Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-390

ÁnetnzétgyiÜés 390, ülése 1925, évi március hó 12-én, csütörtökön. 67 minden kommunistának-.a szavazati jogot, ha az a városban lakik, de a falvakban a konzer­vatív, józan parasztságnak és intelligenciának­nem adják meg a választójogot, mert azok látják a hibát és a magyar nemzet bajainak gyökerét. T. Nemzetgyűlés! Ha Bethlen István gróf a tegnapelőtt esti pártvacsorán elővette volna a statisztikát és t. kisgazda képviselőtársaim elé tárta volna egészen őszintén és egyenesen s azt mondta volna nekik, hogy igy áll a hely­zet: Magyarországon van 174.000 tizholdon fe­lüli kisbirtok, 100 holdon felüli birtok van 9000, 10 holdon aluli kisbirtok van 334.000, a mező­gazdasági birtoktalan osztály lélekszáma 1,380.000, kisiparos van 28.000 és tisztviselő van 40—50.000 a falun, ha ehhez hozzávette volna azt, hogy a birtoktalanok közül házhelyet és földet kapott — bár csak sírhelyet kapott — azok 40%-a, s ha ezeket összeadta volna, akkor látta volna, hogy a falvakban és az országban a konzervatív többség biztosítva van. Mert akinek házhelye, vagy taipalattnyi kis földje van, annak nincs kedve szociáldemokráciát játszani. (Halász Móric: Kérdezze meg Vá­zsonyitól!) Akármit mond Vázsonyi t. kép­viselőtársam, ezt én tiidoni. Vázsonyi t. kép­viselőtársam nem járja az országot, én járom. Tudom, hogy a magyar '. parasztságban van konzervativizmus és nem akar magától elrúgni mindent, de egyet akar látni, és ezért kell neki a titkosság, hogy a magyar intelligencia, amelynek hivatása az államot vezetni, leeresz­kedjék a magyar pórnéphez, nemcsak akkor, amikor választás van, hanem máskor is. S ezt t. képviselőtársaim máskép elérni nem tudjuk, mint csak a titkos választói jog által. Az egy tévhit, hogy a magyar földmunkásság vagy parasztság megválaszt ostoba embereket, ez tö­kéletesen ki van zárva. Mert aki a falvakban lakik és törődik a magyar néppel s intelligens ember, tudhatja, hogy a nép feltétlenül reá fog szavazni, feltétlen őt fogja megválasztani. De tapasztalnia és éreznie kell azt a magyar nép­nek, hogy foglalkozik vele az intelligencia és nem zárkózik el tőle hermetikusan, mint ahogy fájdalom — valljuk -meg őszintén — eddig tette. Fájdalommal látom, Szerbiában, Oláhország­ban, hogy ott a magyar intelligencia bemegy a nép közé, együtt táncol a pórnéppel, azt nem­csak akkor látja meg, amikor képviselőválasz­tás van, hanem máskor is, elmegy a lakásukra, beszél, velük, megvan, a. kölcsönös érintkezés. Magyarországon, fájdalom, ezek a patriarchá­lis szokások kiveszőfélben vannak, vagy ki­vesznek, itt gentlemant játszik mindenki, itt a vidéken, ha egy úriembert meglátnak parasz­tokkal sétálni, nézi à csendőr, a szolgabíró, hogy miféle izgató az illető. (Ellentmondások jobb felöl. — Perlaki György: Maga a szolga­bíró is jár velük! — Kiss Menyhért: Azt. mond­ják: kommunista érkezett a községbe!) T. kép­viselőtársam, nekem egy tárgyalásom volt az egri káptalan ellen Mezőtárkán és bemegyek a községbe. Amint leszálltam a kocsiról a mér­nökkel, abban-a-pillanatban már megjelentek a csendőrök. Az emberek^ néztek az ajtóból. Mon­dom «z egyiknek: „Jöjjön ki kérem!" „Kérem, nem lehet, nem szabad!" Kérdem: „Miért nem szabad?" Meglátnak és baj lesz belőle!" „Hát maga tudja, hogy én ki vagyok?". „Én nem tu­dom, kiesoda az ur!" „Hát" miért fél tőleml" »Úgysem merek, nem szabad, mert az egri káptalané, az egri érseké itt minden föld és az borzasztó hatalom, borzasztó erő! Nem kapunk aratást, nem kapunk szerződést, cselédnek nem mehetnek a gyermekeink". (Mozoás. — Láng JáHos: Az egri érsek nagyon derekasan adózott a föld tekintetében! Beszéltem vele.) T. képvi­selőtársam, én most nem a föld reformjáról beszéltem, arról is lesz szerencsém beszélni. Csak arról beszélek, hogy milyen a szellem és milyen a nép helyzete. Azután mégis összejöhettünk és összehív­tam egy pár embert. Kérdeztem őket, hogy miért félnek. Azt felelték: „Nem szabad itt nekünk senkivel érintkezni, mert rningyárt azt hiszik, hogy valamit akarunk csinálni". El­mentem a munkáskörbe és megnéztem, hogy ezek az emberek mit olvasnak. Minden tisztelet nekik: az Omge. lapját olvassák tzek az egy­szerű munkásemberek! (Kuna P. András: Meg a Népszavát!) T. képviselőtársam tudja, hogy én nem a Népszava mellett vagyok, hanem a Rög mellett vagyok, amelyet önök megfoj­tottak! A ministerelnök urnák nemi volt igaza, de ezt is meg kellett volna neki mondania a kis­gazdaképviselők előtt, hogy: „Mi már válasz­tottunk egyszer a titkos választójog alapján és nem a demagógok és nem olyan emberek kerültek be, akik az ország rákfenéi volnának." A Friedrich-féle választójog' alapján az ország titkosan választott és kiket választott meg a nemzete Érdemes ezzel foglalkozni és ajánlom is kisgazdaképviselőtársaimnak, hogy néz­zék át a statisztikát. Igaz, t. képviselőtársaim, hogy mágnás csak 10 került be, nagybirtokos csak 11 került be akkor a titkos választás alap­ján, de bekerült egy csomó tisztviselő, egy csomó mérnök, ügyvéd, egy csomó intelligens középosztálybeli (Halász Móric: Épen ugy, mint most!) és bekerült egy csomó kisgazda. Ha pedig^ azt méltóztatnak megnézni, hogy a Bethlen-féle választójogi rendelet alapján, amelynek alapján ez a parlament összeült, kik kerültek be, akkor azt fogják látni, hogy meg­szaporodtak a mágnások 26-ra, a nagybirtoko­sok 64-re (Felkiáltások jobbfelől: 6í-re?!), meg­szaporodtak a főispán és szolgabíró képvise­lők, akik ennek a rendszernek istápolói; ellen­Î ben a kisgazdákat letörték (Kiss Menyhért: I ügy van!), kidobták őket a parlamentből. I (Csontos Imre: Ti mindig puccoltatok bennün­ket! — Kuna P. András: Az ellenzék szorított ki a legtöbbet!) Itt hagytak magnak néhány í kisgazdát, csak azért, hogy a legközelebbi vá­I lasztáskor a saját akaratukból ezeket is ki­I hagyják a parlamentből. (Kuna P. András: Nem olyan nagy baj lesz, megélnek otthon!) Csodálkozom, t. képviselőtársaim, hogy nem veszik észre, hogy a magas politika az önök bőrére megy! (Kuna P. András: Dehogy nem! — Derültség bálfélöl.) Akkor rendben van; csak az a baj, hogy nem tesznek ellene sem­mit! íme tehát, a titkos választás alánján össze­ült parlament rácáfolt arra, hogy félni ke 1 a bolsevizmustól. Már pedig, ha valakinek oka lett volna félni a bolsevizmustól, az nem a Bethlen-kormány most, amikor már az ország | konszolidálva van. Friedrieh Istvánnak v dt I oka félni a bolsevizmustól; neki közvetlenül a { bolsevizmus veszedelme után egv reakciósabb választójogot keFett volna behoznia és mégis i titkos választójogot hozott be az egész or­j szagra. És mi történt? A józan magyar nép be­] választott egy egészen megbízható többséget a ] parlamentbe. Ezzel kapcsolatban volt egy másik körül­j meny, amit kisgazdaképviselő társa : mnak \ figyelmébe ajánlok. Az a titkos választójog j arra kénvszeritette a magyar urakat, h<^gv le­! ereszkedjenek a magyar néphez, ha azt akar­\ ják. hogy képviselők legyenek. Ha méltóztat­nak az akkori képviselők névsorát végignézni.

Next

/
Thumbnails
Contents