Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.
Ülésnapok - 1922-415
A nemzetgyűlés 415. ülése 1925. évi május hó 25-én, hétfőn. 179 ebben a defenzívában a titkos szavazás fegyverére szüksége van, mert zsidó pénz plusz kormányhatalom ma ebben az_ országban olyan terrort és pressziót tud kifejteni, amely alól a társadalomnak túlnyomó nagy többsége kitérni nem tud. Egészen bizonyos, hogy itt a fővárosban most a legutóbbi választásokon is, ha nyilt szavazás lett volna, egy 80%-os zsidóbarát többség került volna be a városházára, mert itt, Budapesten a keresztény társadalom túlnyomó része vagy hivatali függésben van a kormánytól, vagy a. zsidópénznek alkalmazottja, a zsidó üzletember segédje, a zsidó banknak alkalmazottja. A keresztény társadalom itt Budapestirin semmi körülmények között még ilyen erőt sem tudott volna felmutatni, ha nyilt szavazás rendszere mellett kellett volna állást foglalnia. És láttam másfelé is, Miskolcon is, ahol 800 aláírónk volt és 3000en felül szavazónk, láttam mindenütt, amerre csak jártam, hogy a keresztény gondolat defenzívában van, a keresztény gondolat védekezik és a védekező félnek a titkosság mindig és minden körülmények között előnyös és biztosítékot nyújtó fegyver. Rá akarok mutatni arra. is, hogy a nyilt szavazással szemben legfőbb érvem az, hogy a nyilt szavazásnak jellemromboló, jellempuszUtó hatása van: gcrinctelenségre, elvfeladásra és haszonlesésre neveli a tömeget. Én azt látóin ebben az országban mindenfelé járván, hogy ennek a nemzetnek alsó rétege eg'észséges. Alul van hazaszeretet, van megértés a nagy célok iránt, van áldozatkészség, csak egy irányzat kellene, amely ezeket az alulról feltörekvő nemes és jó energiákat egybegyűjtve, bizonyos kifejlődéshez, bizonyos megnyilvánuláshoz tudja segíteni. A nemzet alul egészséges, a fa gyökere egészséges, felülről rothasztják és korhasztják ezt a nemzetet. Ennek az alulról feltörekvő magyar népies energiának igenis módot és lehetőséget kell nyújtani a megnyilvánulásra. Nem szabad semmi körülmények között a magyar nép energiáit konjunktúra keresésére, a hatalmon keresztül a politikai érvényesülés keresésére, a nyilt szavazáson keresztül saját becsületes álláspontjának megtagadására reánevelni és tanítani. Egy bajba és szerencsétlenségbe jutott nemzetet — nem keresem, hogy saiát hibájából-e vagy mások hibájából — nem lehet a konjunktúra kereséssel, az elvfeladással és a gerinctelenséggel a bajból kivezetni; egy bajba jutott nemzetnek nagy ideálokat kell adni, egy bajba jutott nemzetnek meg kell mutatni a kifelé vezető utat, egy bajba jutott nemzetet egyenessé, hivővé kell tenni, bele kell vinni azt a tudatot, hogy a saját emberségéből naggyá, erőssé, nemessé, hatalmassá, kulturálttá is lehet, egy bajba jutott nemzetnek ki kell egyenesíteni a gerincét és ez csak a titkosság révén lehetséges (Ugy van! Ugy van! a balközépen.), mert a nyilt szavazás korrumpálja, lealacsonyítja, konjunktúra-keresésre, liitetlenségre (Lendvai István: Lakájokat nevel!), elvtagadásra, alkalmazkodásra, térd- és fejhajtásra, szolgaságra és cselédlelküségre neveli az embereket. (Ügy van! a balközépen.) Annakidején, mikor a nemzetgyűlésnek tagja lettem, illetőleg mikor jelöltséget vállaltam, feltettem magamban, hogy soha semmi körülmények között mást mondani, mint amit helyesnek és igaznak tartok, nem fogok. (Ulain Ferenc: Nem sokan vannak ilyenek!) Ahogyan itt nyíltan és őszintén megmondottam, hogy az általános, egyenlő és titkos választójog nyers érvényesülése a nemzeti érdek szempontjából súlyos veszélyeket rejt magában, ahogyan nyíltan rámutattam arra, hogy igenis szükség vau JÍAPLÓ XXXII. korrektiviunra, de egészséges és mindenekfelett becsületes korrektivu'mokra, amelyek a megszervezett társadalmat juttatják szóhoz a nemzet gyűlésében és törvényhozásában, épen ugy nyíltan rámutatok arra is, hogy a keresztény nacionalista gondolatot az adott helyzetben helyesen és jól csak a titkos szavazás elvén keresztül tudjuk szolgálni. Mindezeknek eredőjeképen nem vagyok abban a helyzetben, hogy a kormány által előterjesztett javaslatot elfogadjam, mert helytelenítem elvileg azt az alapot, amelyre a kormány helyezkedett, és kétszeresen helytelenitem azt a korrektivumot, a nyílt szavazás korrektiyumát, amellyel a kormány az előbbit javítani óhajtaná. Mindezek eredményeképen a kormány által előterjesztett választójogi törvényjavaslatot általánosságban sem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Szabó József! Elnök: A képviselő ur nincs itt, töröltetik. Ki a következő szónok? Perlaki György jegyző: Eőri-Szabó Dezső! Eőri-Szabó Dezső: Tisztelettel kérem a tanácskozóképesség megállapítását. Elnök: Kérem a jegyző urat, méltóztassék megállapítani a jelenlevő képviselő urak számát. Perlaki György jegyző (megszámlálja a jelenlevő képviselőket) 27! Elnök: Minthogy a Ház nem tanácskozóképes, az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. EőriSzabó Dezső képviselő urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk! — Kiss Menyhért: Ha nyolcórás üléseket rendeznek, legyenek is itt! — Felkiáltások a jobboldalon: Itt vagyunk! — Zaj.) Eőri-Szabó Dezső: T. Nemzetgyűlés! Meglehetősen kellemetlen és fájó hangulatban kezdeni meg beszédemet a miatt a súlyos inzultus és támadás miatt, amely állítólag a nemzetgyűlés elnöke részéről a nemzetgyűlés egész egyetemét érte. Nem veszem magamra természetesen azokat a súlyos vádaknt, ne e-ondolja és ne mondja senki azt, hogy akik találva érzik magukat, azok tiltakoznak. De én az egész nemzetgyűlés sérelmének, mégpedig helyrehozhatatlan sérelmének tekintem, hogs'ha ez az elnöki nyilatkozat valóban elhangzott. Én végtelenül súlyosnak és igazán az egész nemzetgyűlés munkájára bágyasztóan kiható nak tartom ezt az elnöki nyilatkozatot addig, amig az elintézve nincsen. Szeretem hinni, hogy ez a nyilatkozat apokrif, de azt már nekünk tudnunk kellene, mert addig, amig ezt nem tudjuk, addig, amig az a gyanú áll fenn, hogy ez az elnöki kritika valóban elhangzott, én ugy érzem, hogy ennek a nemzetgyűlésnek a munkája tuhjdonképen felfüggesztendő volna. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Remélem azonban, hogy ha idáig késett is az elnöki nyilatkozat — amelyet azt hiszem mindnyájan, nemcsak ez az oldal, hanem a túloldal is nagyon vár —, az nem fog sokáig késni. Elnök: Figyelmeztetnem kell a képviselő urat, hogy az elnök ur szólásra már fel is iratkozott, a házszabályok értelmében a sürgősségre való tekintettel azonban csak hat órakor teheti meg nyilatkozatát. (Helyeslés.) Eőri-Szabó Dezső: Én megnyugvással veszem tudomásul az elnök urnák ezt a felvilá28