Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-415

1ÔÔ J nemzetgyűlés 415. iûèse 1Ù25. évi május ho 25-én, hétfőn. tétben van a társadalom felfogásával, szokásaival és erkölcsi érzésével. (Ugy van! jobbfelől.) Szabad országban az egész politikai élet a nyilvánosságon alapul. (Eőri-Szabó Dezső: Szabad országban!) és arra van berendezve, (Lendvai István: Belátta, hogy tévedett!) — majd válaszolok erre t. képviselő ur —, hogy mindenkinek politikai meggyőződését és állásfoglalását tisztán láthatóvá tegye. A közvélemény csak nyilvánosság mellett irányi ihatja az eseményeket, csak a nyilvánosság utján alakulhatnak ki a nézetek (Ugy van! jobbfelől.), csak a nyilvánosság tájékoztathatja a parlamentet és a kormányokat a nemzetek hangulata és törekvései felől (Ugy van! jobbfelől.), nyilvánosság nélkül a politika sötétben tapogatózik." Azt mondja továbbá (olvassa): „Az erkölcsi érzés mindig elitéli azt, aki nem mer szint vallani, ;ikiről nem tudni, hogy kivel tart és mit akar. A társadalom azokat beesüli, akiknek megvan a bátorságuk véleményük kifejezésére. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől. — Lendvai István: Nem lehet mindenki olyan bátor!) A titkos szavazást kimondó törvény szembehelyezkedik ezen mindenütt meglévő eleven erőkkel és ki akarja magát vonni a politikai életen uralkodó ezen általános szabály alól. A szokások azonban erősebbek a törvényeknél." Azt mondja továbbá (olvassa): Gyakorlatilag a titkos szavazás, főleg azoknál, akik valóban védelemre szorulnának, mert gyengék, csak a becstelenek szabadságát védi meg, azokét, akik szavuk beváltását magukra nézve kötelezőnek nem tartják. (Ugy van! jobbfelől.) — Halász Móric: Nagyon helyes! Éljen Andrássy! — Lendvai István: A mai Andrássyt tessék citálni!) A titkos szavazás megállapítása gyengíti azt a helyes erkölcsi elvet, hogy mindenkinek lelkiismeretbeli kötelessége, hogy birjon a vélemény szabad nyilvánításának bátorságával. Csak káros hatással lehet az a törj vény, amely ahelyett, hogy a nyíltságot tenné kötelességgé, a titkolózás jogát erősiti meg." De, t. Nemzetgyü lés ! Tovább megy Andrássy t. képviselőtársam; arra az ellenvetésre is válaszol, hogy vesztegetéssel vagy politikai befolyásolással járhat a nyílt szavazás, amikor a következőket mondja (olvassa): „A vesztegetést nem szünteti meg, inkább csak más alakot ad neki. A vesztegetést többé nem ugy gyakorolnák, hogy egyes szavazatokat vásárolnának meg, hanem ugy, hogy a kortesekhez és befolyásosabb emberekhez azon kijelentéssel fordulnának, hogy csak akkor adják meg az igért pénzt, vagy előnyt, ha majd a jelölt csakugyan többségre tesz szert. A titkos szavazás mellett is mindenütt van vesztegetés, még pedig néhol oly nagyszabású, hogy ott, ahol a választások tisztaságát komolyan akarják biztosítani, a titkosság mellett is folyton uj meg uj törvényeket kell e célból alkotni. Ezen törvények gyakorlati sikerét azonban épen a szavazás titkossága teszi még kétségesebbé, mint amilyen különben volna," De nóezük, hogy mit mondott az annyira hangoztatott terrorra vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől) Azt mondja Andrássy képviselőtársam (olvassa): „Ugyanez áll a terrorizmus különféle nemeiről. (Ulain Ferenc: Tizmillió nemzetiségi voit!) A titkos szavazás a lelkiismeretre gyakorolt terrorizmust soha nem birja kiküszöbölni és csak annak a szavazati szabadságát fogja megóvni, aki Ígérete ellen kész szavazni, s ekkor is csak ugy, ha a szavazás titkossága teljes biztossággal megóvható, ami csak igen nehezen érhető el." Azt mondja végül (olvassa): „Az úgynevezett titkos szavazás a presszió nak legerősebb és legkényelmesebb módjait is lehetővé teszi. Ne feledjük el, hogy III. Napoleon a hivatalos presszió klasszikus korában is titkosan szavaztatott. Azok, akik a választót állandóan szemmel tarthatják, vagy akik reá döntő befolyást gyakorolhatnak, a titkos szavazás mellett is legtöbbnyire megtudhatják, hogy a választó kire szavazott. Ezért hívei a titkosságnak a terrorista és

< az oly szervezettel biró pártok, amelyek tagjaikat állandóan szemmel kisérhetik (Ugy van! jobbfelől. — Rassay Károly: Mutatják a jakobinusok Franciaországban és a kommunisták Oroszországban! A nyílt szavazás hívei voltak a jakobinusok Franciaországban és a nyílt szavazás hívei a kommunisták Oroszországban!), ezek egész magánéletét felügyelet alatt tarthatják, aminők a munkáspártok szakszervezeteikkel. Ezek jól tudják, hogy a titkosság velük szemben hatálytalan, hogy a titkosság csak a nyilvánosság ellenőrzését bénítja meg, az ő terrorizmusukat azonban érintetlenül nagyja. (Ugy van! jobbfelől.) Végül nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a titkos szavazás a választójog természetével ellenkezik. A választójog eminens közjog, amelyet nem egyéni, hanem közérdekből kell gyakorolni. (Rassay Károly: Hát a törvényhatósági választás például?) A közérdekű jog gyakorlása felelősséggel jár, azt a nyilvános ellenőrzés alól elvonni nem lehet." (Halász Móric: Éljen Andrássy! — Gr. Széchenyi Viktor: Fényesen indokolt!. — Rassay Károlyi Andrássynak húsz év kellett, hogy rájöjjön, hogy ez nem helyes! Ott mennyi kell? — Zsirkay János: A kormánypártnak 200 év sem lesz elég! Andrássy húsz év alatt rájött! — Barla-Szabó József: Ugy látszik, a grófoknak szabad revideálni a véleményüket, a kisgazdáknak nem szabad!) Ezeket mondotta annak a választójogi törvényjavaslatnak indokolása, amelyet Andrássy Gyula t. képviselőtársam 1908-ban benyújtott. De mondhatná valaki, hogy hiszen ez az indokolás, amelyet talán Andrássy Gyula annakidején nem tett teljes egészében magáévá, esetleg talán nem képviselte teljesen az ö jogi meggyőződését. Méltóztassék megengedni, hogy hivatkozhassam Andrássy Gyula t. képviselőtársamnak 1908 november 11-én a Házban elmondott beszédére (Rassay Károly: Itt volna az ideje már, hogy megválasszátok tiszteletbeli tagnak, annyiszor hivatkoztok reá), amennyiben a nyílt szavazással kapcsolatban a következőket mondotta személyesen (olvassa): „Az én meggyőződésem az, hogy politikai jogokat nyilvánosan kell gyakorolni; az én meggyőződésem az, hogy a választójog egyúttal választókötelesség is (Ugy van! jobbfelől.) és azzal az erkölcsi obligóvaí jár, hogy nyiltan be merje vallani mindenki meggyőződését." (Ugy vaw! Ugy van! jobbfelől.) És tovább folytatja Andrássy a következőkkel (olvassa): „Azt mondja egy közbeszólás — ugy ahogyan most is —, hogy az egész világ mást mond. Ugy látom, hogy a t. képviselő urnák nem volt ideje a külföldi törvényekkel részletesen foglalkozni, mert különben belátta volna, hogy a titkosság igen sok törvényben benn van ugyan, mint jelszó, azoban tényleg a legkevesebb országban van a titkosság biztosítva. (Rassay Károly: Ezt csak nem tetszik mondani a mai viszonyokra is? — Halász Móric: Ezt Andrássy mondja! — Cserti József: Húsz évvel ezelőtt, azóta egy világhábom volt!) A legtöbb országban a szavazás valódi titkossága nincs biztosítva. Márpedig én azt tartom-, hogyha a törvénykönyven a szó megvan, akkor annak ka-