Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-390
50 'Â nemzetgyűlés 390. ülése 192o. évi március hó Ü-én, csütörtököm irva tiz -billió, egészen kis betűkkel, mig a Zehn szó nagy betűkkel van nyomtatva, kapok 40 frankot, nekem az. olyan mindegy, hogy a billió rajta van-e, vagy a billió nincs rajta. (Derültség ) Ahelyzet az, hogy ezért a 10 — Zehn Billionen márkát voltaképen mindenki 10 márkának mondja, a billió szót elhagyva, úgyhogy sem'a pincér, sem. a boltos nem mondja a billiót.-Kegyeskednek látni, hogy a papiros miiven türelmes, rányomtatják, hogy billió, és ezért megvan 10 márkának a 40 frankos értéke. A háború után az egész Világ olyan mértékben átalakult, hogy itt régifajta teóriákkal nem szabad dolgozni, feltétlenül ki kell nyitni a szemünket és néznünk kell, hogy a világ mikénen fordult, a viszonyok miképen alakultak át (Ugy van! balfelöl.), és itt begubózott rési rendszerű bürokratáknak tanácsára nem lehet az országot tragédiába vinni. (Ugy van! balfelőlj Mit látunk ma? A koronát stabilizálták. (Kassay Károly: Zürichben! Nem itt benn!) De az, amit akkor a ministerelnök ur igért és amit nekem is és másoknak is mondott, hogy: ne ellenezzük, ne csináljunk semmit, mert ennek nyomán be fog özönleni a külföldi tőke, megvalósult-e? Hcl van a külföldi töke? Nem látjuk. Sorra buknak ezúttal még a kereskedők, de jönnek később... (Östör Józsbf : A tőke Dir. Goodnál van Bécsben!) Erre majd rátérek később. Amit tehát megigért nekünk a ministerelnök ur, hogy be fog jönni a külföldi tőke ennek nyomán, ez egyáltalában nem történt meg. Én, amikor most künn jártam külföldön, ebben az irányban igyekeztem a saját magam, persze egyszerű, privát eszközeivel tájékozódni, mert hiszen senki sem állt ott rendelkezésemre. Meggyőződtem arról, hogy, igenis, a főhiba az, amiről nem tehet a ministerelnök ur, hogy Angliában közben egy nagy politikai átalakulás történt. El kell ismernem, hogy a MacDon aid kormánya az ő atyáskodó szerepével határozottan jó v,olt a magyar hitel szempontjából. Azt a kormányt felváltotta a soviniszta konzervatív kormány, amelyet, persze, akkor nem-lehetett feltétlenül biztosra venni. Tudom közvetlen tapasztalatból — és erről több tekintélyes emberrel Is diskuráltam —. hogy ma Anglia egyáltalában nem akar másképen kölcsönt adni, csak ugy, ha a kölcsönösszeg tekintélyes részét belefektetik angol export árucikkekbe. Ne tessék azt gondolni, hogy itt a kormányt pusztán csak soviniszta érzés vezeti, ha népi vezeti az önfentartás ösztöne is. Mert Angliában a választás olyan abszolút mértékben titkos — meggyőződtem róla közelről —, hogy azt senki a világon nrm tudja semmi módon befolyásülni. (Kiss Menyhért: Mégsem akarják idehozni!) Itt nem is lehet. (Derült' ségl — Erdélyi. Aladár: Jó lesz. ha Kiss Menyhért is kimegy tanulmányozni! —- Barthos Andor; De maradjon is ott!) ° Hogy az én mélyen tisztelt barátomnak hozzám, való -kegyes jóindulatával ne éljek vissza, jelzem, hogy nemcsak viccképen feleltem êzt neki, tessék nekem megengedni azt, hogy leszögezzem, hogy Isten mentsen meg attól A hogy bárki idegen országban kiforrott intézményeket, vakon más' országokba átültessen. (Taps jobb felől és à 'balközépen. '— Kiss Menyhért: Akkor a ' Benfen-márkát ni'ért hozza ide?) Mert jó! (Erdélyi Aladár: Azt sem vesszük, át! — Zaj.) , ;:.JEnní}ks Csendet kérek! Kiss Menyhért képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Nagy Emil: T. Nemzetgyűlés! Ez a kérdés annyira fontos — és azt hiszem, hogy ide belepasszol mindenféle kérdés (Derültség.) —, hogy; erre a dologra közelebbről kitérek épen a köz-: beszólás folytán. (Halljuk! balfelbl.) Kegyeskedjenek figyelembe venni, hogy Angolországban mindenféle intézmény 800 éves történelmi intézmény kiforrás eredménye, Ott: semmi régit se rúgtak félre, mint nálunk Magyarországon. (Ugy van! jobbfelöl.) Amikor: a. szabadelvüpárt korszakában azt hitték egyes emberek, hogy akkor modernek, ha lemásolnak német törvényeket és félrerugták a régi magyar törvényeket, akkor Anglia minket valósával szuggerált, valósággal — mondjuk — elbolonditott a liberalizmus jelszavával. Miért?. Azért, mert akkor neki az egész világ kereskedelme és ipara kezében volt. (Sándor Pál: Ma is a kezében van!) Ha tehát Anglia, iparilag és kereskedelmileg uralta a világot, akkor neki érthető érdeke az, hogy senki se zárkózzék el az ő hatalma elől protekciós vámokkal, sem pedig nemzeti szükkebelüséggel, legyen mindenki liberális, legyenek egyforma, nyilt határok. Ez volt akkor az angol észjárás és ennek mi felül-' tünk annyira, hogy mindnyájan liberálisok lettünk ész nélkül. (Meskó Zoltán: Ésszel nem lehet liberálisnak lenni? — Zmj a baloldalon.) Lehet ésszel is, de mi ész nélkül lettünk azok. (Erdélyi Aladár: Hogy lehet azt visszacsinálni? — Sándo~ Pál: Legyünk liberálisok ésszel! — Zaj. — Elnök csenget.) Amikor azt láttam, hogy hazámnak alásüllyedését igazán nagy mértékben okozta az, hogy a nemzeti történeti talajt félrerngva, idegen példák után mentünk, Lten mentsen attól, hogy idegen példát majmoljak öt percig is, ha nem győződöm meg arról, hog.y az én hazám egészen speciális viszonyai (Ugy van! Ugy van! Taps jobbfelől.), speciális kulturfoka, mondjuk, speciális hibái mellett is tudok vagy nem tudok valamit csinálni. (Eassay Károly: Más is a magyar ember természete! — Meskó Zoltán: A magyar ember természetével nem fér össze csak a esendőrszurony. —- Zaj.) • Elnök (csenget): Csendet kérek. Nagyon kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak elfeledkezni arról, hogy a szó egyedül Nagy Em'l képviselő urat illeti meg. (Halljuk! Halljuk!) Nagy Emil: Ezen kitérés után kegyeskedjenek megengedni, hogy visszatérj\k voltaképeni témámhoz, az egész összpolitika fe'te: getéséhez. Ebben a kérdésben igen sok tekintetben megegyezem Sándor Pál t. képviselőtársammal, eltekintve beszéde végé ől, amikor összetűztek: a hétszáz éves sváb nevű magyar I nemes, és a 6000 éves Schlesinger törzs szemj- beáliitásával. (Derültség.) Eltekintve éttől, egész beszéde annyira érdekes volt. nekéín-oly szellemi élvezetet okozott, hogy beszedem további részében jóformán csatlakozni f-^gok az ő eszmemenetéhez és azzal fogok foglalk zui. O igen bölcsen mondotta azt, hogy itt'Ma-' ; gyarországon a főbaj az, hogy túlnagy a hiva) talnoksereg. Ez igy van. Azonban/ nem elegendő az — és ezt nemcsak most mondom, már előbb is mindig-hangsúlyoztam—, ha m" itt embereket bocsátunk el, ha létszámot csökken-' ; tünk: nekünk az-e T járásokat kell e^y zerü ite; . niink; (Ugy van! Ugy van!) Nem akarok tai paszlalataimm hivatkozni, mert esetleg angh> I. mániával illethetnének, de láttam, hogy mi-
