsirkay János: Szegény kis kegyelmes ur!) Elnök: Zsirkay képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni! Eőri-Szabó Dezső: Nagyon tévednek azon­ban azok. akik azt hiszik, hogy ezzel a terro­risztikus presszionálással és a nyilvános sza­vazati joggal a kormány hatalma által be­folyásolható választások révén sikerül majd t- rendszernek a maga uralmát megingathatat­lanuá tenni. Erőszakos eszközökkel csak a vélemény szabad megnyilvánitását lehet el­nyomni, de nem lehet elnyomni a lelkek kese­rűségét. (Ugy van! baljelől.) A lelkek hazafias fájdalma és keserűsége meg fogja találni a módját annak, hogy ítéletet mondjon a felett a rendszer felett, amely a maga hatalmát előbbrevalónak tartja mindennél, és be fog igazolódni itt is az a közmondás, hogy Isten nem engedi a fákat az égig nőni. Ezt a törvényjavaslatot, amely minden al­kotmán vos érzületnek, minden emberi jognak megcsúfolása (Ugy van! balfelöl.) és a magyar nép meggyalázása, el nem fogadom. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik 1 Bodó János jegyző: Baross János! Elnök: Baross János képviselő urat illeti a szó! Baross János: T. Nemzetgyűlés! Az idő előrehaladott voltára való tekintettel kérem, hogy beszédemet holnap mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, hozzá niéltóztatik-e járulni ahhoz, hogy Baross kép­viselő ur beszédét a holnapi ülésen mondja el? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő ura­kat, akik hozá járulnak, szivesked jenek fel­állani. (Megtörténik.) A nemzetgyűlés hozzá­járul, hogy Baross János képviselő ur beszédét a legközelebbi ülésen mondhassa el. A vitát megszakítom. A mentelmi bizott­ság előadója kivan jelentést tenni. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés elnöke a nemzetgyűlés folyó évi május hó 20-án tartott 412. ülésében Lend­vai István nemzetgyűlési képviselő urat az ülésben tanúsított magatartása miatt a men­telmi bizottsághoz utasította. A ^ mentelmi bizottság folyó hó 25-én tartott ülésében az ügyet vizsgálat alá vette és megállapította a következő tényállást: A nemzetgyülés_ folyó évi május hó 20-iki ülésében Lendvai István nemzetgyűlési kép­viselő ur beszéde végén a következőket mon­dotta: „De ha ön itt kiviteli panamákról be­szél, legyen nyugodt, még két és fél milliót szeretnék hozzátenni, ha ebből a parlamentből ki lehetne vinni az olyan disznókat, mint ön." Az elnök javaslatot tett a nemzetgyűléshez, hogy Lendvai István képviselő urat ezen durva sértéséért a mentelmi bizottsághoz uta­sítsa. A javaslatot a nemzetgyűlés elfogadta, A nemzetgyűlés határozata után Lendvai Ist­ván képviselő ur szót emelve kijelentette, hogy a sértő kifejezést annak feltételezése mellett mondotta, hogy Dinich Ödön képviselő ur vele szemben a nemzetgyűlés megelőző ülésén ha­sonló sértő kifejezést használt (Kiss Menyhért: Ugy van!); amennyiben azonban a nevezett képviselő ur ezen kifejezést nem használta volna vele szemben, ugy kérte kifejezését tárgytalannak tekinteni. A mentelmi bizottság az ügyet tárgyalás alá véve. meghallgatta Lendvai István képvi­selő urat. aki annak bizonyítása céljából, hogy Dinich Ödön képviselő ur vele szemben az in­kriminált sértő kifejezést használta, tanubizo­nyitást ajánlott fel, kérve kihallgatni Szilágyi Lajos, Létay Ernő. Hegymegi-Kiss Pál és Dénes István nemzetgyűlési képviselőket, to­vábbá Kádár Lehel, Ludvig Dénes és Lengyel Ernő hirlapirókat. A mentelmi bizottság a felhívott tanuk meghallgatása nélkül meghozta határozatát. Állásfoglalása szerint 4 ugyanis annak meg­állapitá*sa eáljából, vájjon a nemzetgyűlés tár-

Next

/
Thumbnails
Contents